Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-29 / 26. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 29, 1995 A NEW YORKI MAGYAR FOKONZULATUS Sajtóközleménye A New York-i Magyar Főkonzulátuson kiállítás nyílt azokból a történelmi ereklyékből, amelyeket a Szath- máry fivérek, Lajos és Géza ajándékoztak a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok, akinek életnagyságú szobra a budapesti amerikai nagykövetség előtti kis parkban áll, 1919-ben az amerikai katonai misszió magyarországi főparancsnoka volt. O akadályozta meg, hogy a Nemzeti Múzeum kincseit hadizsákmányként magukkal vigyék a fővárost akkor megszállva tartó román csapatok. Bandholtz lepecsételte a Nemzeti Múzeum kapuját és erélyes fellépésével az utolsó pillanatban mentette meg pótolhatatlan nemzeti emlékeinket az elhurcolástól Az adományozás révén most a Magyar Nemzeti Múzeumba kerül Bandholtz budapesti naplója, diplomáciai jelentései és a Nemzeti Múzeum kapujára helyezett lepecsételő papírszalag. U- gyancsak az adományok közt van az a lovagló pálca, amit Bandholtz még korábbi, fülöp-szigetiszolgálataidején kapott ajándékba. A pálca egy kígyó bőréből és gerincéből készült s a budapesti szobron is látható hátratett kezében. Az ereklyéket a Chicagóban élő Szathmary Lajos szerezte meg az özvegyétől és ő mutatta be a mintegy 200 főnyi meghívott közönségnek. A kiállítás egyben László Balázs fákonzul búcsú-fogadása is volt, mivel a főkonzul 2 év és 4 hónapi szolgálat után hazatér állomáshelyéről. Főkonzuli búcsúztató A New York-i magyar közösség nevében Vásárhelyi József és Speter Erzsébet köszönt el a távozó főkonzultól. A több m:nt száz résztvevő között találhattuk Carelli Gábort a Fészek Klub elnökét, Cserey Erzsébetet a New York-i Magyar Színház igazgatóját, Czinkota Mihály színművészt, Kenneth Claret, az ismert írónőt, Murányi Joe klarinétművészt, és még sokan másokat. Vásárhelyi József tiszteletes rövid beszédében utravalóként azt mondta, hogy örüljünk, hogy az ellenségeink az ellenségeink, mert, ha a barátaink volnának az nagy baj lenne. Az erdélyi születésű Speter Erzsébet, ki bevallása szerint pár hónap híján nyolcvan éves Miami-ból repült ide, hogy a főkonzultól, akit úgy megszeretett, hogy a szivecsücskébe zárt, úcsút vegyen. Nem csak a főkonzultól magától, de az egész családtól "cakli-pakli" úgy ahogyan van, mert hozzáértésük, melegségük és megbízhatóságuk miatt fenemód megszerette Őket. Annyira, hogy fiukkal Andrással aki csak 11 éves "prenuptial aggreement-et" kötöttek, miszerint a vőlegénye. Neki van ideje, türelme, s kifogja várni.... jd így folytatta" Szeretem Önöket, mindannyiukat, akik ma itt vannak, mert jelenlétükkel egyhangúlag fejezik ki köszönetüket, nagyrabecsülésüket mindazért, amit ez a főkonzuli mintacsalád a közösség érdekében tett." Majd így fejezezte be mondanivalóját: "Mint mondtam Főkonzul Úr: szeretem, tisztelem, nagyrabecsülöm, nem csak okosságáért, ponderáltságáért,szorgalmáért, hanem mindenek előtt megbízhatóságáért. Igen az én világomban a megbízhatóság a legfontosabb, hogy mennyire ezt néhány igénytelen kínrímben próbálom kifejteni, rögtön bocsánatukat kérve, hogy "fűzfa poéta" bátorkodtam lenni..de állítom, hogy ennél jobban és tömörebben nem tudom a megbízhatóságot kifejezni!! You will be the Judge. (Önök lesznek a bíráim). László Balázsnak: Azt álmodtam Főkonzul Úr, hogy verset írt nekem. Most viszonzom, habár falsabb, mert a lantot én verem. Bár nem vagyok kormánypárti és nem vagyok ellenzék.... László Úrral én bármikor lovat lopni is elmennék!!!" New York, 1995 június 19. Szerkesztőségünk nevében is búcsúzunk a távozó László Balázstól, aki különösen jó kapcsolatokat épített ki és ápolt az itteni magyar médiával. A lehetőségére álló rövid idő alatt teljes tagú részévé vált ennek a New York-i magyar közösségnek. Idő előtti távozása az amerikai-magyar kapcsolatok nagy vesztesége. Garai József Vásárhelyi Pál és a reformkori műszaki értelmiség A XIX. század elején a gazdaság Magyarországon céhes manufakturális állapotban volt. Az osztrák hivatalos statiszták szerint a szűkebben vett Magyarországon (Erdélyt és a katonai határ- őrvidéket nem számolva) 548, magyar statisztikák szerint 412 ipari üzem működött. Láthatjuk, hogy a statisztikai számítások már ebben a korban is vitatottak voltak. De bármelyik adatot fogadjuk is el, a lemaradás óriási, hiszen ugyanabben az évtizedben a Habsburg Monarchiában több tízezer gyár működött. Magyarország a birodalom ipari termelésének mindössze hét százalékát adta. Míg Magyarországon csupán néhány gőzgép működött. a birodalomban több mint háromszáz. Ezeket a tényeket a kortársak is látták, né hányán tenni is akartak azért, hogy az ország lefaragja hátrányát. A nagy reformnemzedék a polgári haladásért egyre merészebben küzdött, és eközben gazdasági kérdésekben számíthatott egy formálódóban lévő mérnökgenerációra. Elsőként azt kérdeztük Veliky János történésztől, a Kossuth Lajos Tudományos egyetem munkatársától, hogy azemlített mérnökgenerációhoz tartozó Vásárhelyi Pál milyen tudományokat folytathatott.