Amerikai Magyar Szó, 1995. július-december (49. évfolyam, 27-47. szám)
1995-12-14 / 47. szám
Thursday, Dec. 14, 1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Évfordulónaptár 45 évvel ezelőtt 1950 november 2- án halt meg George Bernard Shaw ír származáűsú angol író, a szatíra mestere. Műveiben maró gúnnyal leplezte le kora társadalmának gyengeségeit, a polgári erkölcsöket a Warrenné mestersége vagy a rangkórságot a Pygmalion című darabjában. Az 1925-ös Nobel- díjat az idealizmust és a humanizmust jellemző irodalmi munkásságáért kapta meg. 270 évvel ezelőtt, 1725 november 6- án hunyt el rodostói száműzetésben Bercsényi Miklós, II. Rákóczi Ferenc főtábornoka. Ütőképes kuruc sereget szervezett, majd ő volt a felkelés egyik irányítója. A kuruc szabadságharc bukása után követte a "nagyságos fejedelmet" a bujdosásban. 185 évvel ezelőtt, 1810 november 7- én született Gyulán Erkel Ferenc zeneszerző, róni a n t i k u s operairodalmunk legjelentősebb képviselője. Első operája a Bátori Mária volt, a Hunyadi Lászlót 1844-ben, csúcsát jelentő Bánk bánt pedig 1861-ben mutatták be. O zenésítette meg Kölcsey Himnuszát. Emlékét szülővárosában szobra őrzi. 230 évvel ezelőtt 1765 november 14-én született Robert Fulton amerikai mérnök az első használható lapátkerekes gőzhajó feltalálója, Első hajója a Hudson folyón New Yorkból Albany- ba tette meg 32 óra alatt az utat. Szülőhelyét Little Brita- nit 1807-ben őróla nevezték el. Szerkesztett tengeralattjárót is (Nautilus),melyet Napóleonnak ajánlott fel az Anglia elleni hadviselésre, de tervét elutasították. 325 évvel ezelőtt, 1670 november 15-én hunyt el Comenius Amos János cseh pedagcv gus. Világnézetét Bacon ismeret- elmélete és reneszánsz életszemlélete formálta. Lorántffy Zsuzsanna meghívta Magyar- országra, ahol négy évet töltött a sárospataki kollégium tanáraként. 1874 november 30-án született Sir Winston Churchill angol államférfi, történetíró. 1940-45 és 1951-1955-ben miniszterelnök volt. A második világháború című kétkötetes munkája jelent meg. 1974 december l-jén hunyt el Jugoszláviában Zilahy Lajos író, publicista. Rendkívüli népszerűségre tett szert az I. világháború utáni kilátástalan helyzetet ábrázoló műveivel. (Halálos tavasz, A lélek kialszik, Valamit visz a víz, Két fogoly) Színdarabjai közül Süt a nap, Tűzmadár és a Fatornyok ismertek. 1948-ban az USA-ba emigrált. Az emigrációból haza akart térni, de a korabeli kultúrpolitikusok azt sem engedték meg, hogy porai hazai földben nyugodjanak. Dr M„ Ervin £gy J^g jjgjjj j^pO^ Nobel-díj Esztendőnk temérdek kerek és félkerek évfordulója között elvész néhány olyan, amely elfelejtett vagy látszólag érdektelen esemény felidézését kívánná. Magam vagy tucatnyi évfordulóról írtam az idén. Most utolsónak kiválasztok egyet, amely a száma miatt sem "szerencsés": a világ félszázados évfordulókról beszél 1995-ben, Magyarországon egy-két háromnegyed százados is hangot kap: az én mostani elmélkedésem hetven évvel ezelőtti nem jelentős, de nagyon jellemző eseményről szól. A konzervatív kormányzat elérkezettnek látta az időt 1925-ben, hogy tekintélyét magyar Nobel-díjjal erősítse meg, mégpedig itthon élő és a vezető rétegnek megfelelő személy révén. Ezért irodalmi Nobel-díjra javasolta Her- czeg Ferencet, akit kinevezett "Írófejedelemnek". Herczeg Ferenc német anyanyelvű délvidéki polgár volt. A gimnáziumban, mások szerint a laktanyában tanult meg magyarul. Számára a magyarság csak azt a hazai rendet jelentette, amelyik befogadta őt. Műveiben jelentős hibákat, gyarlóságokat jelöl meg az 1927-ben kiadott Irodalmi lexikon, amely pedig az ő "írófejedelemsége" idején készült. Nyelvezetén nagyon látszik, hogy tanulta, nem örökölte a magyar nyelvet. (A befogadó űri rendnek soha nem volt különösebb gondja az anyanyelve.) A hivatalos tekintély véleményével dacolva Féja Géza írt le szókimondó véleményt Herczeg Ferenc Herczegről Nagy vállalkozások kora című könyvében (1943-ban, tehát nem a kommunista ideológia szellemi védőernyője alatt - a könyv megjelenésének ideje nem volt semmilyen kapcsolatban Herczeg nyolcvanadik születésnapjával). Abban túloz, hogy Herczeg Ferenc művét sommásan "szörnyűség"-nek nyilvánítja. De igaza van abban, hogy ez a mű a magyar szellem szempontjából külvi- dék. Nem a nemzet, hanem egy társadalmi zárvány saját külön irodalma, amelynek a nemzeti irodalomhoz nincs visszacsatolása. Akár a dzsentri életérzését tolmácsolja, akár a hazai svábság hűségét igyekszik bizonyítani, önmaga körletén túl érvényeset ritkán mond. (Arany János költészete nemzeti érvényű annak ellenére, hogy egy táj falusi világából nőtt ki). Ha Herczeg Ferenc írásait összehasonlítjuk egy másik német származású íróéval, Márai Sándoréval, szembetűnő a különbség - puszta olvasásra is, hiszen annyira más Márai nyelve, amelyet teljes jogú művészi magyar nyelvnek tarthatunk. Márai más ajtón kért bebocsátást a nemzeti közösségSzóval, az ellenforradalmi kor hivatalossága Herczeg Ferencet javasolta Nobel- díjra - egy olyan országban, amely Babits Mihályt, Móricz Zsigmondot, Móra Ferencet mutathatta a világnak abban az időben. Jellemző a felterjesztők "magyarság"- tudatára: valójában kaszttudat volt, amely a maga körén túl nem ismert vagy nem szívesen ismert el érvényes értéket. Nem menti a kísérletet Herczeg viszonylagos emberi tisztessége. (És esetenkénti krónikási tisztessége sem. Mert volt az is. Például, amikor fellebbentette a fátylat a fehér ellenforradalom undokságáról az Északi fénv- ben. Nem tudjuk, milyen érzülettel fogadta maga az író a "magas" körök ötletét.) Nekem van egy kellemetlen gondolatot ébresztő személyes kapcsolódásom. Nagyon tisztelt tanítómesterem, Horváth János professzor írta a javaslathoz az indoklást. Elolvastam, és megdöbbentett, hogy ebben a munkájában a jeles irodalomtudós mennyire nem volt önmaga. Nem hitt abban, amit leírt: érződik sorain a kényszeredett- ség. A tekintélyelvű struktúrákban, a konzervatív társadalmakban napirenden van az ilyesmi, mégis elgondolkodtam rajta: hogyan tehette "János bácsi"? Évtizednyi idővel később megkapta egy itthon élő és dolgozó magyar. O azonban nem az irodalom felől jött, hanem a természettudomány világából, a laboratóriumból az orvostudományt segítő kémiai sikerével: Szent-Györ- gyi Albert Kp Színházunkat pártoló és szerető közönségünknek Boldog - Békés Ünnepekéi * és Sikerekben Gazdag 1996-t kíván, a New Yorki Magyar Színház minden tagja nevében CSEREY ERZSI igazgató CATHERINES mely kitűnő magyar-olasz ételeivel,elegáns környezetével, remek zongoramuzsikájával egyre inkább a magyarok kedvenc találkozóhelyévé válik, kíván minden kedves vendégének Kellemes Ünnepeket
