Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-19 / 20. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 19. 1994. A Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsának Igazgatósági ülése. HATVANÖTEZER DOLLAR A DÉLVIDÉKI MENEKÜLTEKNEK 1 l | „ Május 2-an tartotta a Magyarok Világszövetsége Amerikai Tanácsa második igazgatósági ülését New Yorkban. Nt. Bertalan Imre beszámolt a februári gálaest sikeréről Washingtonban. Az adományokból több mint 65.000 dollár tiszta jövedelmet továbbítunk a délvidéki menekültek számára. Az Igazgatóság jegyzőkönyvi köszönetét mondott Schlottné Gaal Anikónak, aki az est sikerét biztosította. Gaál Anikó az Amerikai Tanács Jótékonysági Bizottságának elnöke már előkészületeket tesz a jövő évi rendezésre., amit az erdélyi magyarok tamogatásara kívánunk rendezni. Papp László, az Amerikai Tanács elnöke beszámolt a szervezet sikeres munkájáról, amely a múlt évben azt eredményezte, hogy 42 amerikai magyar egyház és egyesület, valamint 48 egyéni tag csatlakozott a Világszövetséghez . Javaslatára arról is határozott az Igazgatóság, hogy a budapesti MVSZ iroda adminisztrációjának hiányosságai miatt nem járul hozza az ideiglenes főtitkári megbízatás meghosszabbításához. Beke Imre beszámolt a Világszövetség Választmányának budapesti üléséről, és kitért a most megalakult Erdélyi Tanáccsal való kapcsolat kiépítésére. Az Igazgatóság megszavazott egy 2000 dolláros gyors segélyt az erdélyiek szervező munkájának tamogatasara. Dr. Nagy Károly ismertette azt a javaslatot, amely szerint a Magyar Országgyűlés állítson fel egy bizottságot. Ennek feladata lenne kidolgozni a nyugati országokban élő magyarok Országgyűlési JogÓr (Ombudsman) hivatal működési tervét. Információért forduljon Papp Lászlóhoz Telefon és FAX otthon: 203-966-1542 iroda: 914-949-1851 - FAX:914-949-5376 Ballagás Nemcsak a májusi szavazás, hanem a majusi-juniusi ballagások lázában is el az ország. Hagyománya van már ennek is, annak is. Visszatérő beszédtéma az iskolákban és a családokban is. A végzős diákok a ruhákat, a frizurát, a batyut es a meghívókat tervezgetik. A szülők, rokonok az ajándékot, a költségeket tárgyaljak, _ ki-ki pénztárcája szerint, kinek-kinek erdemei szerint. Mindez igy lenne jól, gondolom, addig mig kezhez nem kapom a már szétküldött meghívok egyikét. Gyönyörű a formája, latszik, hogy igényes, szép munka. Olvasni kezdem, rögtö'n az idézetnél megakadok. A választott idézet költője József Attila. Szivemet melegség önti el. Hát mégis tanítják még József Attilát és még vannak értői es szeretői is? A döbbenet csak ezután következik olvasva keserű sorait: "Ateltem mar tizennyolc evet S láttam, mit ér az emberélet Nem tarthat mások akaratja, Én elmegyek, ha kedvem tartja." Mindezt 1994 tavaszán, az alig tizennyolc eves végzős diákok - nem a szülők es nem a tanárok tanácsára - választották. A leirt sorokra válaszként megidézhetném Radnóti Miklós Töredékéből "Oly korban éltem én", vagy Vörösmarty Mihály Gondolatok alkönyvtárban cimü versének "Ment-e a könyvek által a világ elébb?" sorait, de ezek gyenge sóhajok maradnak a fiatal nemzedék keserű igazsága mellett. Mindez történik 1994 tavaszán, miközben az ország a nagy népi választás lázában eg és a nagy hangzavarban nem hallja meg az idézetben rejlő fájdalmas, segélykérő sikolyt. Hová ballagsz Magyarország? Horog László Magyar feleség Algírban Találkoztam Zalaegerszegen egy húszéves asszonnyal, aki feladta itthoni kényelmet, s nyugodt, rendezett családi viszonyait felcserélte egy egészen másfajta eleire. Helga férjhez ment Algírba. Megvolt a mennyegzŐ, s a magyar fiatalasszony a Bouzareah Egyetemen most angolt tanul. Szerencséje van arab családjával - sorolta, amikor hazalátogatott - mert nem kényszeríti senki az iszlám szokások átvételére.- Kezdetben zavart, hogy a nők nem mehetnek be a kávéházakba - mesélte Helga - de most mar megszoktam. Illetve: meg sem próbálnék ilyet tenni. Kerülöm a feltűnést, ez látszik a jelenlegi helyzetben a legjobb megoldásnak. Azt kérdeztem a zalai lánytól: milyen a nők helyzete a hárommilliós metropolisban, legújabb lakóhelyen.- Elvben azt hangoztatják, hogy a nő az alapja a családnak, de gyakorlatban azonban nem beszélhetünk egyenrangúságról. Nekem szerencsém van a családdal, amelyikben élek, mert megegyeztünk, hogy eljöhetek, ha erre az elhatározásra jutok.- Telefonon ismerkedtünk össze, veletlen volt az egesz, téves kapcsolás - hangzik az újabb meghökkentő kijelentés.