Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-03-17 / 11. szám
Thursday, March 17. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A hazai grafika mestere Szemelvények dr. Takard Géza könyvéből MAGYAR IRQ Szalay Lajos ezt a rajzot, A pihenő zsákolót 1940-ben készítette. Fiatal művészként megérintette a konkret ember konkrét nyomorúsága. Ahogy ért benne itthon és külföldön a tapasztalat, egyre inkább az átlagos ember altalános szenvedése vezette vonalait. Megélt világa nem cáfolta meg sem konkret, sem általános formában előadott negativ képzőművészeti véleményét. A hazai grafika nagy hatású mesterének nyolcvanot'ódik születésnapját ünnepeljük: nyilván látott maga körül egyet s mást. Keze mind a mai napig virtuózán követi az e századi emberiség lesújtó elményanyagát. Az ihlet utánpótlásáról folyamatosan . gondoskodik a történelem. KÁRTYALEXIKON • • KÖNYVSZEMLE Főszerkesztő: Berend Mihály A lexikon alfabetikus sorrendben cimsza- vas feldolgozásban nyújt ismereteket a kártyáról és a kártyázásról, az "ördög bibliája" szerelmeseinek nagy örömere. A címszavak a lehetséges teljesség igényével a következő tématerületeket ölelik fel: kártyatörténet, kártyafajták, nagy kártyások, kártya-szakkifejezesek, pimszó- szerííen és játékonként is, kommersz kártyajátékok, hazkrd kártyajátékok, passzianszok, kártyacsalás, hamiskártyások, nyerési valészinűségek, kártyaversenyek, nemzetközi és hazai kártyaszervezetek, kártyagya- rak, kártyajóslás, kártyátrűkk’ók, kártyajog, kártyavárépités stb. A szerzők az egyes területek legkiválóbb ismerői, kártyatörténészek, kártyateoretikusok, profi játékosok, ugyanakkor gyakorlott és már müvekkel bizonyított szakírók. A lexikon nemcsak érdekes es szakmai szempontból korrekt, de szép is lesz, mivel ismeretanyagát gazdag ábraanyag (rajzok, illusztrációk, fehér-fekete és színes fényképek) teszik teljessé. JERUZSÁLEM. Hogy elkerüljék egy újabb súlyos incidens előfordulását a hebroni vérfürdőt kővetően, a jeruzsalemi rendőrség megmotoz minden izraeli hívőt, aki imádkozni akar a sirató fainai, hogy revolverét legyen szives leadni addig, amig imádkozik. Az intézkedés heves tiltakozást vált ki számos izraeli telepesből. Ki hallotta valaha is Zilahy Lajostól, hogy egyik vitézlő őse már Báthory Zsigmondiéi kapott nemesi kutyabőrt? Ki látta nevét aláírni a "ljterati" előnévvel? Van azonban a nemeslevél címerén valami, amivel méltán dicsekedhet, mert annak ő szerzett dicsőséget. A cimerpajzson zárt katonasisak és faágon galamb, félla- bában irótoll. Zilahy kezébe vette és Írni kezdett. Egyszerre három újságba is. Irt valami ezer vezércikket. Aztán jöttek a színdarabok és regények. Nagynevű művészeink és művésznőink: Pethes Imre, Bajor Gizi, Fay Szeréna, Rózsahegyi Kálmán és a Nemzeti Színház többi kitűnőségéi, hol mint Thália papjai es papnői a vidám komikus maszkokat vettek fel - amikor "Süt a nap"; vagy mint Melpoméne tanítványai tragikus alakításokban jelenítették meg a "Hazajáró lélek" cimú alkotását Zilahynak. Tizenkilenc színdarabot irt. Számos már külföldön aratja sikereit. Még inkább regényei. Évekkel ezelőtt kaptam meg tőle a "Halálos tavasz" japán és az "Angry Angel" chilei spanyol kiadását. Magyarul megjelent művei már 1928-ban tiz, 1934-ben húsz, később harminc kötetre emelkedtek. Most vegyük ezekhez az idegen nyelveken megjelent egy vagy több müvet. Megszámláltam: angol, német, francia, svéd, norvég, finn, litván, cseh, horvát, szerb,, lengyel, bolgár, olasz, román, spanyol, delamerikai spanyol, és egy delspanyol-országi különös nyelv, japan, koreai, görög, török, eszperantó (ez utóbbi Londonban jelent meg) - eddig ezeken a nyelveken szórakoztatja a világ olvasó vagy színházát, mozit látogató népeinek megszámlálhatatlan millióit. Vajon mi indíthatta a cimer-pajzs-rajzoló művészt arra, hogy a galamb féllabába egy irotollat adjon?... Már Széchenyi megállapította, hogy "valami mágusi befolyása van a nyelvnek a nemzetre és viszont". Közmondássá lett, hogy nyelvében él a nemzet. Amikor Amerikába kijött, egyszer azt mondta Zilahy nekem mélabús hangon: a magyar iró megszűnik magyar iró lenni idegenben. De veszteseg-e, ha egy Liszt, vagy más művész hazája a széles világgá tárul? £ Zilahy művésze a magyar nyelvnek, j ez a nyelv pedig csak a magyar fülnek ! zene. De Zilahy művésze