Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)
1997-05-08 / 18. szám
Thursday, May 8, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO 7. Mit írt a New York Times? Amióta először adtam hírt az "English Patient" című film magyar vonatkozású érdekességeiről az év elején, azóta sok cikk jelent meg a témáról, de senki sem írt a New York Times-ban december 17-én megjelent írásról, gróf Almásy László meglepő életrajzáról. A cikk néhány részletét fordítom most le, talán érdekli ez is a magyar közönséget. "A regény és a film hőse legtöbbnyire képzeletbeli". A tragikus szerelmi történet, melyben a hős szerelméért feláldozza becsületét, ahogy írtam, aligha történ- hetett meg, mível úgy tűnik, hogy a gróf homoszexuális volt, állítja Kurt Mayer, egy osztrák filmrendező, aki mostanában készített dokumentumfilmet gróf Almásy László egyik expediciójáról. Ez egy 7 hónapos autóút volt Mombasából Alexandriába, a szudáni mocsarakon és sivatagon keresztül. Kurt Mayer állítja, hogy tulajdonában van körülbelül 80 szenvedélyes levél, melyeket egy fiatal német katonatiszthez írt Almásy! Persze ez éppen olyan feltételezés lehet, mint politikai és társadalmi helyzete valójában, hogy német kém volt-e, vagy a kommunistáknak is segített a háború után. Ez utóbbi történet csak annyiban állhatott, hogy ő értesítette a magyar kormányt, hogy Chornoky Victor, Toldy Zoltán veje Eszterházy kincseket csempészett ki az országból és emiatt felfüggesztették kairói nagyköveti állásából és felakasztották, így írta Fiala Ferencvisszaemlékezéseiben, melyeket 1976-ban Münchenben adott ki. A tény, hogy híres Afrika-kutató volt Almásy László, aki dolgozott az angol Royal Geographic Society keretében Észak-Afrikában, és sok értékes felfedezést tett, úgy ismerve a sivatagot, mint a tenyerét. Ezért kérte át a német katonaság a hadseregébe 1940-ben, ahol ezredesi rangot kapott a légierőknél, hogy Rommellel dolgozzon a sivatagi főhadiszálláson. így emlékezik Török Zsolt térképész, aki most is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik. Egyik vakmerő és merész küldetése volt, hogy a hírhedt német kémet, Hans Epplert vitte át a sivatagon 2000 mile-on keresztül, mível csak ő tudott olyan vízforrásokat, oázisokat, melyeket még 1930-ban fedezett fel. A rejtélyes küldetés neve "Operation Condor" volt, a német kém így felállíthatott egy kémkedési központot egy csónakban a Nílus folyón! Megpróbálta a német érzésű egyiptomi pasát is kivinni Egyiptomból, hogy segítsen Rommelnek legyőzni Egyiptomot, de ez nem sikerült. Mostanában volt egy érdekes cikk a Washington Post-ban, amit Elizabeth Páthy Salett írt, aki Páthy László, az akkori alexandriai magyar főkonzul lánya, most Washingtonban él. Megírja, hogy 1936-ban Almásy egy múzeumot tervezett Alexandriában, de a király megtudta, hogy kémkedésre használta volna fel, és nem engedélyezte. A főkonzul elleni bosszúja kiderült, mikor megtaláltak Almásynál egy névsort, hogy Rommel kiket akart letartóztatni, ha elfoglalta volna Egyiptomot, és ebben Páthy neve is szerepelt. Ez 1942-ben történt, mikor 10 napra Kairóba szökött át, és az angolok elvették a táskáját. Almásy László 1921-ben Habsburg Károly főherceget vitte át Magyarországra, hogy megkíséreljék visszaállítani a királyságot. Állítólag Almásy tőle kapta a grófi címet, amit csak külföldön használt, miután nem örökölte. Az angol kormány kémelhárító osztályának egy tagja, Jean Howard emlékezik arra, hogy az 1930-as években gróf Almásy felajánlotta szolgálatait a "British Intelligence" szervezetnek, de nem fogadták el, mert német-pártinak tartották már akkor. Kár. Talán megváltozott volna az egész történelem, gondolom én, miután elolvastam a fent leírt eseményeket a New York Times cikkéből, talán az egész háború másképp alakul, ezer és ezer ember életét menthette volna meg Almásy László gróf, ha nem segít Rommel tábornoknak Észak-Afrikában! Bartos Mária Lehallgatási botrány Ausztriában A CLA rendszeresen leghallgatta az OPEC bécsi központjában rendezett konferenciákon résztvevő iraki és iráni küldöttségvezetőket. A lehallgatóberendezések a bécsi Marriott Szálló renoválásakor kerültek elő három olyan szobából, ahol az iraki és iráni küldöttek az olajexportáló szervezet konferenciái idején szoktak megszállni. Az osztrák belügyminisztérium számára az ügy felettébb kínos, hiszen ez nem teszi vonzóvá Bécset mint a nemzetközi konferenciavárost. ”Úgy beszélgettünk, mint most itt Önnel...” Ady Endre csicskása volt Bán Feri bácsi Felsőbol- dogfalván lakik, a malomhoz vezető úttal szemben. Csinos ház, rendben tartott udvar. Az udvaron pedig egy kis filagória, kis kerti lugas. Feri bácsi fiatalosan gondolkodik, bár most múlt 90 éves. - A tavaly még ott voltam a tetőn a többi áccsal - mutatott egy fényképet, miközben hosszú életének viszontagságairól mesélt- Sükőben születtem, 1906- ban. Nyolcán voltunk testvérek, a szüleim gazdálkodók voltak. Adósságba keveredtek, s hogy a birtokot meg tudják menteni, kimentek Pestre szerencsét próbálni. Már 1913-ban ott voltunk. Hogy lakást is kapjunk Pesten, anyám viceházmesteri állást vállalt. 