Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)

1995-12-14 / 47. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 14,1995 Együttműködésre ítélve Északkelet-Magyarországés Kelet-Szlovákia hasonlóan elmaradott, válság* sújtotta térség a két országon belül, ami azért is érthetetlen, mert ez az egységes régió a múlt század harmadik harmadától a történelmi Magyarország egyik legnagyobb és legfejlet­tebb iparvidéke volt. Az 1870-80-as években építette ki az akkori virágzó magyar kapitalizmus a felvidéki (szepesi-gömöri) vasércbá­nyákra és a nógrádi, vala­mint borsodi barnaszénme­dencére települt korszerű vas- és acélipart. Az észak­magyar iparvidék három központja - bármilyen megle­pőnek tűnik mai lakóik számára - Salgótarján, Diós­győr és Ózd volt. A század- fordulón az egész magyaror­szági acéltermelés csaknem száz százalékát három nagy vállalat adta, s ebből kettő Észak-Magyar országon működött. Ebben a termé­szetes gazdasági-földrajzi tájegységben minden adott volt az európai színvonalú vas- és acéliparhoz: a nyers­anyag, az energia, a fejlett technológia, a tőke és persze a képzett munkaerő. Ezt a jelentős és versenyké­pes gazdasági régiót vágta ketté a trianoni határ, de a ’30-as évektől átmenetileg ismét sikerült összevarrni a természetes gazdasági szála­kat, s a felvidéki iparvidék bányászatát és nyersvaster- melését rácsatlakoztatni Diósgyőrre, Ózdra és Salgó­tarjánra, az itteni korszerű acél- és gépgyártásra. Most azonban újra itt a lehetőség, hogy az észak-magyarországi és a kelet-szlovákiai két "fél­oldalas" térség között újrain­duljon a gazdasági és kom­munikációs vérkeringés, s helyreálljon a természetes, kölcsönösen előnyös ipari és kereskedelmi együttműködés. Ez elősegítené a magyar-szlo­vák közeledést, ami meg- könnyíthetné a két ország csatlakozását az Európai U nióhoz. A magyar gyáriparosok meggyőződése szerint mind­két ország alapvető érdeke, hogy az észak-magyarországi és a kelet-szlovákiai iparvi­dék államilag támogatott és összehangolt reorganizációjá­val, a gazdasági, műszaki, technológiai együttműködés újraélesztésével, a közleke­dés és a távközlés közös, kiemelt fejlesztésével, a határ két oldalán élő polgá­rok és civil szervezeteik, vál­lalkozásaik közötti kapcsola­tok erősítésével, bővítésével olyan egységes . gazdasági- társadalmi-kulturális térség alakuljon ki a Kárpát-me­dence észak-északkeleti ré­szén, amely Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója lehet már 2000-re. Ez a táj egyúttal belátható időn belül a leg­fontosabb gazdasági, pénzü­gyi, kereskedelmi, kommuni­kációs és kulturális híddá, illetve tranzit-állomássá vál­hat az Európai Unió és a kelet-európai országok - el­sősorban Oroszország, Uk­rajna - között. * Uj haza Új hazám lett Amerika De a régit sem feledem gyerekeim körülöttem betöltik az ürességet Magyarságom büszkém hordom itt nem gúnyol más nemzetség A munkámat is becsülik Nyelvjárásom sem sért senkit Nemzeteknek védő őre Békességet hozz e Földre Amerika álom képe Embereknek reménysége Margaret Tóth KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJÉVET kíván összes pacienseinek és barátainak szeretettel Dr. George Klein Comell-diplomás urológus szakorvos 157 E 72 St. New York, N.Y. 110-45 Queens Blv. Forest Hills, N.Y. Mindkét office telefon: (212) 744-8700 Kazahsztánban apanyelv a magyar Öt világrészben a megmaradásért A kisebbségi sorsú maros­vásárhelyi orvostanár és új­ságíró Ábrám Zoltán öt vi­lágrész harminckét országá­nak magyarjait faggatta az elvándorlásról, asszimiláció­ról és a megmaradás esélyei­ről a társkereső, a jövőt ku- tatgató kíváncsiságával. A vásárhelyi rádióban hangzottak el a rövid inter­júk, amelyek most könyv a- lakban megjelentek Magya­rok a nagyvilágban címmel. 