Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1996-05-30 / 22. szám
Thursday, May 30, 1996 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Az erdélyi Tea-est Május 11-én az Amerikai Erdélyi Szövetség a hagyományoknak megfelelően a New Yorki Magyar Házban tartotta meg teadélutánját. Hámosné Sándor Margit, aki maga is erdélyi ihletésű festőművész, most Botár Edit-et kérte fel, hogy képeivel erdélyi hangulatot hozzon a házba. A kiállított 35 kép nemcsak Kolozsvár történelmi szépségeivel, de Erdély legszebb vidékeinek a Székelyföldnek, Kalotaszeg- nek látképeivel gyönyörködtetett. Különösen figyelemreméltó volt az öreg Kós Károly portréja, és a hatalmas kucsma alól környezetét éles szemmel figyelő székely ember arcképe. A kitűnő vacsora után Zitay Pál zenekarának muzsikája csábította a társaságot a táncparkettre. Balról jobbra: Dr. Bíró András, Bálintittné, Apor Éva, Speter Erzsébet, Bálintitt Károly, Dr. Fercsey János és neje Zsuzsa Az est az Erdélyi Szövetség egyetlen bevételi forrása, így hadd álljon itt azok neve akik résztvétele biztosítja a szövetség működésének zavartalanságát. Árpádfy Zoltán, Atzél Béla, Bálintitt Károly és Éva, ifi. Bálintitt Károly, Bakcsi Ági, Bartos Miklós és Mária, Bihary László és Georgette, dr. Bíró András, Bukova Margó, Cserey Erzsébet, DiVito Lino és Ilona, Élthes Csabáné, dr. Érdy Miklós és neje, Etlényi Tibor és Ilona, dr, Fercsey János és Zsuzsa, Florian Tiborné, Gabriel Robert és Éva, Garai József és Sachiko, Halász Sándor és Dóki, Hámos László és Zsuzsa, dr. Hámos Ottó és Margit, Hauser Zsuzsa, Kanócz Ottó, Kiss Miklós, Kiss Zoltán, Koréh Ferenc és Katica, Lészay Dániel és családja, Ladányi Erna, Ladányi Frigyes és Kati, Mándy László és Erzsébet, Odescálchi Ödön és Eszter, Petkovich Liliana, Rabovszky István, Raymond-Tömöri Sári, Rédei George, Sagan Joseph és Emmy, dr. Salamon Tibor, Sándor István és Caroline, Spéter Erzsébet, Teleki Gábor és Natasha, dr. Tornai István, Tóth Aranka, dr. Tóth Béla és neje, Varga Klári és Bea, Vámossy Charlie, Vitadamo George és Edina. Kassa a magáénak érzi Rákóczit Kassa város önkormányzata határozatot fogadott el, hogy szívesen felajánlaná a Magyarországon található szlovák műkincsekért cserébe II. Rákóczi Ferenc vagy Thököly Imre földi maradványait. A szlovák kormánynak 56 képviselő támogatásával meghozott határozata kimondja: a történelmi személyiségek földi maradványait a város kulturális öröksége részeként tekintik. 1INTEREX-NEW YORKI ^^_____________________________________________> €xport-lmport-Custom House SZÁLLÍTÁS NEW YORK _______________BUDAPEST Autóiét, ingóságait vagy bármilyen méretű é$ súlyú csomagját zárt konténerben a legkedvezőbb áron szántjuk. Az USA bármilyen városából megszervezzük árújának Magyarországra szállítását. Budapesti árúfelvétel és vámkezelés saját raktárunkban. Keljük hívják Imrét. 1-800-349-8416 Tudományos viták a honfoglalás körül A honfoglalás koráról meglehetősen csekély forrásanyag áll a kutatás rendelkezésére. Nem csoda hát, hogy a kisszámú hiányos és esetenként egymásnak ellentmondó adatok történeti értelmezése különböző eredményekre vezetett: nagyon kevés az olyan kérdés, a- melyre "biztos és végleges" válasz adható. A helyzet jellemzésére elegendő talán csak azt megemlíteni, hogy a honfoglalás közismert 895- 896-os dátuma is sokkal inkább egyfajta tudományos közmegegyezésen alapul, semmint a források egyértel- mő tanúbizonyságán... De vajon csak Árpád népével jelent-e meg a Kárpátmedencében a finn-ugor nyelvet beszélő magyarság? A kérdésre a kutatók - régészek és történészek - egy része határozott nemmel felel. A szélesebb közvélemény előtt "kettős honfoglalás" néven vált ismertté az az elmélet, melynek rendszeres kidolgozása a magyar régészet méltán köztiszteletnek örvendő László Gyula nevéhez fűződik. A döntően régészeti adatokból és következtetésekből felépülő elmélet röviden - és erősen leegyszerűsítve - akként összegezhető, hogy Árpád magyarjai jelentős létszámú magyar nyelvű lakosságot találtak