Amerikai Magyar Szó, 1997. január-június (51. évfolyam, 1-25. szám)

1997-04-10 / 14. szám

Thursday, April 10, 1997 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Corvinus-dij 1997 Szabó István filmrendező vehette át elsőként az elmúlt évben alapított Corvinus-dyaL Az elismerést a Budapesti Európa Intézet adományozza olyan személyiségeknek, akik a magyar állam és nemzet európai kapcsolatrendszeréért sokat tettek a kultúra, a tudomány és a politika területén. A díjat a Magyar Tudományos Akadémián Herbert Batliner, az európai kulturális, tudományos és oktatási élet elismert személyisége adta át a neves filmrendezőnek. / Áprilisban ifjúsági világfórum Magyar Ifjúsági Világfórumot tartottak Budapesten április 3-5 között, amelyen 100 fiatal küldött vett részt a nyugati régiókból, a Kárpát medence országaiból és az anyaországból. A Magyarok Világszövetsége visszaköltözött a felújított Benczúr utcai székházba, a Semmelweis utcai épület a szövetség közéleti és kultúrális központjává válik. Olajmezőt találtak az angolok Új, tenger alatti olajmezőt találtak az angolok. A British Petroleum a Shellel közösen folytatott kutatás során talált rá a becslések szerint mintegy 200 millió hordó olajat tartalmazó mezőre, 160 kilométerre nyugatra a Shetland-szigetektől. Angliá egyébként adórendszerével is elősegíti az olaj és földgázkutatást- és termelést. Boszniát felfegyverzik Mostantól kezdve az Egyesült Államok lesz a boszniai hadsereg legfőbb szállítója, s e területen felváltva Iránt - jelentette ki James Pardew a szarajevói tv -ben. Pardew annak a programnak az irányítója, amelyet az amerikai kormányzat a boszniai katonai erők kiegyensúlyozására hajt végre. Már több ország csatlakozott a programhoz: Indonézia kiképzőcsoportot indított Boszniába, s Jordánia, Pakisztán, Malájzia, valamint több öböl menti ország is kifejezte érdeklődését. A CNN megkezdte adásait Kubából A CNN hírtelevizíó megkezdte adásait új havannai irodájából. Huszonnyolc év óta a CNN az első amerikai média, amelynek a kubai hatóságok állandó tartózkodási és munkaengedélyt adtak. Clinton elnök februárban járult hozzá a tv-társaság kubai tevékenységéhez. Lézerfegyver készül Amerikában > Az amerikai légierő a tudományos fantasztikus történetek világába illő. repülőgépekről működtető lézerfegyver kifejlesztésén dolgozik. Ronald Fogleman tábornok a haderőnem vezérkari főnöke a Washington Times-ben kifejtette, hogy a kísérletek jól haladnak és elképzelhető, hogy hat éven belül már ki is próbálják az új katonai technológiát. A Boeing-747 katonai változatába olyan energiatartalmú rakétákat szerelnek be, amely több száz kilométeres távolságból képes mindent megsemmisíteni, lézersugár nyalábokat bocsát ki magából. SZÁLLÍTÁS || USA - MAGYARORSZÁG I AUTÓJÁT, BÚTORAIT VAGY BÁRMILYEN MÉRETŰ ÉS SÚLYÚ CSOMAGJAIT, ZÁRT KONTÉNERBEN A LEGKEDVEZŐBB ÁRON SZÁLLÍTJUK BUDAPESTRE HÁZTÓL-HÁZIG SZOLGÁLTATÁS MEGOLDHATÓ ÁRÚÁTVÉTEL ÉS VÁMÜGYINTÉZÉS SAJÁT BUDAPESTI RAKTÁRUNKBAN KÉRJÜK HÍVJÁK IMRÉT VAGY LÁSZLÓT INTEREX N.Y. 681 MAIN ST. BLDG. 66 BELLEVILLE, N.J. 07109 TEL: (201) 844-9020 FAX: (201) 844-9030 CONNECTICUT OFFICE: (203) 459-8671 I PENNSYLVANIA OFFICE: (215) 766-2597 Az egyenlőség és a szabadság mindinkább fikcióvá válik... Létezik-e még demokrácia? Sokat idézték az elmúlt pár évben Sir W. Csurchillt. Állítólag valami olyasmit mondott a demokráciáról, hogy förtelmes, de nincs nála jobb. Erre általában bólo­gatnak mindazok, akik csi­nálni vélik a politikát vagy szenvedik , és nem szoktak utánanézni. Miért is, ha egy­szer maga Churchill mondta? Ugyan, látta-e valaki mos­tanában a demokráciát? Mert nem az kérdés, hogy rossz, de nincs nála jobb, hanem, hogy létezik-e egyál­talán. A tanúk, akik rend­szeresen vallomást tesznek mellette, vajon a demokrá­ciát látják-e vagy a látszatát, a délibábját, aminek leple alatt, mögött - enyhén szólva - különös dolgok történnek? Csupán a rend kedvéért ismételjük meg, hogy az új­kori demokrácia három for­rásból táplálkozik, melyek egyenként meglehetősen bokrosak, s egyúttal az is­mérveket is magukba foglal­ják. Az első metafizikai for­rás. Formailag negatívum: a társadalom ne legyen szakra- litásra törekvő építmény, ne legyen szellemi (is), hanem kizárólag földi, emberi alko­tás. Ennek jelei kétségtele­nek. A modern demokrá­ciák mind ilyenek. Szekura- lizáltak. Az úgynevezett ke­reszténydemokrata kormány- zásúak