Amerikai Magyar Szó, 1996. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1996-05-30 / 22. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 30, 1996 Jack Hahn Rendezvények Trombitákkal és kürt-zengéssel vigadozzatok a király, az Úr előtt! 98-ik Zsoltár 6.v. Május 18-án este tartotta bemutatkozó koncertjét a New York-i Magyar Baptista Rézfúvós-ötös a 225 E 80. utcában "Kezdet és vég címmel" Az imaház tagjaiból alakult az együttes. Ltrombita Kiss Gedeon, II. trombita Kulcsár Zsolt, kürt Dénes Tibor, bariton Lipták Dávid, tuba Kulcsár Attila. Kulcsár Sándor kezdő imája után egyházi ihletésű műveket adtak elő fúvós hangszereiken. A műsor vendége volt Székely M. Melinda, aki férjével, Mendel György színművésszel közösen adta elő Melinda verseskötetében is megjelent IMA cimű versét; Reményik Sándor és Ady Endre "Istenes verseit" szólaltatták meg mély átéléssel. * Személyi és vagyonbiztonságunk igen fontos számunkra. New Yorkot sajnos bűnös városnak, a bűnözők városának nevezik. De gondolná-e a kedves olvasó, hogy abban a kerületben, amelyben a legtöbb magyar él, ott történik a legkevesebb bűntény az utóbbi időben?! A 19. kerület rendőrei, pontosabban a Rend-őrei találkoztak a magyarokkal egy vacsorával, tánccal egybekötött jótékonysági esten május 19- én. Az 59-es utcától a 96-ig a Central Parktól az East Riverig húzódó terület eredményesen szolgálatot teljesítő rendőrei közül nyugállományba vonult Gerrity kapitány, akit Charles Moran president, kollégái és a vendégek nagy tapssal és- már a rómaiaknál is adományozott- elbocsátó diplomával tüntetett ki. Az est szervezője Bollok Barbara, a Molnár Travel tulajdonosa volt. A bálra befolyt bevételt jótékonysági célokra használják fel. A jóhangulatú est célja a körzetben élők és vigyázóik további jó kapcsolatának kiépítése. Koppány Mária írók és a Messiás Jó, rossz író­nak nincs szüksége pszichiáterre, mert leírja, amit el kellene mon­dania az or- Jack Háhn vosnak. írni, kritizálni, problémát magyarázni, lelki konfliktust elárulni íráson keresztül, ci­nikus természetedet kielégí­teni, naivan lelkes emberi mivoltodat ápolni, - ez az intellektualizmus köszönet teljes eredménye. Peter De Vries véleménye: "Szeretek írni, de gyűlölöm az írásmun­kát!" A jó író tehetségét élve­zem, hibáit megbocsátom, de nem felejtem el. Somerset Maugham megírta: "Hibát akkor követtem el, amikor próbáltam meggyőzni maga­mat, hogy a nemi beállított­ságom háromnegyed része normális, egynegyed része sajátságos." - Sajnos fordítva volt! - Ennek a beismerésnek sajnálatos hibája, hogy későn jött, mert az átlagos ember álmainak háromnegyed ré­szét feladja, tudván, hogy képtelen keresztülvinni. Miu­tán én is ebbe a kategóriá­ba tartozom, a következő­képpen oldottam meg a problémát: Időben leszoktam a do­hányzásról, amig nem tett kárt az egészségemben, nem keseregtem, sopánkodtam, hogy az új hazában minden duplán nehéz, de bebizonyí­tottam családomnak, új ba­rátaimnak, hogy képes va­gyok harcolni férfias erővel, kizárólag saját érdekemben. Felnéztem bizonyos sikeres írókra, művészekre, business zsenikre, de nem irigyeltem őket. Voltak álmaim terveim. Az elérhetetlent kidobtam szívemből. Szeretem, rajon­gok a zenéért, ami lelki gyógyír, ha víg, ha szomorú hangulatban vagyok, de csak olyan melódiát hallgatni, ami élvezetet nyújt. Sok mindent akarok megtanulni, megérte­ni a jelenkori kompozíciókat. Bevallom, ezért a zenét csak 10 pecig vagyok képes hall­gatni, vállalva, hogy nevetsé­gessé válók. Koestler Arthur nem sze­rette a butákat, főleg saját ostobaságát. Anyja osztrák, apja magyar volt, jómaga Bécsben született. Több nyelven írt tökéletesen. Nem szerette a magnót. Nem sze­retett szerepelni a TV-ben, rádióban, kispolgári érzései miatt szégyelte erős akcentu­sát. Nincs öreg vagy fiatal író. Csak író van, akinek műveit embermilliók olvassák, íté­lik, tisztelik, mert ha az írás rossz, akkor is az, ha azt egy idős, tapasztalt, mesterségét jól ismerő író írta. Mi van a kalap alatt? Pszichológiai tanácsadás Ariadne fonala Bűntudat jelige Olvasónk azt írja, 20 éves fia Magyarországon él, de nem tud megélni a keresetéből. Én talán lelkiismeretfurdalásból, talán kötelességből havonta $300-ral támogatom és emellett ruházom. Fiának elküldi a keresete nagy részét, a saját munkájának nem látja eredményét. Kérdezi: mikor remélhetem, hogy csak önmagam eltartója leszek, mikor tehetem ezt meg bűntudat nélkül, hiszen akkor ő