Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-05-08 / 18. szám
10. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 8, 1997 A munka nemesít Hetvenkét évvel a hátamon ezt magam is igazolom. Annál inkább apósom, Hézsely András , aki bensőséges családi légkörben a napokban ünnepelte születésének 90-ik évfordulóját. Életében legnagyobb betegsége akkor volt, amikor negyedszázaddal ezelőtt belépett a nyugdíjasok sorába. Ám a nyugdíj mellett se tudott tétlenül odahaza ülni. Az illetékes törvények szerint kérte a csekély nyugdíja leszállítását arra a határra, ami mellett még további alkalmazási viszonyban lehetett a Nagyszalánci Állami Gazdaságban. Igazában a nemzet napszámosának született. Már tíz éves korában szántott, vetett, kaszált és aratott - ezt az első világháború évei és annak hatásai is megkövetelték. Egyik leghűségesebb dolgozója az ottani termelőszövetkezetnek, majd hasonló az igyekezet az állami gazdaságban is, ahova a szövetkezet beolvadt. Elsajátította a gyümölcsfák oltását s annak titkait, a kaszaverésnek - élesítésének - pedig egyenesen mestere. Amíg ereje bírta, akkor volt igazán boldog, amikor kapát, lapátot, csákányt ásót vagy kaszát vehetett a kezébe. Valahogyan mindig a dolgok vastagabb végét fogta meg. Nem vitás, magas korát az is erősítette, hogy az orvosságok helyett mindig a munkát - testit - választotta. Sokszor bebizonyította - a munka nemesít. További érőt, egészséget útban az ezred végéhez! Iván Sándor Kassa Az anya Nincs szebb hivatás, mint anyának lenni Ez a legnehezebb, legszebb hivatás Kínok között egy kisdedet megszülni a lehulló könnyeket letörölni a kapott sebeket meggyógyítani A gyermekének minden jót megadni Csak egy anya tudja, az nem vitás Az arcra bájos mosolyt varázsolni A szeretetet mellé adni Mindent ami szép megteremteni A gyermeket jóra-szépre tanítani Az apró kisdedet felnevelni Csak egy anya tudja, az nem vitás Ferencz Amália Aranyászok a Duna partján Valamikor régés-régen az aranymosók sokan voltak. A Duna évezredeken át arany- tartalmú hordalékát, amelyet tekintélyes mennyiségben, a cse ndesebb folyású csallóközi és szigetközi szakaszokon rakott le. Az aranymosók tanyát ütöttek a folyó mellett, sem időt, sem fáradságot nem kímélve, mint valami megszállottak, keresték az aranyat. Aranyos község neve egy okiratban már 1094 - ben fellelhető, vagyis a Duna aranytartalma már akkoriban közismert volt. Egy 1790-ből származó írás pedig a következőket mondja: "...alig lehet akárholis egy két fontnyi homokot vagy fövényt felvenni, hogy abban arany ne volna..." A folyópartnak a gazdag aranytartalma volt az, ami az embereket nagy számban odavonzotta. A találékony ember hamar rájött, hogyan válassza ki a fövényből az aranyat. Az aranymosó, másszóval az aranyász, a kezdettől fogva napjainkig ősi, maga készítette munkaeszközökkel dolgozik, bár ez az ősi mesterség már csak legenda. Néhány hírmondó ugyan még él az egykori a- ranymosók közül, de a vizek mentén már csak elvétve találkozni velük. A térség minden bizonnyal utolsó arany mosója, Barsi Sándor ácsi lakos. Szerény élete arról tanúskodik, hogy csupán az aranymosásból nem lehetett meggazdagodni, s testileg is tönkrement a nehéz munkában. Mégis vágyakozva tekint vissza a régi időkre.- Az utolsó olyan aranymosó vagyok, aki 78 évemmel még élek. Hegyeshalomtól Esztergomig ismerem a Duna-szakaszt.