Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-05-08 / 18. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 8, 1997 Építészet-természet-művészet Nádasdy Akadémia Nádasdladányon- Amikor hosszú évtizedek után először jártam Nádasdladányon - mondja az Ottawából érkezett gróf Nádasdy Ferenc -, a polgármesteri hivatal előtt azt hittem: az érzelmek törtek rám, azért könnyezik a szemem. Hajdani kastélyunkhoz érve, a több mint húszhektáros park közepén azonban rádöbbentem, hogy a falura a közeli inotai erőmű fojtogató bűzét hozta a szél, emiatt könnyeztem. Sétáltam a park fái közt, és mintha egy más világba, egy "zöld tüdőbe" csöppentem volna. Éles, ózondús volt a levegő, akár egy civilizációtól távoli kis szigeten. Talán ekkor fogalmazódott meg végleg bennem, hogy a parkkal körülve tt kastélyban megvalósíthatom régi álmomat: a művészet összekapcsolását a természettel, a környezetvédelmével. A ma ötvenkilenc éves, őszülő hajú és bajuszos férfi hétéves koráig élt a kastélyban. Édesapja a híres Ná- dasdy-huszárok élén a második világháború áldozata lett. Édesanyja, Tolnay Mária, a Nemzeti Színház színésznője - Bajor Gizivel szerepelt egy színpadon - egyedül nevelte fiát, együtt élték át a megbélyegzés éveit. A piaristáknál sikerült leérettségiznie, továbbtanulási remények nélkül. A kecskeméti konzervgyárban lesz segédmunkás, 18 éves ekkor. Ősszel kitört a forradalom, édesanyja így biztatta: " Ha most nem mégy ki fiam, akkor vége az életednek." 1956. november 20-án lépte át a határt, s meg sem állt Kanadáig. Egyetemen tanul, közgazdász, piackutató, szociológus válik belőle, hosszú évekig marketing- menedzserként dolgozik egy konyakot forgalmazó nagy- vállalatnál. Úgy érezte: neki, a XX. századi Nádasdynak is kötelessége a honért cselekedni. A család legelső ősét több mint 800 évvel ezelőtt, 1190- ben említi egy oklevél. A família birtokába 1532-ben kerül Sárvár, ahol reneszánsz stílusban, ötszög alakú, kő- bástyás védelmirendszerrel ők fejezik be a vár építését a XVII. század közepén. Sárvár a török hódoltság idején a magyar kultúra egyik bölcsője, Nádasdy Tamás 1534- ben iskolát épít itt, ennek első "oskolamestere" Sylvester János, aki öt év múlva jelenteti meg latin-magyar nyelvtanát. 1541-ben itt nyomtatják az első magyar nyelvű könyvet, a Biblia Újtestamentumát Sylvester fordításában. Gyakran megfordult a várban Tinódi Lantos Sebestyén. Nádasdy Ferenc, a "fekete bég", a tizenöt éves háború egyik hadvezére, a másik Ferenc, az országbíró, részt vett a Wesselényi- összeesküvésben, s ezért 1671-ben Bécsben lefejezték. Dédapja, szintén Ferenc, 1887-ben fejezte be a 6500 négyzetméter belső alapterületű, Tudor-stílusú kastély építését, amely a maga nemében az egyik legértékesebb hazai műemlék. Egyetlen hasonló épület található Európában, az olaszországi Miramare-kastély. Szintén a dédnagyapa alakította ki a múlt század második felében a huszonkét és fél hektáros parkot, száznál több fafajtát honosított meg. A park védett, nemzeti arborétumaink közé sorolták. Nádasdy Ferenc a nádasla- dányi kastélyáért és a hozzá tartozó parkért csekély kárpótlást kapott, amit az államnak vissza akart adni műemlékek restaurálására. Ez nem sikerült, ezért a pénzt a Nádasdy alapítványba tette, hogy hasznosítását előmozdítsa.- A kastély helyreállításában segít a Nádasdy Alapítvány - mondja Nádasy Ferec -, amelyet 1990-ben itthon és Kanadában, majd az Egyesült Államokban is bejegyeztettünk. Természetesen nem a tudományos akadémiával akarunk konkurálni, hanem "gyülekezőhelyet", azaz szellemi központot alakítunk ki a kastélyban. Olyan intézmény lesz, amely megoldásokat keres a jelen, a jövő kultúrájának, valamint a környezet és a természet védelmének kérdéseire. Célunk úgy is megfogalmazható: "Művészet az életért, élet a művészetért". Jómagam 1956-ban üres kézzel mentem Kanadába. Nem kerestem milliókat, de a megtakarított pénzemet beleraktam a Nádasdy Alapítványba. Személyemben nem egy arisztokrata jött haza Kanadából, hanem egy ősi magyar családnak a leszármazottja, aki korszerű világképpel bír. Akinek fáj a magyar oktatás, kultúra, e- gészségügy, környezetvédelem sorvadása. A magyarság 1100 esztendeig megállta a helyét a Kárpát-medencében, Európa közepén. Egyszerűen nem lehet megengedni, hogy a pénz "bűze" elárassza ezt az országot, mert most ez a legnagyobb veszély. Anádasdladányi akadémia tevékenysége a 2000. év ele- jére-közepére teljesedik ki, de már az idén június 20-21- én debütál egy nemzetközi szimpóziummal, amelynek címe: Építészet-természetművészet; élő környezetünk.