éheznék otthon? Kedves Bűntudat! Ha már nem éhezik a gyermeke, akkor megteheti, hogy csak magával törődik. Ma Magyarországon sokan élnek szerényen és sokan éheznek. Érdemes lenne az éhezés fogalmát tisztázni. Kompromisszumként csökkentheti a havi támogatás összegét is. Úgy vélem gyermekével egy őszinte beszélgetés ezt a témát tisztázhatná. Senki sem kívánhatja Öntől, hogy erőn felül segítse gyermekét Kérdés tehát, hogy meddig kötelessége a szülőnek gondoskodnia a gyermekéről? Elvált- szülők esetében a törvény eltartást ír elő, amig a gyermek iskolába jár. Sok szülő úgy érzi a gyermeke, gyermeke marad, akárhány éves is, így az anyagi támogatást is természetesnek tartja, akár erőn felül is. Az élet rendje úgy kívánná, hogy a felnőtt gyermek majdan támogassa öregedő, nyugdíjas szüleit A japánok úgy tartják, hogy a legjobb befektetés a gyermek, öregkorukra majd eltartja őket Ezt nem önzésből gondolják így, a megoldatlan nyugdíjrendszer természetes velejárója. Az angol apa, miután kenyeret ad a gyermeke kezébe , akár azt is hagyja, hogy utódja éhezzen. Londoni ismerősöm igen gazdag család sarja, Magyarországon a januári fagyban is kiskabátban járt angol órát tartani. Meglátogatta török barátja, aki még Londonból ismerte, elképedt, hogy milyen szerényen és szegényen él, sajnálkozott is azonnal, gondolván a barátja papája időközben tönkrement Összességében, kultúra és egyéni mentalitástól függő, hogy a szülőknek meddig kötelessége gondoskodni a gyermekéről. Baráti üdvözlettel: Ariadne Sokféle módja van annak, hogy egy nemes cél érdeké­ben támogatókat szerezzünk. A különböző jótékonysági esteken a Hollywood-i színé­szek példáúl ezer dollárokat kérnek csókjaikért, de az elnöki kézfogást sem igen adják kétezren alul. Teljesen váratlanúl egy ilyen jellegű adománygyűjtés sűrűjébe kerültek azok, akik résztvettek az Edélyi Szö­vetség május 11-én megren­dezett teadélutánján, mely­nek egyik vendége Speter Erzsébet volt, aki mint min­dig és mindenütt, úgy itt is kalapban jelent meg. Haját még a baráti kör tagjai sem látták, így különböző mende­mondák keringenek az okot illetően. Élve az est adta szabad, fesztelen légkör lehetőségé­vel az újságíró kíváncsisága feltetette velem a máskor talán neveletlennek tűnő kérdést. -Erzsébet, miért visel minden alkalommal turbánt, vagy kalapot? Szemrebbenés nélkül azon­nal válaszolt. -Nem idegen a kérdés hozzá vagyok már szokva, s miután senki sem látta még a hajam, tudom többnyire azt hiszik, hogy kopasz vagyok. így van? Válaszra sem várva kicsit elgondolkozva folytatta to­vább. -Ingyen nem dolgo­zom, a sok hajtű és csat ki­bontása pedig hosszú időt vesz igénybe. Bár egész éle­temben férfi orientált vol­tam, a női szolidaritás most mégis azt mondatja velem, Speter Erzsébet hogy csak a férfiak fizesse­nek. Ha a teremben lévő minden férfi fizet öt dollárt az Erdélyi Szövetség javára, amit én meg is fogok dupláz­ni, akkor mindenki előtt itt kifésülöm a hajamat. Nem kellett kétszer megis­mételni, az est rendezői be­jelentették a feltételeket, s nemcsak a férfiak, de még a nők is fizettek. így pár perc­cel a bejelentés után szemta­núi lehettünk, ahogy Erzsé­bet a terem közepén levette kalapját, s kibontotta madár­fészekként összegöngyölt haját, mely majdnem a dere­káig ért. A látvány úgy lát­szik sokak számára nem volt elég meggyőző, mert többen körülvették őt, hogy köze­lebbről is láthassák. A hitet­lenebbek meg is érintették, simogatták. Volt, aki fésü­lésre kért engedélyt, de olyan is akadt, aki nagyot rántott rajta, mire Erzsébet kijelentette, hogy ezért külön fizetnie kell. A kérdéssel kirobbantott adománygyűjtő akció a tea­délután kellemes epizódja volt, s az Erdélyi Szövetség számára pedig extra bevételt jelentett. • Utózönge: Kis magyar közösségünk nem adja meg magát ilyen könnyen. Elkezdődött a hí­resztelés. Szemfényvesztés volt az egész, beültetett haja van. A hír természetes, elju­tott a címzetthez is, Erzsé­bethez, aki erre közvetítőn keresztül felajánlott egy mil­liót a híresztelő(k)nek, ha a hír igaz. De a kijelentést írásban kérte, s megjegyezte, hogy ha egy kozmetikusok­ból és fodrászokból összeállí­tott független szakbizottság alaptalannak találja, akkor ugyanennyit fog kérni ő is hitelrontás miatt. Eddig még nem jelentkeztek az ingyen millióért. Lehet, hogy nem is beültetett? ■ Garai József Segitsen terjeszteni lapunkat Kérjük küldje be ismerősének barátjának címét

Next

/
Oldalképek
Tartalom