1914. elején átköltöztünk a Jósika utca 10. szám alá, a VII. kerületbe. Bátyámat 14-ben vitték el a háborúba. Apám napszá' mos volt a kőművesek mellett ebben az időben, de nagyot emelhetett, mert megszakadt valamije, ágynak esett és nemsokára meg is halt. 1915-ben már a Király utcában voltunk, onnan költöztünk az Andrássy út 24- be. Ez egy nagy bérház volt, a Hajós utca és az Andrássy út sarkán. Ott laktunk, míg az első világháború véget nem ért. Ekkor történt, hogy hazaérve, Ady Endre is abba a házba költözött, ahol akkoriban mi is laktunk, ő egy főúri caládnál lakott albérletben. Egy emeleten laktunk. Neki pedig szüksége volt valakire, aki az ételt rendszeresen odahordja az asztalára; s akkor ajánlottak enge- met. Ez 1918-ban történt. No, abban a házban, a földszinten volt balfelől az Opera kávéház, jobbfelől az Opera vendéglő. Hogy segítsek édesanyámnak az adósság törlesztésében, először, az Edison moziban vizet árultam a középső bátyámmal, aki viszont cukorkát is árult. Anyám özvegyasszony volt, a még fel nem nevelt gyermekek valahogy kellett hogy segítsenek neki. Akkoriban a moziban még csak némafilmeket vetítettek. Egy zongorista vagy egy tanárnő zongorázott egy fél óráig, utána 10 percig pihenő volt. Ezalatt árultuk a cu- korkákat és a vizet. Több mint másfél évig voltunk ott a vendéglőben. Emlékszem, a főnököt Hertz Rezsőnek hívták, aki arra is megkért, Bán Ferenc hogy menjek be kést meg kanalat pucolni. Megfizette. Emlékszem havonta 20 koronát kaptam. Na, ekkor jött meg Ady, s keresett egy megbízható fiút, aki az ebédet felhordja neki. Ha jól emlékszem az előkelő Drechsler vendéglőbe jártam. Akkoriban Pesten nagyon szűk világ volt. Az ember elment a Nagycsarnokba, egy kéziszekérrel, répalevelet vett, azt otthon megőrölte s abból csinált főzeléket. Az enberek pedig szívesen megvették, mert nagy volt az éhség. Én elvállaltam, hogy Ady Endrének mindig elviszem az ebédet. Most is előttem van a két nagy szeme. Igen sovány ember volt. Meg volt tiltva, hogy valami ételt elfogadjak tőle, mert beteg volt, valami francia betegsége, ahogy azt akkor nekem mondták. Én pedig addig hordtam neki az ételt, amíg egy este azt nem mondták, hogy bevitték a kórházba. Hogy volt-e személyes kapcsolat köztünk ez alatt az idő alatt? Persze mindig megvártam, míg ebédelt, ő pedig közben kikérdezett. Hová való vagyok, én mondtam, hogy székelyföldi. Elmondtam minden családi bajomat, úgy beszélgettünk, mint most itt Önnel. Őmagáról nem igen beszélt. Inkább intett arra, hogy vigyázzak a fiatal életemre, vigyázzak magamra. Akkor még nem nagyon értettem, mire mondja ezt. Barátságos, kedves ember volt azt mondhatom. Végigvártam mindig, míg ebédelt, utána visszavittem az edényeket a vendéglőbe. Előkelő úriember volt. Néha ki-kijárt, néha látogatói is voltak. Nem volt fekvőbeteg. Többször láttam orvosokat is, akik azért jöttek, hogy megvizsgálják és kezeljék. Kapcsolatunk ennyiben volt. Akkor még nem is gondoltam arra, hogy ő olyan nagy ember. Mondták, hogy Ady Endre író, s arra büszke voltam, hogy egy íróval beszélgethetek. Közben, 1918. február 22- én bekerültem a repülőgép- gyárba, ott dolgoztam. Akkor aztán ott dolgoztam egész addig, amíg a románok bé nem jöttek Budapestre. Az összes repülőgépet vagonra pakolták. Október végén aztán útlevelet váltottunk Pesten és eljöttünk haza. Azután jutottam hozzá és olvastam el Ady verseit, de én már úgy olvastam őket, mintha írójuk, közeli rokonom leveleit olvastam volna. Ma már tudom, hogy valójában mekkora ember volt a magyar irodalomban és büszke vagyok arra, hogy személyesen is ismerhettem, naponta láthattam és beszélhettem vele. Sz. M. SZÁLLÍTÁS USA - MAGYARORSZÁG AUTÓJÁT, BÚTORAIT VAGY BÁRMILYEN MÉRETŰ ÉS SÚLYÚ CSOMAGJAIT. ZÁRT KONTÉNERBEN A LEGKEDVEZŐBB ÁRON SZÁLLÍTJUK BUDAPESTRE HÁZTÓL-HÁZIG SZOLGÁLTATÁS MEGOLDHATÓ ÁRÚÁTVÉTEL ÉS VÁMÜGYINTÉZÉS SAJÁT BUDAPESTI RAKTÁRUNKBAN KÉRJÜK HÍVJÁK IMRÉT VAGY LÁSZLÓT INTEREX N.Y. 681 MAIN ST. BLDG 66 BELLEVILLE, N.J. 07109 TEL: (201) 844-9020 FAX: (201) 844-9030 CONNECTICUT OFFICE: (203) 459-8671 PENNSYLVANIA OFFICE:(215) 766-2597