- Miért határozta el, hogy aranymosó lesz?- Felső iskolát végeztem! A tanuláshoz pénzre volt szükségem. Egy öreg aranymosó, Rosta Gyula, ráérő időmben elhívott, hogy segítsek az aranymosáshoz fövényt gyűjteni. Segítségemért mindig pénzt kaptam. Ekkor támadt kedvem az aranymosáshoz és szerettem is meg.- Ma is foglalkozik ezzel a mesterséggel?- Kedvem ma is van hozzá, de korom és fáradékonyságom már nem engedi meg, hogy ezt csináljam.- Nehéz és keserves munka. Megérte a fáradságot?- Fizikailag ezt nem mindenki bírta. A legtöbb aA legtöbb aranymosó az eszközeit maga készítette ranymosó 40-50 éves korában meghalt. ~ Az ember egész nap térdig a vízben állt. Ha gumicsizmát használt. beleizzadt a lába. Az én lábam is visszeres. A higanyozástól pedig ínysorvadást lehet kapni, ha az ember nincs abban a szerencsés helyzetben, hogy maszkot használjon. Én sem használtam! Az egész felső fogsorom tönkrement.- Milyen eszközöket használt az aranymosáshoz?- A legtöbb aranymosó az eszközeit maga készítette. Ilyen volt az aranynéző lapát: fából faragott, hosszú nyelű lapát, amelynek homorú fejrészét belül feketére égették, hogy az aranyszemcséket jobban felfogja c "Lók a sötét alapon láthatóak legyenek. Az aranymosó pad is fából készült, két hosszabb és két rövidebb lábon álló lejtős, lapos fenekű vályú ez tulajdonképpen, amelyiknek fenékdeszkáját rézsútosan sűrűn befűrészelték vagy posztóval vonták be. A kö- pőce serpenyőhöz hasonló vízmerítő vaslapát. Az a- ranykaparó vas az aranypornak a mosópad rovátkáiból való kikaparására szolgált. A választó: kisméretű teknő hoz hasonló, feketére égetett belsejű faalkotmány, amelynek egyik kisebb óldala hiányzik. Két fogantyúja van: a két hosszú oldalt fent összekötő léc. valamint a meglevő rövid oldalhoz erősített nyél.- Mi határozta meg azt, hogy hol érdemes elkezdeni az arany utáni kutatást?- Meghatározott hely sohasem volt! Fontos szerepet játszott a tavaszi zöldár mennyisége és minősége, az hogy mit hozott magával és hogyan terítette be a fövenyt. Ez egy másfél kilométer hosszú szakaszt jelentett. Ezen belül pedig volt egy öt - tíz méteres szakasz, amelyen az ember hozzálátott a mosáshoz. Mindig figyelemmel kellett lenni arra is, hogy ahol aznap mostam, ott másnap már nem volt érdemes. Amikor szabályozni kezdték a Dunát, az aranymosók száma megcsappant. Különböző módokon azonban ezután is megkísérelték az "a- r any keresést". A két világháború között a csehszlovák állam például aranymosó hajót építtetett. Rövid üzemeltetése után azonban rájöttek, hogy vállalkozásuk ráfizetéses. Az aranymosók életét örökíti meg néhány ránk maradt versecske. Szellemes jellemzését nyújtja e mesterségeknek a Szőnyben született, a szegénységről szóló dal is: Halász, vadász, aranyász Üres zsebben kotorász, Ha szegény is, vígan él, Egész nap csak vizet mér! Homicskó Árpád Köszönjük Antony S. Horváth M.D. adományát, mely lehetővé tette ennek az oldalnak a megjelenését. ^ Otvasóink írják*^^ COMPUTER & NETWORK SERVICES c°mÄ TRAINING CENTER 212-736-1312 PC-COMPUTER TRAINING REPAIRS WINDOWS/95 UPGRADES WORDPERFECT/WORD HARDWARE LOTUS 123 / EXCEL SOFTWARE INTERNET Beszélünk és oktatunk magyarul... COMPULINK, INC 421 7th AVE. 10 Floor & # f 1 1 New York, NY 10001 1 1 Tel:212-736-1312 Fax:212-736-0580 É J E-mail: compuline@worldnet.att.net \w^