- Vásárhelyi Pál élete jelképesen is szorosan kapcsolódik a magyar polgári modernizációhoz. Születésének évében, 1795-ben egy időre elbuknak ugyan a korai reformkísérletek, ám 1846-ban bekövetkezett halála után két évvel győz a polgári forradalom. Iskoláit Szepesola- sziban, Miskolcon, Eperjesen végezte. Műszaki tanulmányokat Pest-Budán, a tudományegyetemen folyatott. A mérnöki diploma megszerzése után Losonczy József mellett gyakornokoskodott.- Milyen volt a magyarországi értelmiség helyzete a XIX. század első felében?- Az értelmiség aránya az össznépességhez képest csupán ezrelékekben mérhető. A egész országban körülbelül ötvenezren sorolhatók a mai értelemben vett értelmiségi fogalomkörbe. A legjellemzőbb azonban az, hogy ekkor még az értelmiség mint önálló fogalom ki sem alakult. Egy sajátos csoport száma azonban nem volt csekély: a földméréssel, vízszabályozással, útépítéssel és térképészettel foglalkozókról van szó. Az ő helyzetük azért alakult kedvezőbben, mert Barabás Miklós rajza a dunai ál kelőkről ilyen téren az állami megrendelések száma már korábban sem volt jelentéktelen. A XIX. század elején kezdődő modernizációs folyamatban pedig különösképpen szükség volt szakképzett mérnökökre, főként az infrastruktúra kiépítése során. Ebben a csoportban ért el Vásárhelyi Pál kiemelkedő eredményeket.- Mivel válhatott országos, sőt európai hírű szaktekintéllyé?- Munkái során a magyar polgári modernizáció legkiemelkedőbb személyiségeivel került kapcsolatba, elsősorban Széchenyi Istvánnal dolgozott sokat együtt. Első komoly megbízatását az államtól kapta, a Duna feltérképezését bízták rá. Nagyon alapos és szakszerű munkával elvégezte a Duna mappáció- ját, amire Széchenyi is felfigyelt. Széchenyi István kormánybiztosként éppen ekkor kezdte el az Al-Duna szabályozását, égetően szüksége volt egy vízszabályozáshoz értő és a Dunát is jól ismerő szakemberre. Az 1830-as évek elején angliai útjára is magával vitte. Ott modern gyárakat, így például James Watt gépgyárát látogatták meg. Hídépítő mérnökökkel, így később a fővároshoz és a magyarokhoz oly közel kerülő Clark Adámmal is tárgyaltak, megvásároltak egy folyómeder kotrására alkalmas gépet.- Az igazi elismerést az Al- Duna szabályozás sikeres elvégzése hozta meg Vásárhelyi számára.- Ezzel a munkájával már valóban országosan ismertté vált. Tovább dolgozott, tervei Magyarország modern infrastruktúrájának kialakítását szolgálták. Teljesítményének elismeréseként a harmincas évek végén az Akadémia is tagjává választotta. 1840-ben székfoglalóját a Berettyó szabályozásáról tartotta, Ugyanakkor a Tisza szabályozásának kérdésköre is mélyen foglalkoztatta. Itt is Széchenyivel dolgozott együtt. Elképzeléseinek műszaki-tudományos tartalma (a Tisza középszakasz jellegének, a csatornázás és vízi szállítás jelentőségének felismerése) kifejezetten korszerűnek tekinthető, mely javaslatokat azonban a konzervatív nemesi társulat Pesten, a Károlyi-palotában megrendezett közgyűlésen a tiszai nemesség leszavazott. A sikertelenséggel záruló vita annyira megrendítette, hogy már akkor rosszul lett, és még aznap este meghalt. Rosdy Tamás "Az Isten is földöfutóvá lett" folytatás a 3. oldalról emberek igyekeztek megmenteni, nem firtatva túlságosan, hogy az eladók hogyan jutottak "portékájukhoz". "Boszniában az Isten is földönfutóvá lett", mondta Ivan Starcevic boszniai horvát ismerősöm, akivel legutóbb a törökös hangulatú macedóniai Bitolában voltam együtt. Ha valaki Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten - olvasható a Bibliában (Pál apostolnak a korinthus- beliekhez írt első levele. 3, 17) A templomok és dzsámik rombolóinak,gyújtogatóinak, fosztogatóinak eddig hajuk szála sem görbült meg, még egyetlenegy sem került kézre, nevük sem került nyilvánosságra, a helyi hatóságok fogadkozása ellenére sem, hogy példásan meg fogják büntetni őket. Sebestyén Imre Segítsen terjeszteni lapunkat
