Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-06-15 / 24. szám
Thursday, June 15,1995 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Köszöntjük az Édesapákat!, Apa Hároméves voltam, amikor apa meghalt. Már annyiszor megpróbáltam emlékezni, hogy legalább valami eszembe jusson róla, de nem emlékszem semmire. Pedig biztosan ölébe vett, megsimogatta a fejemet, talán mesélt is, de bennem egyetlen emlékmorzsa sem maradt. Ha maradt volna, most belekapaszkodhatnék abba az eltűnt élménybe, de hiába. Nézem a fényképét. Szuggerálom magam, hogy rám mosolyog. Biztat: ne búsulj, föl a fejjel! Ha élne, talán büszke lenne rám. Hiszen tanár lettem, miként ő is az volt. És szeretnek a gyerekek, ahogyan őt is szerethették. Amikor kicsi voltam, irigyeltem a társaimat, mert őket apjuk kirándulni vitte, állatkertbe, mesélt nekik. Egyszer toporzékoltam és kiabáltam, alig tudtak lecsendesíteni. Azt kiabáltam: nekem miért nincs apukám? Felnőttem, megnyugodtam. Nézem apa fényképét. Mosolygó szemét, és úgy érzem velem van. Csatár Imre Apák napjára Eme vidám ünnepnapon Édesapák örüljetek! Napfény égen fenn ragyogjon Öleljen át a szeretet Holdnak fénye meg pislogjon Kicsiny lelkek köszöntsenek Virágillat szétszóródjon Isten legyen ma veletek! Hárfa húrja szépen pengjen Kis madárka csiripeljen Angyali kar énekeljen Egész világ ünnepeljen. Daloljon hát a szívetek Fárdtságot feledjetek Apró kezek érintsenek Meséljenek fenn a legek. Ferencz Amália FAMILY PRACTICE Dr. MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos 83-39 DANIELS St. Briarwood queens N.Y. 11435 Tel: 718-291-5151 One block East of Main St. and two blocks South of Grand Central Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Ct. Pkw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F Van Wick Blv. Station. Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt - az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított * Biztosítást elfogadur Paul A. Fabry: Nekünk kell kárpótolni az itt maradottakat Havran Zoltán felvétele A magyar csak akkor veszhet el, ha örökké a képződés tükrében akarja arcát és lélekvonaiát vizsgálni. Egyedül az önismeret által jutunk céljaink s rendeltetésünk felfogásához." Kemény Zsigmond Pulitzer-díjakat osztottak Budapesten. A díjat, amely a világon az újságírószakma egyik legrangosabb elismerése, a magyar származású Pulitzer József alapította Amerikában. A kitüntetés hazai megfelelője a magyar Pulit- zer-díj, amelynek alapítója, a New Orleansban élő Paul A. Fabry.- Mikor, és miért hagyta el Magyarországot?- Részt vettem a 44-es ellenállási mozgalomban, Tar- csay Vilmossal, Kővágó Józseffel, azokkal a civilekkel együtt, a Bajcsy-Zsilinszky- féle csoportból, akiknek a legnagyobb részét később elfogták, és kivégezték. Szerencsésvoltam, hogy megmenekültem. A Kisgazdapártnak már fiatalon aktív tagja voltam, és a háború után Tildy Zoltán miniszterelnök titkárságának a vezetője lettem a Páriamentben. Sajnos a mi nemzedékünknek sem sikerült megvalósítania politikai céljait. A Külügyminisztériumban is dolgoztam és figyelmeztettek a barátaim, hogy veszélyben vagyok, kiküldettem magam Törökországba. 1947-ben pedig kihajóztam Amerikába sok-sok magyarral együtt, aki elvesztette a talajt a lába alól, és persze a legfontosabbat, a hazáját.- Hogyan került közel a sajtóhoz?- Már tizennyolc éves koromban is írtam cikkeket a Kisújságnak Svájcból, a háború alatt pedig haditudósító voltam. Soha nem éltem újságírásból, de mindig közel állt hozzám. Amerikában közreműködtem a Szabad Európa Rádió New York-i magyar osztályának felállításában, majd a vezetője voltam. Később beálltam az üzleti életbe, a világkereskedelmi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó World Trade Center vezetője lettem New Orleasban, és megalapítottam a World Trade Center Associationt.- Bízott-e abban, hogy valaha jobb világ köszönt Magyarországra?- Amerikában egyre inkább úgy éreztük, hogy az emigráció végtelen. Ha valaki azt mondta volna, hogy Magyar- országon ilyen világ lesz, és én visszjövök Pulitzer-díjakat adományozni, képtelen álmodozónak tartottam volna. Bár mi azt hirdettük mindig, hogy lesz magyar felszabadulás, lesz új világ, de a szívünk mélyén egyikünk sem hitt benne...- Hogyan alapította meg a magyar Pulitzer-dgakat?- Az ötlet tőlem származik. Budapesten jártam 1988-89- ben. Úgy éreztem, hogy a magyar újságírás támogatásra szorul, és a magyar lapokat fel kell virágoztatni. Pulitzer József több mint egy évszázada Magyarországrólvándo- rolt ki Amerikába, hogy megalapítsa az újságíró egyetemét, az egyik legsikeresebb médiacsoportot és a róla elnevezett díjakat. Amerika már eleget kapott Pulitzer Józseftől, úgy gondoltam, ideje visszavinni a díjat, a- honnan elindult. Felhívtam Pulitzer József akkor még élő unokáját St. Louisban - akit szintén Józsefnek hívtak - és ő is támogatta az ötletemet. így tehát megalapítottam a Pulitzer-díjakat Magyarországon ugyanabban a tíz kategóriában, mint Ame-1 rikában, és ugyanakkora összeggel (ezer dollár és körülbelül kétezer dollárnak megfelelő forint). Bush elnökhöz fordultam, aki éppen akkor Magyarországra készült, hogy mindezt ő jelentse be Budapesten. Meg is tette.- Mennyi pénzt adott a díjak megalapítására?- Évente tízezer dollárt adok erre a célra, a forintot pedig a magyarországi Pulitzer Alapítvány hozama biztosítja. Úgy érzem, ennyivel tartozom Magyarországnak. Sok társam, ismerősöm hazajön, hogy a magyar állam kárpótolja, amiért el kellett menekülnie az országból. Ezt erkölcstelenségnek tartom. Nekünk kell kárpótolni az itt maradottakat, hogy nem segítettünk eleget nekik az ország talpra állításában.- Hányadszor adják át a magyar Pulitzer-dgakat?- Ötödször, tehát jubilálunk. Az évforduló alkalmából egy könyvet is megjelentet az alapítvány, amiben a díjazott újságírók írásai olvashatók. Mindig is úgy képzeltem, hogy a hírszolgálat, az újságírás legyen elit foglalkozás, kapják a díjakat olyanok, akik a magyar jövőt világviszonylatban keresik, nem pedig szűkebb, provinciális határok között. Maradjon ez a díj a sajtó függetlenségének, a felvilágosult igazságnak szimbóluma. Devich Márton Ne felejtse el bekapcsolni! HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK minden vasárnap déli 12 órakor a WKDM 1380 AM hullámhosszon a mikrofonnál: Apatini Gyula és Mária HÍREK - MAGYAR ZENE - HAZAI SPORT POLITIKA - NY MAGYAR GAZDASáGI ÉLETE "A szívünk mélyén nem hittünk egy új magyar világban” A magyar Pulitzer-dy alapítója, Paul A. Fabry Budapesten
