Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-03-07 / 10. szám

Thursday, March 7, 1996 6 AMERIKAI MAGYAR SZO Nem léteznek már akciófilmek, minden akciót komputerek csinálnak. Legalább is ezt nyilatkozta Jackie Chan kínai "filmszínész", akinek a filmjét a napokban kezdték játszani a new yorki filmszínházak, "Rumble in Bronx" címmel. Jackienek pedig igazán el lehet hinni, mert filmjeinek összes veszélyes jelenetét személyesen forgatja. Ez a 168 cm-es, 65 kg.-os emberke szinte 100 százalékos rokkant. Az állát és az orrát többször törte már el. Fejében még most is benne van egy csontszilánk, amit egy rossz landolás következtében szenvedett el. A térdkalácsa úgy ugrál ki-be, mint egy rugós-kés, vállai alig használhatóak már. Egy gerincsérülés következtében hónapokat töltött tolószékben. A szerencse eddig mindig kegyes volt hozzá és minden sérüléséből felépült. 6-10 méteres magasságokból ugrik alá, gépkocsibaleseteket úszik meg, szinte egy karcolás nélkül. Filmjei végén büszkén mutogatja azokat a sérüléseket, amiket a forgatás alatt szenvedett el, ő és stábja. Már egy biztosító társaság sem hajlandó biztosítást kötni vele. Túl nagy a rizikója, hogy megsérül vagy hogy egy jelenet során ott hagyja a fogát. Tudom - hogy feketelistán szerepelek a balesetbiztosító társaságoknál - nyilatkozta Chan. Ennek ellenére nem hagyom abba, mert élvezem, amit csinálok. Mit lehet ezután mondani ennek a repülő emberkének? Talán csak annyit, hagyja a komputer programozókat is keresni egy kicsit! n .. pál Az idők úrnője Százhuszonegyedik születésnapját ünnepelte a világ legidő­sebb asszonya, a francia Jeanne Calment, lakóhelyén a Földközi-tengerhez közeli Arles városában. Hetek óta tartott a készülődés, az eseményre több száz fotóst, tévétársaságot, no meg számos közéleti személyiséget hívtak meg. Az idők úrnője címmel Jeanne Calmet saját emlékeiből mesélt, melyet CD lemezre vettek fel és ez alkalommal dobták piacra. A franciák többsége a vörösbor jótékony hatásának tulajdonítják a hosszú életkort. Az egyik rokon viszont a fokhagymát dicséri, mondván az idős asszony egészen 110 éves koráig minden héten több gerezdet is evett, s ez "konzervál." Pszichológiai tanácsadás "Meiyek,vagy maradjak?" jeligés olvasónk vázolja előttünk a sokunk számára ismerős helyzetet, fiatalember, otthon - érettségi után - munkanélküliként élt. Nagynénje hívta, jöjjön Amerikába, ahol a "lehetőségek korlátlanok". Az itt töltött közel egy év meggyőzte arról, hogy valóban, kemény fizikai munkával jól tud keresni, jobban él mint otthon, de a magányosság, a tanácstalanság, hogy mit és hogyan kezdjen önmagával, a szabadidejével, megkeseríti napjait. Úgy érzi lassan depresszióssá válik, nincs már kedve semmihez, és ilyenkor merül fel a kérdés, "menjek vagy maradjak". Kedves Fiatal Barátom! Helyzetére a megoldást kérdésének az átfogalmazása segítené. Javaslom, vegyen elő tollat és papírt, kalandra készen! 1. Mit szeretnék itt és most (közeli célom) 2. Mit várok önmagámtól. 3. Mit szeretnék elérni az életben (távolabbi célom) A kérdések mellé kerüljenek - lehetőleg konkrét, tömör - válaszai, majd azok a lépések amelyek a cél eléréséhez szükségesek. Nézzünk egy példát, ha az első kérdésre azt felelné, "tökéletes angol nyelvtudást", akkor az első megteendő lépés, nyelviskola keresése, lebontva a legapróbb részletekig, melyik iskolát, milyen telefonszámon és mikor fogom felhívni. Az önmagunk által kitűzött célok adják a biztosítékot a magányosság és tanácstalanság ellen. Gondolja csak végig, ilyen egyszerű célkitűzés, mint nyelvtanulás, azt jelentheti, hogy rendszeresen ki kell otthonról mozdulnia szabadidejében, ismeretségeket kell kötnie a csoport tagjaival, információk és újabb lehetőségek tárulnak ön elé. Baráti üdvözlettel . Ariadne Illés Sándor Egy ülés Sándor Nem várt vendég kopogta­tott be hozzám a minap: földim és gyermekkori cim­borám Magyarországon élő Jani fia. Nem tudtam mire vélni a látogatást, kint sűrű hó kavargott, szél cibálta a fákat. A vendég az előszobá­ban lerázta magáról a csillo­gó pelyheket, még a cipőjét is levette, aztán jött csak be a szobába. Kis csomagját, a kartondobozt azonban be­hozta magával.