Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-05-08 / 18. szám

10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 8, 1997 A munka nemesít Hetvenkét évvel a hátamon ezt magam is igazolom. Annál inkább apósom, Hézsely And­rás , aki bensőséges családi légkörben a napokban ünne­pelte születésének 90-ik évfor­dulóját. Életében legnagyobb betegsége akkor volt, amikor negyedszázaddal ezelőtt belé­pett a nyugdíjasok sorába. Ám a nyugdíj mellett se tudott tét­lenül odahaza ülni. Az illetékes törvények szerint kérte a cse­kély nyugdíja leszállítását arra a határra, ami mellett még további alkalmazási viszonyban lehetett a Nagyszalánci Állami Gazdaságban. Igazában a nemzet napszá­mosának született. Már tíz éves korában szántott, vetett, kaszált és aratott - ezt az első világháború évei és annak hatásai is megkövetelték. Egyik leghűségesebb dolgozó­ja az ottani termelőszövetkezetnek, majd hasonló az igyekezet az állami gazdaságban is, ahova a szövetkezet beolvadt. Elsajátította a gyümölcsfák oltását s annak titkait, a kaszave­résnek - élesítésének - pedig egyenesen mestere. Amíg ereje bírta, akkor volt igazán boldog, amikor kapát, lapátot, csákányt ásót vagy kaszát vehetett a kezébe. Valahogyan mindig a dolgok vastagabb végét fogta meg. Nem vitás, magas korát az is erősítette, hogy az orvosságok helyett mindig a munkát - testit - választotta. Sokszor bebizo­nyította - a munka nemesít. További érőt, egészséget útban az ezred végéhez! Iván Sándor Kassa Az anya Nincs szebb hivatás, mint anyának lenni Ez a legnehezebb, legszebb hivatás Kínok között egy kisdedet megszülni a lehulló könnyeket letörölni a kapott sebeket meggyógyítani A gyermekének minden jót megadni Csak egy anya tudja, az nem vitás Az arcra bájos mosolyt varázsolni A szeretetet mellé adni Mindent ami szép megteremteni A gyermeket jóra-szépre tanítani Az apró kisdedet felnevelni Csak egy anya tudja, az nem vitás Ferencz Amália Aranyászok a Duna partján Valamikor régés-régen az aranymosók sokan voltak. A Duna évezredeken át arany- tartalmú hordalékát, amelyet tekintélyes mennyiségben, a cse ndesebb folyású csallóközi és szigetközi szakaszokon rakott le. Az aranymosók tanyát ütöttek a folyó mel­lett, sem időt, sem fáradsá­got nem kímélve, mint vala­mi megszállottak, keresték az aranyat. Aranyos község neve egy okiratban már 1094 - ben fellelhető, vagyis a Duna aranytartalma már akkoriban közismert volt. Egy 1790-ből származó írás pedig a követ­kezőket mondja: "...alig lehet akárholis egy két fontnyi ho­mokot vagy fövényt felvenni, hogy abban arany ne volna..." A folyópartnak a gazdag aranytartalma volt az, ami az embereket nagy számban odavonzotta. A találékony ember hamar rájött, hogyan válassza ki a fövényből az aranyat. Az aranymosó, másszóval az aranyász, a kez­dettől fogva napjainkig ősi, maga készítette munkaeszkö­zökkel dolgozik, bár ez az ősi mesterség már csak le­genda. Néhány hírmondó ugyan még él az egykori a- ranymosók közül, de a vizek mentén már csak elvétve találkozni velük. A térség minden bizonnyal utolsó arany mosója, Barsi Sándor ácsi lakos. Szerény élete arról tanúskodik, hogy csupán az aranymosásból nem lehetett meggazdagodni, s testileg is tönkrement a nehéz munkában. Mégis vágyakozva tekint vissza a régi időkre.- Az utolsó olyan arany­mosó vagyok, aki 78 évem­mel még élek. Hegyesha­lomtól Esztergomig ismerem a Duna-szakaszt.