- Angolul beszélgettünk. Később megkérdezte, felhivhat-e máskor is. Mondtam, hogy igen. Majd két éven át tartott ez a mi furcsa kapcsolatunk. Egyszer aztán meghívott, látogassam meg, később pedig megkért: legyek a felesége. Az arabok vendégszeretők, barátságosak, szívélyesek - sorolja Helga -, s Ő külföldiként sem fél, mert ott áll mögötte a férje családja. Közbevetem, hogy gyilkosságokról, iszlám szélsőségesek külföldiek elleni merényeleiröl érkeznek hírek az észak-afrikai országból. Helga bólint: ő is hallotta a családjától, hogy sok külföldit ért támadás az utóbbi két évben. De estek áldozatul helybeliek is. Megöltek például az egyik faluban egy lányt, mert miniszoknyát viselt. Helga mindezek ellenére sem fél, mert az egyetem falai közé még nem lopakodott be a vallási gyűlölködés.- Szórakozás? Az nincsen. A diszkók bezártak, egy-két moziban adnak filmeket, de este fél tizenkettőtől hajnali négyig már két éve érvényben van a kijárási tilalom. Nem érdemes kockáztatni, jobb, ha az ember meghúzza magát. Rab László EGY HÍR NYOMÁN Elhunyt a magyar származású Csilla von Boeselagert német bárónő, a (Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója es örökös elnöke, akit kastélya udvarán búcsúztattak Surján László népjóléti miniszter jelenléteben. E hírrel kapcsolatban jutott eszembe néhány dolog. ‘ Ameddig Magyarországon éltem, nem volt'szükség a Máltai Szeretetszolgálat szeretetére. Nem kellett ingyen levesért és használt ruháért ácsingózni szégyenkezve hosszú tömött sorokban. Igaz az Isten adta nép még az ingyen lakásokért sem rebegett hálát abban az időben. Azt hitték, mindez jár, tehát természetes, hogy kapják. A bárónő jelmondata az volt: "Többet kell a szenvedőkre, kevesebbet saját magunkra gondolnunk." Ez oly annyira igaz, hogy már baloldali váddal is illethetnénk. Igaz, hogy Ö egy bárói cim és (vagyon) birtokában fejtette ki ebbeli nézetét, tehát támadhatatlan. Azt sem hiszem, hogy vagyona jelentősen megcsappant volna a bárónőnek, hiszen ő csak amolyan reprezentánsa volt ennek a szolgálatnak. Igazából ezt is az egyszerű emberek tartják fenn adományaikból. Arról nem is beszélve, hogy akkor meg mi a csodának van szükség népjóléti (micsoda fellengzős cim) minisztériumra, ha a rászorulókon csak a nemet baronoi családok tagjai tudnak segíteni. Persze a szegitseget soha nem szabad elvetni, akárhonnan jón is. Sajnos rászorultak a magyar családok, miközben milliárdokat loptak el bankokon keresztül a demokrácia sírásói. Bele is bukott a kormány, s a volt három párti koalíció tagjai összesen is jóval alul maradtak a győztes szocialistákra szavazókkal szemben. A gyászszertartáson Surján László népjóléti (csak nevetni tudok ezen az elnevezésen) miniszter azt mondta: A bárónő halálával valami megszakadt, amit folytatni kell. Én meg pont abban reménykedem, hogy nem kell. Ne legyen szükség szeretetszolgálatokra, inségkonyhákra , meg használt ruhákra. Bánjanak úgy a néppel, mint az apa ^a tékozló fiával. Öleljek végre a vezetők a keblükre. Bocsássák meg a tévedését és lakassák jól Őket. FILMRE VISZIK A DREYFUS ÜGYEI Yves Boisset francia rendező filmre viszi a Dreyfus-ügyet, a France 2 tévécsatorna anyagi támogatásával. A film költségvetése 34 millió frankot tesz ki, éppen a pénzszűke miatt választotta helyszínné Prágát, Boisset rendező, mivel Kelet Európában olcsóbbak a díszletek és jelmezek, alacsonyabbak a munkabérek. Az igazságtalanul megvádolt zsidó származású tüzérkapitány egész Franciaországot fölkavaró vitájával Boisset három eve foglalkozik. A forgatást májusban kezdték el. A Dreyfus ügy mind a mai napig igencsak élénk érdeklődést vált ki a franciákból. Amit nemcsak az bizonyít, hogy a centenárium évében egyre-mósra jelennek meg űj monográfiák a századforduló nagy peréről. A francia hadügyminiszter, Leotard, nagy ( jelentőséget tulajdonit a filmnek és támogatja a forgatást. A miniszter ötszáz katonát "kölcsönadott" a filmeseknek és engedélyezte, hogy az Ecole militaire legyen a filmbeli por helyszíne. Boisset munkája lesz az első film a jogtalanul meghurcolt kapitányról. Észak-pesti Duna-híd építését tervezik BUDAPEST. Egy üj Duna-hid épül a főváros északi határában a Váci út és a Szentendrei út között. A mintegy 10 kilométer hosszú autóut és a hozzá tartozó hid engedélyezési terve ez év júniusában elkészül. Az építés 1995 nyaran kezdődik meg, s három év alatt befejeződik. A költségeket az útalapból,illetve világbanki hitelből fele-fele arányban finanszírozzák. Makovecz Imre által tervezett hid tetszett a zsűrinek legjobban.