a magyar gondolkodásnak, észjárásnak, mesemondásnak, drámairásnak is. Művész, aki százféle hangulatot, ezerféle ‘jellemet meg tud festeni. De igazi célja nem a puszta szórakoztatás, hanem a tanitas is. Nemzetkritikus volt. Az egyetemes magyar humánumot akarta kifejezésre juttatni. Es mikor faját hamis vezetők lejtőre vitték, vezércikkei az elevenbe vágtak. Egy este a szerkesztőségből jövet a Rókus kórháznál megállította három vasbotos egyetemi hallgató. Ébredő magyarok. "Igazolja magát, hogy nem zsidó...." Szerencsére egy rendőr közeledett s most már Zilahy követelte, hogy ( azok igazolják magukat a rendőr előtt. Úgy lón. Igazolta magát a három gyoker-magyar: Nürnberger, Spirica, és Goetz. Másnap Zilahy keményhangú nyílt levélben fordult gróf Klebelsberg kultuszminiszterhez s ezzel elkezdődött a "fajából kinőtt magyarnak" az emberi méltóságért vivott küzdelme. Ha szólt, mindig az "ember beszélt, akinek a sors, az élet, évek és napok szivének gyökeréig fájnak." "Lázadó lélekkel jöttem vissza az első világháborúból, amelyben homályos célokhoz láncolva vittek vágóhidra egész nemzeteket. Farkasszemet kellett néznem nemcsak saját életemmel, de később, mikor irová lettem, a saját fajtám és nemzetem sorsával is. A pusztulás napjaiban felmerültek bennem a lét és nemlét problémái...." Az évek múlták, közeledett 22 NYELVEN a második világháború, s a magyarság képe pantragikus vízióvá széleseit. A vezetők vakok és süketek voltak. De Zilahy még mindig remélt, bár keserű humorral irta: "Magyarország nem Wolf, hanem lesz!" Ekkor valami egeszen különös dolog történt. A Népszövetség "Save the Children" osztálya Genfből kérést intézett Európa nagy íróihoz: írjanak valamit a háború ellen. Sir Galsworthy, Jule Romain, Lagerlöf Zelma és mások Zilahyval együtt egy egesz Antholpgiára való anyagot Írtak, amelyet a Népszövetség azonnal kiadott és szétküldött a nemzetekhez. Zilahyt egyben arra indította az ő írását ért fogadtatás, hogy megírta azt drámai formában is. Ez volt a "Tizenkettedik óra". A darabnak elképzelhetetlenül nagy sikere volt. Minden este mintha premier lett volna. Nagy riadalom támadt a vezető körökben. Negyvenkilencszer előadhatták, az ötvenediktől ügy féltek a kormány emberei, hogy azt már betiltotta a honvédelmi minisztérium vezető tábornoka, Sztójai Döme, aki aztán mint miniszterelnök - a Gauleiter - bevezette Hitlereket. Az események drámai módon peregtek, a végén Sztójait is kivégezték. Az Univerzum igazságra van építve. A gombák, ha még olyan mérgezők is nem nőhetnek az égig. Zilahy egyik őse, Zilahy Samuel prédikátor 1747-ben ludtol- lal görcsös betűkkel igy kezdi roppant érdekes írását: "A famíliám históriája a XVI. Saeculum elején - 1528-ban - virágzott ki Zilahy Lukáts és Literáti Judith által..." Egyszerűség, tisztaság, zsoltáros áhitat tükröződik e régi nemzetségfák leírásában, mint mikor pl. azt mondja: "Áldott asszonyomtól megáldattam vala két jó fi magzatokkal..." Háromszáz éven keresztül, egészen a múlt század közepéig prédikátorok voltak ősei. Hogy jutott hát oda, hogy este a faradt irót megállítsa három vasbotos siheder, Nürnberger, Spirica, Goetz, színtiszta gyökérmagyarok - "Igazolja magát!"? Csoda-e, hogy megtörtént mindaz, ami megtörtént abban a szegény magyar honban? Megtalálták Liszt zongoráját Liszt t Ferenc megtalált és gyönyörűen restaurált zongoráját bemutatták a sajtónak és a nagyközönségnek a római Magyar Akadémián. A zenetörténeti jelentőségű esemény - melyen részt vett a hangszer jelenlegi tulajdonosa, Carlo Maria Dominici, illetve a restaurátor Piero Grassini - megkoronázása a tizenöt éven át tartó kutató- illetve kétéves helyreállító munkának, melynek nyomán a 130 éves zongora visszanyerte eredeti hangzásai. A zongora eredetét bizonyító sok apró dokumentum mellett egy újabb szenzációs lelet oszlatta el véglegesen a kételyeket. A hangszer belsejében a restaurátor megtalálta azokat a gyöngyszemeket, melyek Liszt Ferenc Budapesten kiállított rózsafűzéréből hiányoztak. Szabad György nyugdíjba vonul BUDAPEST. A művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére - nyugállományba vonulására tekintettel - a köztársasági elnök az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1994- augusztus 31. napjavai Szabad György egyetemi tanárt e tisztsége alól felmentette.