- A művészeteket a természettel, illetve a környezet védelmével legjobban az építészeten keresztül lehet összekapcsolni - mondja végül Nádasdy Ferenc. - Előadónk lesz többek között Douglas Cardinal, a világhírű indián származású kanadai építész, itthonról Makovecz Imre, Bugár-Mészáros Károly, a Műemlékek Állami Gondnokságának igazgatója és Greame McDonald, a kanadai Banff Művészeti központ elnök-vezérigazgatója. Az intézményt úgy emlegetik, mint az "alkotóképesség és az újító gondolkodás Mekkája.". Nem véletlen, hogy Cardinal és Makovecz az indián, illetve az ősmagyar kultúrához nyúlt vissza építőművészetében, hiszen csak a gyökere kből tudunk megújúl- ni. Ez az igazi célja a júA zárkózott es csak művekben kitárulkozó Bartók Béla bizonyára nem örülne Denijs Dille családtörténeti kutatásának. És kaján iróniával figyelte volna, hogy az egymással beszélő viszonyban sem lévő rokonok mint próbálják tévútra vezetni a tudóst. Bartók húga és a zeneszerző fiai azonban mégis a művész szellemében cselekedtek, amikor segítették a belga zenetörténészt. Egy családnak ugyanis joga van őrizni a titkait, de tűrhetetlen, ha egyes levéltárak nacionalista politikai okokból tiltják a kutatásokat, és megsemmisítik a dokumentumokat. Márpedig ez történt Temesvárott (Románia) és Nakófalván (Jugoszlávia). Párdányban - ahol Bartók nagyapja az uradalom jószág- kormányozója volt - a falu irattára állítólag végleg elveszett, miután 1920-ban elűzték a teljes magyar lakosságot. A Bartók-család krónikája az elmúlt hetven évben legalább annyira hézagos, mint a kezdet kezdetén. 1771. február 3-án egy bizonyos Gregorius (Gergely) Bartók, sziráki servien- tes (plebei), a zeneszerző ükapja feleségül vette a falubeli Maria Gondost. Korábbi sorsukról nem tudunk. Nem ismert életkoruk, szüleik neve, sőt még a szülőhelyük sem bizonyos, Borsod- szirák, ez a Miskolc melletti kis falu ugyanis sokáig nép- telen volt. 1750 táján költöztetett ide Abaúj megyéből jobbágyokat az egri püspök. Anyakönyvet is csak 1765 óta vezetnek újra. Bartók Gergely fiai a jobbágyi létből szabad emberré emelkednek. Ez nagyon gyors emelkedés egy nemze- déknyi idő alatt. Pap, tanító, iparos, tudós gazdálkodó, megyei tisztségviselő válik | belőlük. Majd gyökeret ver | niusban Nádasdladányon megrendezett szimpóziumnak, amely egyben alapítványunk hármas jelszavát is megvalósítja:hagyománytisz- telet, becsületesség, jövőkép. nek az ország különböző vidékein, elsősorban Dél-Ma- gyarországon, Torontál vármegyében. Magyarságukat töretlenül megtartják, noha bunyevác, német, lengyel rokonsággal gyarapodnak. Akad köztük tehetős ember és szegény rokon. A trianoni béke után a Bartók-leszár- mazottak hat utódállamban szóródtak szét. Bartók Ilonka szerint valamennyien kicsit eredetieske- dők és önfejűek. Egymással sem tudtak összetartani. Denijs Dille erről így ír: " megtudtam egy sor olyan részletet is (a családról), a- melyet nem tartottam szükségesnek közreadni; egyszer talán hasznosak lehetnek olyanoknak, akik örökléstannal és lélektannal foglalkoznak". Vajon Bartók Béla gyémánt tisztaságú és keménységű jellemét mennyiben alakították az önfejű ősök génjei? Kálmán, a zeneszerző nagybátyja például hírhedt figura. Botrányhős. Egyszer meghívta kikapós felesége udvarlóit, jól megetette őket hashajtóval és rájuk zárta az ajtót. Puskát fogott arra, aki ki akart jönni. Groteszk ötlet. Családi eredetű volna a zseni humora, ironikus látásmódja? Bartók kézformája jellegzetes. A három középső ujja azonos hosszúságú, és a hüvelykujja határozottan eláll, (ez némely fényképen is felismerhető), így aránylag kis keze ellenére könnyedén ütött le oktáv, sőt tízfokú hangszert is. Ez a kéz az apai nagyanyától, a bunyevác Rankovics Matildtól nyert örökség. A zseni ugyan nem magyarázható az őseivel, az ősök génjei azonban tovább élnek a zseniben. B. Bihari László I Denijs Dille: Bartók Béla családfája Balassi Kiadó, 80 oldal Köszönjük John Franyo adományát, mely lehetővé tette ennek az oldalnak a megjelenését. Botlik József Bartók Béla családfája pCÖNYVSZEMLE/^ Nádasdy Ferenc: Nem üzleti, szellemi haszonra törekszünk