- Hazamegyek! - mondta hosszú csend után, szinte váratlanul felcsendülő hang­gal. Mintha harangok szólal­tak volna meg. Bennem is nagyot dobbant az öröm, s utána mondtam visszhang­ként: Haza! - Örökre! - tette ő hozzá, én meg csak néztem rá némán. Mennem kell! - folytatta. - Vége a háború­nak, ami miatt ide futottam a hazámba, Magyarországra, nehogy részt kelljen vennem a testvérharcban. Most már nem járnak többé katonákat fogdosni éjszaka. Vár a ház. Özvegy édesanyám. A kert. Eddig is minden éjszaka marék föld hazalátogattam álmomban, mint mindenki, aki onnan jött. Végigmentem az udva­ron és leültem az eperfa alá... Sokáig néma maradtam. Megkérdezte:- Nem üzen haza valamit. Nemet intettem. Hoyáj kinek, mit üzenjek. Remé­lem, hogy könnyebb lesz majd ezután a vajdasági magyarok élete, elmúlik a rettegés, nem zörgetik meg éjszakánként a magyarok házának ablakait. Talán igaza van Janinak aki most hazamegy ősei házába, ne­hogy valakit betelepítsenek a menekültek közül. Haza­megy, hiszen az az ő igazi hazája, várja a kert... A te­mető... Megöleltük egymást. A markomba nyomta a kis do­bozt.- Ez már nem kell nekem - mondta.- Ha magának sincs rá szüksége, dobja csak ki. Távozása után kíváncsian bontottam ki a dobozt. Ta-1 láltam benne néhány képes­lapot a falumról. Az egyik a két háború közötti csonka tornyú templomot ábrázolta, a, másik meg a régi városhá­zát a piactérrel. És volt egy felvétel a falum alatti csordá­kéiról, ahol valaha én is ját­szottam gyermekkoromban. Akadt néhány elsárgult új­ságlap hazai tudósítással és egy kis befőttesüveg. Féllite­res lehetett. Lecsavartam a kupakját, a tenyerembe ön­töttem a tartalmát: föld volt. Mellette egy cédula, ráírva: "A szlatyinai határból." Otthonról küldték neki ezt a marék földet. Ha nem jönne haza, akkor temessék el vele, hogy hazai földben nyugodhasson. Most nekem adta, nincs már rá szüksége. Kiszórjam? Naponta elővettem, forgat­tam, szagolgattam, morzsol- gattam a tenyeremben. Isme­rősöm nekem is ez a föld. Már a nagyapámat is ismer­te, arra jártunk ki a tanyára, a szlatyinai határba. Szekér­derékban vittük a fényes ekét, boronát, műveltük a földet, olykor ráborultunk, imádkozva. A hazáért. A családért, termésért és jóked­vért. Ez az a föld az én hazám is, otthonom, lehet, hogy saját földem volt vala ha. A múltam és a jöven­dőm. Amikor otthon jártam - egyre ritkábban - mindig elhatároztam; én is hozok egy marék földet a kertünk­ből. A körtefa alól, ahol nagyapa esti harangszókor levett kalappal álldogált. A múltkorjában, szeptember végén, el is mentem a ház­hoz, de be volt zárva a kapu­ja. Ki vagyok már zárva a szülőházból. A idén a fanyőfa alatt is helyet kapott ez a Jani gye­rektől örökölt marék föld, s kiviszem majd a Farkasréti temetőbe. Ennél drágább ajándékot nem is helyezhet­nék a mama sírjára. Álmod­jon ő is arról a régi faluról, ahonnan én hívtam el vala­ha, s hoztam karomban sírva, már nagyon betegen... A Évfordulónaptár Albert Einstein 1879 március 14-én szüle­tett Ulmban Albert Einstein német fizikus, a modern el­méleti fizika megalapozója. Kutatásainak a relativitás, a statisztikus mechanika és a sugárzások kvantumelmélete volt a fő témaköre. 1916-ban megalkotta általános relativi­tás elméletet. 1921-ben No- bel-díjjal tüntették ki. A fa­sizmus elől hazájából az USA-be kellett emigrálnia. 1834 március 17-én szüle­tett Gottlieb Daimler német mérnök, a gépjárműépítés úttörője. W. Maybachhal együtt megépítette az első száz lóerős gázmotort, majd egy nagy fordulatszámú ben­zinmotort szerkesztettek, melyet 1886-ban gépkocsiba építettek be. A feltalálók ezen alkalmazták először a differenciálművet és a több- fokoztú sebességváltót. Gyá­rat alapított, ahol az első módén automobilt a Merce­dest állították elő. Daimler első autója Csathó Kálmán 1964 február 5-én hunyt el Csathó Kálmán író, színházi rendező. Regényei, vigjátékai igen népszerűek voltak (Te csak pipálj Ladányi, Varjú a toronyórán, Földiekkel játszó égi tünemény - regények, ill. Csokonay- életrajz. Az új ro­konok, A házasságok az égbe köttetnek. Az én lányom nem olyan - vígjátékok.) A régi Nemzeti Szín­ház című műve színháztörté­neti összeállítás. Támogassa hirdetőinket Komputer mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom