Amerikai Magyar Szó, 1996. július-december (50. évfolyam, 27-48. szám)
1996-08-20 / 31. szám
8. Amerikai Magyar Szó Thursday, Aug. 20, 1996 Részlet a tiszabezdédi tarsolylemezről Nemeskiirty István István és Gizella Az ünnepi megemlékezés legfőbb értelme számomra, hogy megerősítse a múlt, jelen és jövő közti kötelékeket. Más szóval: mit üzen a honszerző had ennyi év távlatából a mának és az utókornak; Maga az 1100 esztendő hordozza az üzenetet: ha "annyi balszerencse közt, oly sok viszály után" megmaradtunk, minden esélyünk megvan rá, hogy továbbra is megmaradjunk. Nyelvünkben, kultúránkban. Efelől sokakat kétség mar- dos, ami nem csoda, hiszen új korszak előtt állunk, új korba lép a világ, és e korszakváltás létében fenyegeti a hagyományos műveltségeket (ezért használják a vallásos próféciák a korszakváltásra a "világvége" szót). Esélye a túlélésre csak annak van, aki (ami) magának az új korban érvényt tud szerezni. 2000 éve, az előző nagy korszakváltás idején a kereszténység kénytelen-kelletlen számtalan elemét megőrizte az antik és a helyi pogány kultúráknak - marxista terminológiával élve ugyan "megszüntetve őrizte meg", ellentmondva ezzel az evangéliumi ajánlásnak: "Ne tölts új bort a régi tömlőbe’ -, ezért él bennem a remény, hogy nem vész kárba minden abból, amit eleink ránk hagytak. Csak egy példát emelnék ki honfoglaló őseink tárgyi, * szellemi hagyományából. Azt Még az 1100 körül keletkezett, eredeti formájában elveszett magyar ősgeszta is inkább a magyarok kereszténnyé válására fordította figyelmét, semmint az időben már akkor is távoli honfoglalás eseményeire. A 14. században lejegyzett krónikaváltozat egyes kéziratai szerencsére megőrizték az ősi hagyományok némely elemét, így a Kárpát-medencébe való betelepülést kiváltó besenyő támadás, a fehérló-monda, a turul őstől való származás emlékfoszlányait. Az egyes magyarországi nemzetségek is fenntarthatták őseik foglaláskori harcainak, illetve birtokszerzésük emlékét, amit azonban a Szent István-kori birtokrendezés, a királyi adományok gyakorlatának a kialakítása jócskán elhomályosított. az indás-palmettás életfát, mely tarsolylemezről, lószerszámról, hajfonatdíszkorong- ról köszönt ránk, és amelyről nekem mindig a magyar címer kettős keresztje jut az eszembe. Államcímerünk kettős keresztje nem vezethető le közvetlenül a honfoglalók életfájából Még azt sem állíthatjuk bizonyossággal, hogy a hagyomány erejénél fogva esett épp rá III. Béla királyunk választása, amikor Bizáncban rácsodálkozott, mert emlékeztette arra, amivel honi környezetben, a ruhák hímzésein, ostornyelek faragásán már gyermekkorában találkozott, és mert papjaitól hallhatta eleget, hogy a kereszt az "igaz élet fája". Hogy költőien fejezzem ki magam, a (kereszt)fa az ősi múltban vert gyökeret az ember lelkében, s onnét hajt új hajtást újra és újra az időben. A kalandozó eleink "e jelben győztek" Európa szerte, (mármint az életfa jelében) őket viszont Krisztus Jele győzte le, helyesebben szólva győzte meg arról: ha meg akarunk maradni Európában, föl kell, hogy vegyék életfájuk "helyett". Megtették, és a kereszt 1100 éven át valóban éltette elődeinket. Mert az életfa és a kereszt annak az Útnak is a jelképe, mely egy jobb világba vezet. A leghíresebb névtelen A magyarországi latin történetírás gyöngyszeme Anonymus 1200körül írott Magyarok története, mely már 18. századi felfedezése óta meghatározzahonfoglaláské- pünket. Akarva, nem akarva szinte mindannyiunk úgy képzeli el a történteket, ahogy a tudós Névtelen 57 fejezetben megörökítette (és ahogy Feszty Árpád megfestette.) A szerző kiléte miatt máig vitákat kavaró krónika hasznosította az akkor hozzáférhető szépirodalmi és történeti forrásokat, beleértve az akkori ország hely- és vízrajzi neveit is. Mindehhez hozzátéve a királyi udvarban megforduló nemzetségek képviselőitől hallott mondákat, hősi énekeket, egy kerek, frappáns. honfoglalástörténetet alkotott. Veszprémi László Ezer évvel ezelőtt kötött házasságot Géza fejedelem alig húszesztendős fia, István a tizenkettedik életévébe lépett Gizellával, a bajor fejedelem leányával. Ez a házasság ezer évre meghatározta Magyarország hatalmi helyzetét és külkapcsolatait. Gizella atyja, aki a 996-os esküvőkor már nem élt, bajor fejedelemként újat húzott a császárral, akit Géza, felismerve a pápai hatalommal szövetkező Ottó által újjászerveződő európai birodalom jelentőségét, a bajor Henrikkel szemben katonailag is támogatott. Amikor pedig a Civakodó jelzővel illetett Henrik meghalt, Gizella bátyja, szintén Henrik, III. Ottó császár ügye mellé állt: Géza magyar fejedelem dinasztikus házasságot kezdeményezett Henrik húga, Gizella és István között. Géza számítása bevált: III. Ottó császár halála után Gizella bátyja, Henrik lépett a császári trónra, s ily módon a keresztény európai közösség legfiatalabb tagjának, Magyarországnak államfője a császár rokona lett. Henrik és István kapcsolata mindvégig harmonikus maradt. Az esküvőkor már jó negyedszázada keresztény Géza és kereszténynek született felesége, Sarolta a házassági kapcsolatot kihasználva, fokozni tudta a térítés és a vele kapcsolatos tevékenységet (oktatás, közigazgatás szervezése, mezőgazdasági és ipari eljárások bevezetése). A fiatal pár Nyitrára költözött. Itt laktak Géza fejedelem haláláig. A házasságkötéskor nagyon fiatal Gizella csak öt év elteltével, István koronázásának évében szülte meg első gyermekét, akit apjáról István névre kereszteltek. Rövidesen megszületett a második fiú, ő az Ottó nevet kapta. A harmadik fiú pedig Gizella bátyjának, Henriknek nevét örökölte. Ez a Henrik név aztán Imrévé magyarosodon. Amikor most Gizella karcsontjának egy darabja passaui sírjából Veszprémbe, a királynék városába érkezett, tisztelettel illik megemlékeznünk a keresztény Magyarország első királynéjáról, aki ezer évvel ezelőtt lépett hazánk földjére és lett a nagy államszervező hitvese. Történelmünk során krónikások, politikai szempontokat a múltba visszavetítő okvetet- lenkedők gyakran rágalmazták (mintha Vazul megvakí- tásának kezdeményezője lett volna) - ideje végre, ezer év távlatából, térdet hajtanunk ereklyéje és emléke előtt. Veszprémben, a királynék városában Ispánki József szobra őrzi az első magyar keresztény királyi pár emlékét Jankovics Marcell írott források A jel ereje