- Miért határozta el, hogy aranymosó lesz?- Felső iskolát végeztem! A tanuláshoz pénzre volt szükségem. Egy öreg arany­mosó, Rosta Gyula, ráérő időmben elhívott, hogy segít­sek az aranymosáshoz fö­vényt gyűjteni. Segítsége­mért mindig pénzt kaptam. Ekkor támadt kedvem az aranymosáshoz és szerettem is meg.- Ma is foglalkozik ezzel a mesterséggel?- Kedvem ma is van hozzá, de korom és fáradékonysá­gom már nem engedi meg, hogy ezt csináljam.- Nehéz és keserves mun­ka. Megérte a fáradságot?- Fizikailag ezt nem min­denki bírta. A legtöbb a­A legtöbb aranymosó az eszközeit maga készítette ranymosó 40-50 éves korá­ban meghalt. ~ Az ember egész nap térdig a vízben állt. Ha gumicsizmát hasz­nált. beleizzadt a lába. Az én lábam is visszeres. A hi­ganyozástól pedig ínysorva­dást lehet kapni, ha az em­ber nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy maszkot használjon. Én sem használ­tam! Az egész felső fogso­rom tönkrement.- Milyen eszközöket hasz­nált az aranymosáshoz?- A legtöbb aranymosó az eszközeit maga készítette. Ilyen volt az aranynéző la­pát: fából faragott, hosszú nyelű lapát, amelynek homo­rú fejrészét belül feketére égették, hogy az aranyszem­cséket jobban felfogja c "Lók a sötét alapon láthatóak le­gyenek. Az aranymosó pad is fából készült, két hosszabb és két rövidebb lábon álló lejtős, lapos fenekű vályú ez tulajdonképpen, amelyiknek fenékdeszkáját rézsútosan sűrűn befűrészelték vagy posztóval vonták be. A kö- pőce serpenyőhöz hasonló vízmerítő vaslapát. Az a- ranykaparó vas az aranypor­nak a mosópad rovátkáiból való kikaparására szolgált. A választó: kisméretű teknő hoz hasonló, feketére égetett belsejű faalkotmány, amely­nek egyik kisebb óldala hi­ányzik. Két fogantyúja van: a két hosszú oldalt fent összekötő léc. valamint a meglevő rövid oldalhoz erő­sített nyél.- Mi határozta meg azt, hogy hol érdemes elkezdeni az arany utáni kutatást?- Meghatározott hely soha­sem volt! Fontos szerepet játszott a tavaszi zöldár mennyisége és minősége, az hogy mit hozott magával és hogyan terítette be a fövenyt. Ez egy másfél kilométer hosszú szakaszt jelentett. Ezen belül pedig volt egy öt - tíz méteres szakasz, ame­lyen az ember hozzálátott a mosáshoz. Mindig figyelem­mel kellett lenni arra is, hogy ahol aznap mostam, ott másnap már nem volt érde­mes. Amikor szabályozni kezd­ték a Dunát, az aranymosók száma megcsappant. Külön­böző módokon azonban ezu­tán is megkísérelték az "a- r any keresést". A két világhá­ború között a csehszlovák állam például aranymosó hajót építtetett. Rövid üze­meltetése után azonban rá­jöttek, hogy vállalkozásuk ráfizetéses. Az aranymosók életét örö­kíti meg néhány ránk maradt versecske. Szellemes jellem­zését nyújtja e mesterségek­nek a Szőnyben született, a szegénységről szóló dal is: Halász, vadász, aranyász Üres zsebben kotorász, Ha szegény is, vígan él, Egész nap csak vizet mér! Homicskó Árpád Köszönjük Antony S. Horváth M.D. adományát, mely lehetővé tette ennek az oldalnak a megjelenését. ^ Otvasóink írják*^^ COMPUTER & NETWORK SERVICES c°mÄ TRAINING CENTER 212-736-1312 PC-COMPUTER TRAINING REPAIRS WINDOWS/95 UPGRADES WORDPERFECT/WORD HARDWARE LOTUS 123 / EXCEL SOFTWARE INTERNET Beszélünk és oktatunk magyarul... COMPULINK, INC 421 7th AVE. 10 Floor & # f 1 1 New York, NY 10001 1 1 Tel:212-736-1312 Fax:212-736-0580 É J E-mail: compuline@worldnet.att.net \w^

Next

/
Oldalképek
Tartalom