Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-19 / 3. szám
Thursday, Jan. 19,1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Az utolsó nótaszerző 1872. január 13-án született Fráter Loránd Fél századokon át uralkodott a német kultúrájú muzsika a magyar városok zeneéletében, Pesten a zeneoktatástól a hangjegykiadásig, a zeneoktatóktól a hangszerkészítésig a teljes zenekultúra német és cseh származású muzsikusok kezében volt. Csak a verbunkos megjelenése törte meg az egyeduralmat, mely mellett ősapáink is mulattak. A verbunkosnak olyan mesterei voltak, mint Lavotta vagy Bihari János, akihez a Rákoczi-indulót is fűzik. Erre a magyar zenére figyeltek fel ittjártukkor Haydn, Beethoven, Schubert, Berlioz, Brahms is. Aztán később a verbunkos "friss"-séből alakult ki a csárdás is, műzenei, városi keretekben, de a falusi népiesség illúziójával. Hozzátartozott a reformkor haladó értelmiségéhez, amelynek számára a nemzeti függetlenség (tehát a nemzeti zene is) és a polgári haladás ügye elválhatatlan egységbe forrott össze. Elmaradt a "népi" és a "népies" fogalmának tisztázása, s a magyaros dal, magyar műdal programszerűen alakult ki a németes műdalok ellen. A sor alighanem Egressy Béni Petőfi- daiaival kezdődik, és századunk elejéig Fráter Lorándig húzódik. A nótakincs hamarosan elszakad szerzőitől, szájról szájra jár, népdalként kezd szerepelni, s bőségével, de inkább népszerűségével szinte teljesen kiszorítja a XIX. századi magyar közvélemény láthatáráról az igazi népzenét. A kor helyesnek tartja a népi és a népies összevegyítését, mert hozzájárul egy egyetemes, átlagos magyar zeneízlés és zenetermés kialakításához. Kodály szerint a népies műdal "azakkori magyar társadalom tükörképe. Nélküle a XIX. század második felének a története sem érthető teljesen. A szövegek mindenki szívében, szájában voltak. Ez a dallégkör vett körül mindenkit, aki Magyarországon élt. Ezeket a nótákat dalolta Ady diáktársaival a zilahi éjszakában. E dalokat hallotta, ha tán nem is igen dalolta a gyermek és ifjú Bartók is. Érzékeny fülében kitörölhetetlen nyomot hagytak. Első dalai ebben a légkörben fogantak." Ennek a zenei vonulatnak utolsó nagy képviselője Fráter Loránd. Országszerte hangversenyeket adott, amelyeken nagy sikerrel mutatta be saját szerzeményű dalait, nóta-átiratait. 1928-ban Amerikában is hangversenyezett. Olyan, ma már alighanem népdalnak tartott nótákat szerzett, mint Száz szál gyertya, Tele van a város akácfavirággal, Őszirózsa, és sok más, a szerző neve nélkül ma is élő dalt. MJ. VIDEÓKaZETTÁK SZISZTÉMACSERÉLÉSE!I! Amerikai rendszerről magyarra, vagy fordítva, ttttt VIDEOFILM ttttt A Szentatya magyírországi látogatásáról, 2 órás színes műsor. Ára $30.00 postaköltséggel együtt. Kérje videófilm listánkat! A A A KAPHATÓ A A A a történelmi Magyarország színes térképe, az ország és a vármegyék címereivel. Plaszükkal védett kartonon, 22x32- es nagyságban. Ára $20.00 postaköltséggel együtt. Megrendelhető a kővetkező címen.: MAGYAR N vPLÓ-ÚJSÁG - VIDEO DEPT., P.O.Box 822 - Beac.'. St., Daytona Beach, FL, 32115, USA. Tel: (904) 254-4919. Fax: (904) 254-4920. Kérjen ingyenes trn látvány számot a Magyar Naplóból!!! Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Daniel Klein Rendelők: 229 E 79 St. New York. N.Y.10021 (212) 737-2000 Hétfőn és csütörtök délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel • BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák*magas vémyomás*cukorbetegség Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy " Erzsébet-díj New Yorkban" Január 8-án a New York-i Magyar Főkonzulátuson került bemutatásra az Erzsébet- díj ezévi átadásáról készült videó, melyen az a- dományozó Spéter Erzsébet is jelen volt. László Balázs megnyitó szavaiban ismertette és méltatta az Erzsébet- díjat. Mint elmondta odaítélésére először 1987-ben került sor, s akkor elsősorban a magyar színpadi művészet területén elért kiemelkedő teljesítményeket jutalmazták. Ez a kör később folyamatosan tovább bővült a filmmel, operával, s ma már 14 kategóriában ítélik oda a díjat. Sokan Magyar