a Kárpát-medencében. E magyarok annak a Kárpát-medencébe 670 táján beköltöző népességnek lennének a leszármazottai, amelyet a korábbi kutatás "kései avarodként tartott számon. Bizánci források alapján tudható, hogy a jellegzetes régészeti hagyatékot hátrahagyó új népesség valójában a felbomló onugor törzsszövetség egyik ága volt, s a "kettős honfoglalás" elméletének hívei szerint magyarul beszéltek. Ezen "korai magyar" népesség utódai jelentős számban megérték az Árpád- féle honfoglalást, és összeolvadtak a 895-896-ban beköltözőkkel. A tudományos közvéleményt erősen megosztja az elmélet. Az ma már általánosan elfogadott, hogy 670 táján valójában egy új etnikum jelent meg a Kárpátmedencében, s az is mindinkább bizonyosnak látszik, , hogy a "késő-avar" népesség - akár magyarul beszéltek, akár nem - jóval nagyobb számban élt még a 9-10. század fordulóján is, mint korábban azt feltételezni volt szokás, Részlet a Feszty-körképből A székely rejtély Az egyik olyan probléma, mely mintegy magától megoldódna a "kettős honfoglalás" elméletének beigazolódása esetén, a székelyek eredetének régóta vitatott kérdése. A középkor folyamán a székelyeket éppúgy a magyartól különböző népnek tekintették, mint például a magyarországi besenyőket,- a különállásukat jogszokásaik és intézményeik önállósága is kifejezésre juttatta. Ennek alapján vannak kutatók, akik a székelyekben egy bolgártörök töredék utódait látják, melynek ősei még a keleteurópai sztyeppén csatlakoztak a magyarsághoz, s melybe utóbb beolvadtak. Mások ellenben úgy vélik, hogy a Csüngődísz Tiszavasváriból (Magyar Nemzeti Múzeum) székelység a magyarság különböző csoportjaiból állt össze, s csak a határőri szolgálatuk - s ezzel összefüggésben - peremvidéki településterületük miatt alakult ki másodlagosan az az elképzelés, hogy önálló etnikumot alkotnának. Ez uróbbi véleményt leginkább az támasztja alá, hogy sem a székelyek tárgyi kultúrája, sem a nyelve nem különbözik a magyarokétól, Az ellentmondásokat a legegyszerűbben oly módon lehetne feloldani, ha feltételeznénk, hogy a székelyek elődei a "kettős honfoglalás" elmélete szerinti "korai magyarok" között keresendők. Ez a feltételezés egyszerre adna választ arra, hogy miért beszéltek a székelyek magyarul (mert magyarok voltak), s miért tekintették mégis külön népnek őket (mert nem Árpád magyarjaival költöztek be a Kárpát-medencébe). Ráadásul ez a megoldás összhangban állna a középkori magyar történetírók azon állításaival, mely szerint a székelyek már a Kárpátmedencében éltek Árpád honfoglalása idején, s itt csatlakoztak a rokonaikként üdvözölt magyarokhoz. Bármily tetszetős is egy ilyen feltevéssorozat, hangsúlyozni szükséges, hogy valószínűsége a kettős honfoglalás elmélete bizonyíthatóságának vagy végérvényes cáfolható- ságának függvénye. Fejedelmek, törzsek társadalom Vitatott a kettős fejedelem- ségi rendszerben, hogy ki viselte az isteni tiszteletben részesített künde és ki a katonai vezetést ellátó gyula méltóságát. Egy vélemény szerint Árpád volt a künde és Kurszán a gyula, mások viszont éppen fordítva gondolják. Egy újabb vélemény szerint a kettős fejedelemség rendszere még a honfoglalás előtt megszűnt. Nincsenek ismereteink arról, hogy Árpádot kik követték a fejede- lemségi méltóságban a 10. század közepe előtt. Nem egységes a történetírás a magyar törzsek 10. századi szerepét illetően sem. Az egyik álláspont szerint a törzsek még a honfoglalás után fél évszázaddal is működőképes politikai kereteket jelentettek, mások ellenben - régészek többsége - úgy vélekednek, hogy a törzsek felbomlása már a honfoglalás időpontjában is meglehetősen előrehaladt. A vita önmagán túlmutató jelentőségét az adja meg, hogy a Szent István-i szervezés révén életre kelt korai magyar állam egyes intézményeinek 10. századi előzményeit ezek szerint egyesek a törzsekhez, mások a nemzetségekhez kapcsolják. Vitatott továbbá a honfoglalók létszá' mának, életmódjának, társadalmi szerkezetének a kérdése, s a felsorolás korántsem teljes. Zsoldos Attila
