Amerikai Magyar Szó, 1995. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1995-04-20 / 16. szám
Thursday, April 20, 1995 AMERIKA! MAGYAR SZÓ 5. Dr. Nagyvárady Kirchmayer István Gondolatok az anyanyelv és egy második nyelv használatáról 3. Állítom, hogy egyedülálló intellektuális élmény (már akinek) ami esetleg jelentős fordulópont lehet a nyelvek megértésében. Ezzel a módszerrel kezdetben felmérhetik saját képességeiket, mely felkeltheti a kíváncsiságukat, az ambíciójukat is. Ez a gyakorlat később hasznos előnnyé válhat mely segítségével végsősoron megismerhetik a két nyelv "gondolkozás módját" az általa képviselt kultúrát, mely szélesebb látókört kölcsönözve alapja lehet tíz anyagi felemelkedésnek is. Sajnos tudomásul kell venni azt a megmásíthatatlan tényt, hogy érdeklődés és szintbeli különbségek vannak a külföldön élő magyarság egyedei között is úgy mint akárhol máshol más csoportokban élő emberek között. Pontosabban ez azt jelenti, hogy vannak akik jól megtanulják vagy valamikor megtanulták az anyanyelvűket és vannak akik nem. Az előzőek könnyebben képesek megtanulni egy másik nyelvet is. Emlékszem egy számomra egészen rendkívüli esetre: látván és hallván, hogy egy magyar bevándorló milyen nehezen tudja megértetni magát angolul, felhívtam a figyelmét arra, hogy a múltidejű eseményeket is jelenidőben mondja, amiután ő azt kérdezte, mi az a múlt idő.... A külföldi magyarok nyelvhasználatával, és ami ehez szorosan hozzafűződik, az irodalmával kapcsolatban a legutóbbi időkig általában két szélsőséges nézet nyilvánult meg. Az egyik felfogás szerint a külföldi magyarság nyelvi es ezzel kapcsolatos megnyilvánulásai csak a magyarországi hasonló megnyilvánulások függvényeként és azzal kapcsolatban lehet elképzelni. A másik szélsőség szerint, éppen az előző miatt, a külföldi magyarság nyelvi megnyilvánulásai elszigetelt jelenségek, és mint ilyenek életképtelenek, haldoklanak. Az idő múlása jobban elfogja dönteni azt ami egyeseknek már a kezdetek óta egyértelmű, hogy az arányokat is figyelembe véve, a letűnt hivatalos magyarországi irodalom vagy a külföldi, alkotott-e több értékes és maradandó művet még annak ellenére is, hogy az utóbbi bizonyos szempontokból összeehasonlíthatatlanul rosszabb körülményekközötttevékenykedettés tevékenykedik ma is. Néha úgy tűnik, hogy másléppen ítélik meg egyes magyar csoportok, szórványok magyarnyelvi megnyilvánulásait. Az természetes, hogy például az angol nyelvi közegben élő magyarok beszélt nyelve, és ha leírják az írásbeli megnyilatkozásai, bizonyos sajátságokkal rendelkezik, csak azt nem tudom belátni, hogy ez a megnyilvánulás minden külön érdekessége mellett miért lenne más mint akérmelyik más nyelvjárás... A külföldi magyarság egyrészről megmutatta, hogy maradandó műveket tud alkotni és másrészről véleményem szerint nyugodtan használhatja, normális határokon belül, a saját magyar nyelvét minden kisebbségi érzett nélkül normális öntudattal. folytatjuk Szinházkedvelők figyelem I a 69-es utcai Első Magyar Református Egyház Ifjuságf Szervezete színjátszó csoportot indít érdeklődőknek. Minden fiatalt, aki kedvet érez a színjátszáshoz, szeretettel várunk. A Kossuth Színpadot Mendel Melinda vezeti. Megnyitó estünk vezetője: Mendel György. társasági táncverseny-improvizáció tehetségkutatás Ha akarsz játszani, szereted a zenét, táncot, tréfát gyere el szívesen látunk április 27-én a Kossuth teremben 69-es utcai Református Templom 346 East 69th Street, New York, N.Y. "Ismerjük meg egymást, tartsunk össze" n memóriám Bolyai Farkas Zseni a végeken Bolyai Farkas, akinek sorsában benne van minden erdélyi ttsdós sorsa Szent-Györgyi Albert így fogalmazott a Magyar Televízióban: ..." egy országnak a nagysága attól függ, hogy mennyiben járul hozzá a közös emberi értékekhez". Ha valóban ez a mérce, akkor Magyarország nagyhatalom, hiszen olyan zseniket adott az emberiségnek, akiknek nevét tisztelettel ejtik ki szerte a világon. Köztük is ikercsillagként tűnt föl a tudomány egén Bolyai Farkas és Bolyai János. Zsenijüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy magukra hagyva teremtettek új világot, miközben külhoni kortársaikat könyvtárak, tudós kollégák, intézmények sora segítette. A Bolyai család évszázadok óta Erdélyben élt, és vagyonosnak számított mindaddig, míg 1629-ben Basta osztrák hadvezér csapatai be nem vették Bolya városát. Attól kezdve kis birtokukon gazdálkodtak, és hivatalt vállaltak, hogy megélhetésüket biztosítsák. Bolyai Farkas 1775. február 9-én született Bolyai Gáspár szolgabíró fiaként. Már gyermekkorában megmutatkozott különleges képessége. Hat és félévesen a nagyenyedi református kollégium felvételijén pár perc alatt megtanult százkilencven latin szót, és jelentésükkel együtt sorrendben felsorolta ezeket a jelenlevő tudós tanárok ámulatára. Kilencévesen olyan jól ismerte a latin nyelvet, hogy a megadott témára azonnal latin disztichonban válaszolt. Hamarosan megtanult héberül, németül, franciául, olaszul románul és angolul. Nyelvtehetsége mellett hamar kitűnt fejszámoló képességével és zenei tehetségével is. Nagyenyeden tanárai csodagyerekként kezelték. Fordulatot hozott életében, hogy 1787-ben báró Kemény Simon magához vette fia házitanítójául; ekkor kerüit át a kolozsvári református kollégiumba. A mentorság hasznára volt, mert mindent megkapott a szellemi élet terén, amit tanítványa. így kerültek ki 1795-ben először Bécsbe, majd Jénába, végül Göttingá- ba. Három évet töltött a híres német városban, ahol végleg elkötelezte magát a matematika mellett. Megismerkedett Gauss-szal és szoros barátság alakult ki köztük. Ekkor még egyenlő eséllyel indultak a tudomány csúcsainak meghódítására, de Farkas hazavágyott Erdélybe. Igaz, egy évig kellett várnia, mivel olyan szegény volt, hogy még tanulmányai díját sem tudta kifizetni. Gyalog indult haza, és az 1799. év végén érkezett meg Kolozsvárra. Valószínűleg ekkor dőlt el véglegesen, hogy a " végeken " nem tudja fölvenni a versenyt az Európa szivében, zsúfolt könyvtárak közelében és jó anyagi körülmények között élő matematikuskollégáival. Sorsában kicsit benne van minden erdélyi tudós sorsa. Felfedezései az elszigeteltség miatt nem kerülhettek be a nemzetközi tudományos vérkeringésbe. Kolozsváron 1801-ben feleségül vette Árkosi Benkő Zsuzsannát, és a domáldi kis birtokukra költöztek. Nemsokára megszületett fia, János, akinek érkezéséről így ír Gaussnak: " írd meg nekem postán (mert itt semmihez sem juthatok), amint csak lehet, a fontosabbat, szebbet a Ceres pályáról s az egész nek vázlatát. Ezenközben én is egy új plánétát indítottam el a Földre, de sem középpontját, sem pályáját meghatározni nem tudom - Isten szép fiúgyermekkel ajándékozott meg, 1802. XII. 15-én Jánosnak kereszteltük." Milyen pontosan érezte, hogy az "új planéta" pályáját Sötét és csendes az éj, Gondolatom a távolba ér. Otthon vagyok nálad, a kis szűk utcán ott ahol lakik anyám Mikor már eltompul a zaj, Alszanak az emberek Akkor megyek hozzád gondolatban, ott vagyok veled valóban nem tudja majd befolyásolni, de szebben fog ragyogni, mint bármely más csillag! Köszönhető ez Bolyai Farkas céltudatos, gondos matematikai nevelésének is. Bolyai Farkas fő munkája 1832-33-ban jelent meg Marosvásárhelyen. Am hiába előzte meg felfedezéseivel a kor neves matematikusait, a nemzetközi irodalomban nem az ő neve került be; Erdély túl messze volt a világtól. A Magyar Tudós Társaság 1832-ben levelező tagjai sorába választotta Bolyai Farkast, de furcsa mód nem matematikai teljesítménye, hanem magyar nyelvű szép- irodalmi munkássága elismeréséül. 1856 november 20-án, Marosvásárhelyen húnyt el. A két Bolyai emlékét híven őrzi Marosvásárhely - amelynek református temetőjében nyugszanak - és az a kétala- kos szobor, ahol békében megfér egymás mellett az életben oly sokat torzsalkodó két zseni. Csendben nyitom az ajtót hogy ne zavarjam meg álmod, majd melléd ülök és kezed kezemben találod. Aludj csendben anyám Legyen édes az álmod Minden elképzelt boldogságot talán ott megtalálod. Őrként állok az ágyad mellett, hogy senki ne zavarja meg nyugodt éjeledet. Majd búcsúzáskor homlokodra édes csókot adok ígérve, hogy holnap ismét nálad vagyok. Baclija Marija Sötét az éj