Oszkár díjnak nevezik, amiben van is valami igazság. Magyarországon ez volt az első nem hivatalos, nem az állam által odaítélt elismerés. A kiválasztás meglehetősen demokratikusan történik.. A szak- zsüri kiválasztja az általa legjobbnak tartott 5 művészt, majd ezt közük az újságokban, s a közönség a szelvények beküldésével szavaz. Az idén több mint hetvenezer szavazat érkezett be. Az alapítás óta az Erzsébet- díj jelentősége tovább növekedett, mivel Magyarországon a politikai és gazdasági átalakulás során egyre kevesebb jut a kultúra támogatására, s még nem fejlődött ki egy olyan réteg amely adományokkal a korábbi állami dotációt pótolni tudná. Speter Erzsébet díjával természetesen nem tudja ezt azoriásiűrt betölteni, de mégis ezekben a legnehezebb időkben utat, jövőt mutat ezzel az egyre nagyobb tekintélynek örvendő díjjal amit a magyar kultúrának adományozott. Ezt ismerte el Göncz Árpád, köztársasági elnök is, aki a Magyar Köztársaság emlékkeresztjével tüntette ki Speter Erzsébetet. Hogy ennek milyen értéke van azt mutatja, hogy épp László Balázs adta át ugyanezt a kitüntetést a napokban elhunyt Wigner Jenőnek Prin- cetonban. Az idén aggasztó válságba került az Erzsébet -díj, mivel a bank, amely az eredeti több mint $200 ezres alapítvány után a kamatokat fizette. a jelenlegi alacsonyabb kamatlábak mellett nem volt hajlandó tovább az eredetileg megállapodott összeget fizetni. Békési pénzügyminiszter bejelentette, hogy a hiányzó összeget a magyar állam pótolja, mert szerinte e díj nélkül kulturális életünk szegényebb lenne. Spéter Erzsébet megköszönte a szép szavakat, majd édesanyja tanácsait említette, mely szerint:-ha szerepelsz és látnak állj egyenesen, mint a nádszál -ha azt akarod hogy halljanak, beszélj tagolva és pontosan-ha azt akarod hogy szeressenek fogd be a szád, s menj ülj le a helyedre. Ezután az Erzsébet dij átadásának gálaestjét láthatta videóról a meghívott közönség. 1994 november 19-en nyolcadszor adták át az Erzsébet-dijat a szolnoki Szigligeti Színházban. A képen balról Spéter Erzsébet. On magyar? A HUNGARIAN AMERICAN HERITAGE NETWORK sajtótájékoztatója Amerikában több mint 2 millióan valljákmagukat magyarnak, vagy magyar eredetűnek. Ezek nagy százaléka Ohio-ban, Pennsylvaniá-ban, New York-ban és New Jer- sey-ben él. István József Mihály, 1956-os szabadság harcos fia, maga is menekült, új szervezetet alapított "Hungarian American Heritage Network" néven, amely felmérést kíván folytatni egész Amerika területén, hogy hol élnek magyarok, mit csinálnak, mit értek el 1956 óta, s talán legfontosabbként, mint nemzeti csoport itt Amerikában merre, milyen irányban kívánnak tovább haladni. Magyarok százai kapták már meg a kérdőíveket, és ezreknek fogjuk kiküldeni az elkövetkezendő hónapokban. Azt szeretnénk, hogy minél több magyar vegyen részt ebben a felmérésben, ezért kérjük, hogy küldjék meg nevüket és címüket: Hungarian American Heritage Network P.O. Box 378 La Jolla, California 92038 A teljes felmérés nyomtatványait azonnal postázzuk Önnek. Mihály J. István 1950-ben született Budapesten. Családja 1956-ban több ezer magyarral együtt elhagyta Magyarországot. Hogy ápolja a nyelvet magán magyar iskolákba járt az Egyesült Államokban és Németországban. Vietnámi veterán, aki később folytatta felsőfokú tanulmányait, s szerzett diplomát üzleti és gazdasági területen. Egész életében üzletkötéssel és piackutatással foglalkozott, igen sokat utazott Európában és az Egyesült Államokban. Mihály jó néhány alkalommal visszalátogatott Magyar- országra, és folyékonyan beszél és olvas anyanyelvén, magyarul. Felnőve arra a meggyőződésre jutott, hogy a magyarok nem olyan jól szervezettek, mint Ámerika más nemzeti csoportjai. A "Hungarian Ámerican Heritage Network" célja, hogy a XXI. század magyarságát megszervezze. A magyar nemzeti tudat lángját újra kell éleszteni a magyar-amerikaiak között, mert másképpen lassa elveszünk. Segítsen terjeszteni lapunkat Küldje be olyan magyar ismerése nevét és címét, aki még nem olvassa a MAGYAR SZÓ-t Hálánk jeléül küldünk Önnek egy sz^p magyar könyvet