is úgy beszélnek az élet, az állam, a társadalom és az emberi személy ügyei­ről, mintha Isten nem létez­nék, mintha őt semmilyen módon nem kellene bekalku­lálni a közügyek eldöntésébe. Természetesen a hozzá kap­csolódó, és belőle eredő cé­lok, eszmék sem számíthat­nak arra, hogy realitásnak tekintsék őket. David C. Korten közel­múltban megjelent könyvé­ben (Tőkés társaságok világ­uralma) brutális dolgokat mond arról, amiről itt annyi­an álmodoznak az elmúlt évtizedekben. Egyszóval azt, hogy nincs. Nem szó szerint, mert ő, Korten, demokrata és liberális és vágyik rá, csak hát. Szembe kell néznünk a tényekkel. Példátlan méretű gigászok állnak szemben az egyes em­berrel. Ma a leggazdagabb húsz százalék teszi zsebre a földön keletkezett jövedel­mek 83 százalékát, a legsze­gényebb húsz százaléknak az I összjövedelem 1,4 százaléké- j val kell beérnie. Az USA- ban a leggazdagabb egy szá­zalék - 1989-ben - annyit keresett, mint az alsó negy­ven százalék népessége együttvéve. Michael Jordan kosárlabdázó a Nike cipők reklámozásáért 1992-ben húszmillió dollárt kapott, egyedül többet, mint a cég indonéziai cipőgyárainak munkásai összesen... 1994- ben 358 milliárdos személyi vagyona megfelelt a legsze­gényebb 2,5 milliárd földlakó ösztulajdona értékének. Az oktatási, az egészségügyi, hajlandósági stb. esélyek összehasonlíthatatlanok. Immár nem csupán a gazdag és szegény országok között, hanem az egyes országokon belül is. A legszegényebb államokban is szaporodnak a milliárdosok... 1957-ben az USA-ban a vagyonadó 45 százalékát még vállalatok fizették, harminc év múlva ez az arány már csak 16 százalék volt.Közben a költségeket társadalmasít- ják, a köz fizeti a termelé­sükhöz szükséges infrastruk­turális, ökológiai, oktatási stb. költségeket, s ők nyelik a hasznot. így van Magyarországon is. A legtöbb adót a legsze­gényebbek fizetik, a gazda­gok szinte semmit. A nagy- vállalatok világszerte kilob­byzzák a nekik megfelelő jogi kereteket, ugyanakkor nemhogy helyi, de már nem­zeti kötődésüket is elvesztet­ték. Tömérdek leányvállala­tuk közül ott termelnek, ahol a legolcsóbb a munkabér, ott mutatják ki a hasznot, ahol a legkisebb az adó. Az árakat és a béreket önkényesen, monopolhelyzetükkel vagy gazdasági túlsúlyukkal vissza­élve határozzák meg. Meg­állapodásokat kötnek a kor­mányokkal, melyek terheit a helyi adófizetők viselik. Technikailag ezt úgy bonyo­lítják, hogy nem választott tisztviselők írják alá a szerző­déseket. Korten amerikai példákkal bizonyítja, hogy a nagyvállalatok az adófizetők pénzén létesítenek új üzeme­ket, aztán ha nem tetszik, odébbállnak. Magyarországon példasze­rűen nyomon követhetők Korten levelezései. Például a helyi kisvállalkozások letöré­se a legfrissebb tb-rendelke- zésekkel a multik érdekében. Természetesen "demokrati­kus" keretek között, világ­banki ajánlások megszívlelé- se és indirekt jogi eszközök révén. Multikultúrális por­hintés közben folyik a nem­zeti kultúra megsemmisítése és leváltása egy hollywoodias bárvilágban. Nálunk és min­denütt, ahol hagyják. A magyar választók elsöprő többsége 1994-ben úgy dön­tött, hogy visszakivánja a hálózatot. A szocialista összeköttetés-rendszerét, azt az úgyszólván össznépi bűn­szövetkezetet, ami a szocia­lizmus évtizedeiben kiépült. Hogy azóta a hálózat hibáit kijavították, s ismét működik a dolog, bizonyítja a számta­lan ügy, melyek lényege a joginfláció, hogy jogos és törvényes célok csak a háló­zat igénybevételével érhetők el, továbbá, hogy morálisan bukott alakok maradnak a helyükön, vagy ha elmennek, hamarosan visszatérnek, mintha mi sem történt volna. A hálózat természetesen lel­kes örömmel tejesíti túl a nála jelentkező tőkés társak óhajait. Nagy kérdés, hogy van-e ma Magyarországon olyan politikai erő, amely először is merne szembeszállni a tőkés társaságok világural­mával, utána pedig képes volna rá. Mert szövegelni könnyű. De hogy mi a teen­dő és hogyan, ez a fogas kér­dés. Én úgy vélem, a baj az első lépéssel kezdődött, az élet deszakralizációjával. Magya­rul durvább : szentségte lengé­sével. A mefisztói alkuval. A javítást így éppen itt kellene kezdeni. Czakó Gábor. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.1 ,24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTÓSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vémyomás*cukorbetegség ' . Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom