Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)

1996-08-20 / 31. szám

8. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 20, 1996 Részlet a tiszabezdédi tarsolylemezről Nemeskiirty István István és Gizella Az ünnepi megemlékezés legfőbb értelme számomra, hogy megerősítse a múlt, jelen és jövő közti köteléke­ket. Más szóval: mit üzen a honszerző had ennyi év táv­latából a mának és az utó­kornak; Maga az 1100 esz­tendő hordozza az üzenetet: ha "annyi balszerencse közt, oly sok viszály után" megma­radtunk, minden esélyünk megvan rá, hogy továbbra is megmaradjunk. Nyelvünk­ben, kultúránkban. Efelől sokakat kétség mar- dos, ami nem csoda, hiszen új korszak előtt állunk, új korba lép a világ, és e kor­szakváltás létében fenyegeti a hagyományos műveltsége­ket (ezért használják a vallá­sos próféciák a korszakvál­tásra a "világvége" szót). Esé­lye a túlélésre csak annak van, aki (ami) magának az új korban érvényt tud szerezni. 2000 éve, az előző nagy kor­szakváltás idején a keresz­ténység kénytelen-kelletlen számtalan elemét megőrizte az antik és a helyi pogány kultúráknak - marxista termi­nológiával élve ugyan "meg­szüntetve őrizte meg", ellent­mondva ezzel az evangéliumi ajánlásnak: "Ne tölts új bort a régi tömlőbe’ -, ezért él bennem a remény, hogy nem vész kárba minden abból, amit eleink ránk hagytak. Csak egy példát emelnék ki honfoglaló őseink tárgyi, * szellemi hagyományából. Azt Még az 1100 körül keletke­zett, eredeti formájában el­veszett magyar ősgeszta is inkább a magyarok keresz­ténnyé válására fordította figyelmét, semmint az időben már akkor is távoli honfogla­lás eseményeire. A 14. szá­zadban lejegyzett krónikavál­tozat egyes kéziratai szeren­csére megőrizték az ősi ha­gyományok némely elemét, így a Kárpát-medencébe való betelepülést kiváltó besenyő támadás, a fehérló-monda, a turul őstől való származás emlékfoszlányait. Az egyes magyarországi nemzetségek is fenntarthatták őseik fogla­láskori harcainak, illetve bir­tokszerzésük emlékét, amit azonban a Szent István-kori birtokrendezés, a királyi ado­mányok gyakorlatának a kia­lakítása jócskán elhomályosí­tott. az indás-palmettás életfát, mely tarsolylemezről, lószer­számról, hajfonatdíszkorong- ról köszönt ránk, és amelyről nekem mindig a magyar címer kettős keresztje jut az eszembe. Államcímerünk kettős ke­resztje nem vezethető le köz­vetlenül a honfoglalók életfá­jából Még azt sem állíthatjuk bizonyossággal, hogy a ha­gyomány erejénél fogva esett épp rá III. Béla királyunk választása, amikor Bizáncban rácsodálkozott, mert emlé­keztette arra, amivel honi környezetben, a ruhák hím­zésein, ostornyelek faragásán már gyermekkorában talál­kozott, és mert papjaitól hallhatta eleget, hogy a ke­reszt az "igaz élet fája". Hogy költőien fejezzem ki magam, a (kereszt)fa az ősi múltban vert gyökeret az ember lelkében, s onnét hajt új hajtást újra és újra az idő­ben. A kalandozó eleink "e jelben győztek" Európa szer­te, (mármint az életfa jelé­ben) őket viszont Krisztus Jele győzte le, helyesebben szólva győzte meg arról: ha meg akarunk maradni Euró­pában, föl kell, hogy vegyék életfájuk "helyett". Megtet­ték, és a kereszt 1100 éven át valóban éltette elődeinket. Mert az életfa és a kereszt annak az Útnak is a jelképe, mely egy jobb világba vezet. A leghíresebb névtelen A magyarországi latin tör­ténetírás gyöngyszeme Ano­nymus 1200körül írott Ma­gyarok története, mely már 18. századi felfedezése óta meghatározzahonfoglaláské- pünket. Akarva, nem akarva szinte mindannyiunk úgy képzeli el a történteket, ahogy a tudós Névtelen 57 fejezetben megörökítette (és ahogy Feszty Árpád megfes­tette.) A szerző kiléte miatt máig vitákat kavaró krónika hasznosította az akkor hoz­záférhető szépirodalmi és történeti forrásokat, beleért­ve az akkori ország hely- és vízrajzi neveit is. Mindehhez hozzátéve a királyi udvarban megforduló nemzetségek képviselőitől hallott mondá­kat, hősi énekeket, egy ke­rek, frappáns. honfoglalás­történetet alkotott. Veszprémi László Ezer évvel ezelőtt kötött házasságot Géza fejedelem alig húszesztendős fia, István a tizenkettedik életévébe lépett Gizellával, a bajor fejedelem leányával. Ez a házasság ezer évre meghatá­rozta Magyarország hatalmi helyzetét és külkapcsolatait. Gizella atyja, aki a 996-os esküvőkor már nem élt, bajor fejedelemként újat húzott a császárral, akit Géza, felismerve a pápai hatalommal szövetkező Ottó által újjászerveződő európai birodalom jelentőségét, a bajor Henrikkel szemben katonailag is támogatott. Amikor pedig a Civakodó jelzővel illetett Henrik meg­halt, Gizella bátyja, szintén Henrik, III. Ottó császár ügye mellé állt: Géza magyar fejedelem dinasztikus házas­ságot kezdeményezett Hen­rik húga, Gizella és István között. Géza számítása bevált: III. Ottó császár halála után Gizella bátyja, Henrik lépett a császári trónra, s ily módon a keresz­tény európai közösség legfia­talabb tagjának, Magyaror­szágnak államfője a császár rokona lett. Henrik és István kapcsolata mindvégig harmo­nikus maradt. Az esküvőkor már jó ne­gyedszázada keresztény Géza és kereszténynek született felesége, Sarolta a házassági kapcsolatot kihasználva, fokozni tudta a térítés és a vele kapcsolatos tevékenysé­get (oktatás, közigazgatás szervezése, mezőgazdasági és ipari eljárások bevezetése). A fiatal pár Nyitrára költö­zött. Itt laktak Géza fejede­lem haláláig. A házasságkö­téskor nagyon fiatal Gizella csak öt év elteltével, István koronázásának évében szülte meg első gyermekét, akit apjáról István névre keresz­teltek. Rövidesen megszüle­tett a második fiú, ő az Ottó nevet kapta. A harmadik fiú pedig Gizella bátyjának, Henriknek nevét örökölte. Ez a Henrik név aztán Imré­vé magyarosodon. Amikor most Gizella kar­csontjának egy darabja pas­saui sírjából Veszprémbe, a királynék városába érkezett, tisztelettel illik megemlékez­nünk a keresztény Magyaror­szág első királynéjáról, aki ezer évvel ezelőtt lépett ha­zánk földjére és lett a nagy államszervező hitvese. Törté­nelmünk során krónikások, politikai szempontokat a múltba visszavetítő okvetet- lenkedők gyakran rágalmaz­ták (mintha Vazul megvakí- tásának kezdeményezője lett volna) - ideje végre, ezer év távlatából, térdet hajtanunk ereklyéje és emléke előtt. Veszprémben, a királynék városában Ispánki József szobra őrzi az első magyar keresztény királyi pár emlékét Jankovics Marcell írott források A jel ereje

Next

/
Oldalképek
Tartalom