1992-93-ban, amikor sor ke­rült a beszélgetésre, még tar­tott a 89-es változások utáni külhoni lelkesedés, és az a- nyaország is kíváncsibb volt a világdiaszpórában élő magya­rok tapasztalataira, mint ma­napság. De vitathatatlan, hogy ezek a kis interjúk ma is aktuális dolgokról szólnak, dokumentumértékűek. Még kuriózumok is a ma­gyarok szétszóratásának drá­mai példái. A sötétbarna bőrű és nagyon göndör hajú magyar-maori gyerekek Uj- Zélandon... Apáik magyar­nak vallják magukat. És léte­zik hely, ahol az anyanyelv valójában apanyelv: Kazah­sztánban, ahová az első világ- háborús magyar foglyokat, kényszermunkára idetelepí- tetteket később a málenkij robot áldozatai követik, végül ötvenhatosok is. Szinte kivétel nélkül férfiak, akik magyar menyasszony híján ukrán, kazah, német vagy más nemzetiségű nőt vettek feleségül. így az első, máso­dik nemzedék jóformán már nem is tud magyarul. Most viszont egyre többen vallják magukat magyarnak. "Nekünk magyaroknak min­denképpen össze kell tarta­nunk" - vallják. Az észak-af­rikai magyarabok majdnem fél évezred múltán is tudják magukról, hogy ők magyar törzsből valók. Janicsárok utódai, akiket II. Szulimán egyiptomi hadseregébe so­roztak, kényszerítettek har­colni a núbiaiak ellen. Hábo­rú után nem találták meg az utat hazafelé. A Nílus egyik szigetén telepedtek le, onnan az asszuáni gát építésekor elköltöztették őket. Asszuán­tól negyven kilométerre négy faluban él a hét-nyolcezer magyarab, köztük egy Berkes és Mohai nevű, és ma is őrzik egykori kultúrájukat. Utcáik rendezettek, nyílegye­nesek, szembetűnők az arab világban ismeretlen zsalugá- teres ablakaik. Becsületessé­gük, szorgalmuk miatt tekin­télyt vívtak ki maguknak. Cs. Kovács László rajza Fogy a magyarság, hiszen az asszimiláció is besegít ebbe. De vannak reményt keltő momentumok is. Négy évtizede azt jósolták, hogy még tíz-húsz évig lesznek magyarok Ausztráliában, az­után mindenki asszimilálódik - ezt a melbourne-i magyar iskola igazgatónője mondja, ami maga is a jóslat cáfolata. A magyarság, ahol csak lehe­tett, már korábban, másutt pedig 1989 után kiépítette szervezeteit, megindította szombati, vasárnapi iskoláit, kapcsolatokat építettek ki a világ magyarságával és az anyaországgal. Koppenhágában 1989-ben autonóm magyar szellemi közösség alakult, Franciaor­szágban öt magyar katolikus misszió működik, Párizsban, Lyonban, Strasbourgban, Metzben, és Lille-ben; Né­metországban gyakorlatilag minden nagyobb városnak van magyar köre. Brazíliában húsznál több magyar egyesü­let működik, szervezkednek Venezuelában, Dél-Afriká- ban és másutt is. Értelmiségi magyar körök pedig már ré­gebben is működtek, például a hollandiai Mikes Kelemen Kör 1951 óta, a római Pax Romana mozgalom 1957 óta, a bécsi Bornemissza Péter Társaság 1960 óta, vagy az angliai Szepsi Csombor Kör és a párizsi Magyar Műhely munkaközössége. Például szolgálnak a mai szervezők­nek. A nemzetközi fórumokon elsősorban az ausztráliai ma­gyarok szorgalmazzák egy központi tájékoztató intézet magalapítását Budapesten, ahol összegyűjthetnék a ma­gyarságot érintő fontos ada­tokat, információkat. Ezeket a világ bármely részén műkö­dő intézményeknek, csopor­toknak, egyéneknek, akár politikusoknak, újságíróknak is eljuttatnák, hogy azonnal reagálni lehessen minden magyar vonatkozású ügyre, eseményre. Tóth Erzsébet Már most megrendelheti a-THE POETRY CLUB­(Költészet Klúbja) által kiadásra kerülő 1996 évi Magyar Naptárunkat Több mint 20 kortárs Észak-Amerikai magyar író, költő versével illusztrálva, ára elővételben $12, plusz $2,50 postai költség Rendeléseket a beérkezés sorrendjében teljesítjük. Kizárólag money ordert vagy personal cheque-t tudunk elfogadni. Címünk: -The Poetry Club- P.O, Box 60598 Granville Park P.O., Vancouver, B.C. V6H 4B9 CANADA MEGRENDELŐ LAP Elővételben megrendelem a -Poetry Club- 1996-os Naptárát_____példányban (Név; cím). Naptár ára____x $12 $ ______ Postai költség:___x $2,50 j>___________ Összesen: _$_____________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom