Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-19 / 20. szám
5. Thursday, May 19. 1994. KÖSZÖNTŐ DEÁK ZOLTÁNNAK 90. születésnapja alkalmából jó egészséget, még számos évet, boldogságot kívánnak kedves családjával együtt a Magyar Szó dolgozói Ferencz Amália DEÁK ZOLTÁN SZÜLETÉSNAPJÁRA Kissé őszbe csillog haja Messze jár a gondolata Regi múltra rágondolá Szomorúan felsóhajtá: 'Ó, mily nehéz idők voltak Harcos társak is elhulltak Olvasók is kissé fogytak lap-oldalak laposodtak. Ma csapongó a gondolat Nem telik meg a papírlap Sirni pedig most nem szabad Közeledik az ünnepnap. Köszöntőm az éló mályvát Újságunknak tartó fáját Biztassa még a gárdáját Tartsa magasra a fáklyát. Teljék meg asztala jóval Földi kinccsel, mogyoróval, Díszes, habos nagy tortával Friss, illatos vadvirággal. Tavaszi szél üdítse fel Búbánatát felejtse el Erősödjék lélekben fel írásait hintse széjjel . Kormányzatát ne adja at Vigye végig a keresztfát Valósítsa meg az álmát A szeretet rózsaláncát Ünnepnapját dalolja át Húzza cigány a nótáját Fonja tovább virágszálat Álmodja meg Világ vágyát! Passaic, N.J. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Szemelvények dr. Takaró Géza könyvéből: MAGYAR MŰVÉSZEK Amikor a világosi fegyverletetel es a Bach korszak után a magyarság lassan magához tért, a művészetek is szárnyra kaptak. A festőművészet nagy alakjai mind más és más irányt képviseltek. A Magyar Festők című hatalmas képalbum, amely a Könyves Kálmán magyar mükia- dónál jelent meg, előszavában igy jellemzi Őket: Zichy Mihály elegáns vonalai és elmes ötletei számára a grafika kínálkozott kitűnő területül. Munkácsy a nagy vásznat szerette, a széles ecsetet és olajfesteket. _ .... , Székely Bertalan Zichy Mihály képzelete a freskófestés felé száll. A későbbiek közül Paál László a magyar táj első meglátőja és lírai ábrázolója. Szinnyei Merse Pal fellobbantja a színek tüzét, a fény ragyogó erejét és képeit rezgő dús levegőben füröszti. Lotz Károly az Operaház mennyezet-freskóinak festője a gyongédlelkű tavaszillatú nÖi arcképek mesélÖje. A második világháború súlyos károkat okozott a magyar képzőművészeti életben. Számos kiváló művész esett áldozatául a háborűnak, elpusztult a budapesti Műcsarnok, ahol az élő művészetet mutatták be az időszaki kiállításokon, súlyos épületkárokat szenvedett a Magyar Szépművészeti Múzeum és a jelentős magángyűjtemények közül is nagyon sok használhatatlanná vált. ( Ma már a képzőművészeti termelés nem marad el a békeidők mögött. Egymásután nyílnak meg a szép és művészi értékű kiállítások és a közönség érdeklődése is élénk. Az állam művészetpolitikája szabad érvényesülést ad minden művészi iránynak, bármennyire is merész. A közönség ellenben - eltekintve egy nem túlságosan kiterjedt intellektuális rétegtől meglehetősen konzervatív: inkább a tárgyi érdek és a realista kidolgozás természethüsége vonzza, mint az űj és merész formateremtés. Ebből a kimeríthetetlen sokaságból csak Munkácsy Mihályról emlékezünk meg részletesebben, akinek a nevét a világ legnagyobb festőivel együtt emlegetik és aki holtában is állandó kapcsolatban van Amerikával. Munkácsy Mihály 1844-ben született Munkácson és Németországban halt meg 1900-ban. Gyermekkora elég tragikus volt. Születése után kevéssel meghalt édesanyja és csak négyéves volt, amikor atyja a szabadságharc kezdetén Kossuth mellé állt, bebörtönözték, ott halt meg. A kisfiút nagynénje vette magához, akit meg egy éjjel rablóbanda gyilkolt meg. Ekkor egy ács-asztalos vette maga melle inasnak. Miska naponként 12—15( órát dolgozott. Heti fizetése egy dollárnak felelt meg. Iskolába nem járhatott, de egy kollégium diákjai megtanították irni-olvasni. Egy vidéki festő felismerte tehetségét, tanitgatta. Hamarosan megfestette egy szabó családját,_ amiért egy télikabátot kapott. Aztán útja kezdett felivelni. A "Regélő honvéd" "Tépéscsinálok" "Ujonco- zás". "Falu hőse", "Zivatar a pusztán" "Petőfi búcsúja" "Zálogház" (New York Metropolitan Museum of Art), hogy csak néhányat említsünk. Egy amerikai műbarát a "Siralomházban" c. nagyobb festményét még azon nedvesen megvásárolta. A párizsi világkiállításon (1870) aranyérmet nyert vele, aztán Londonba vitte, ahol szenzációs feltűnést keltett. Ezzel a szegény sorsban sínylődő művész ^ egyszerre jómódba jutott és nemzetközi hírnevet szerzett magának. Párizsban ragyogó műtermet rendezett be. ( München, Párizs, Budapest, aranyéremmel tüntetik ki, a király nemesi, bárói rangot adományoz neki. Szinte fejedelmi pompa és hódolat vette körül.. A magyar millennium esztendejére, 1896-ra készítette el a "Honfoglalás" és az "Ecce Homo" cimü két hatalmas mestermüvét. Nem folytatjuk tovább, mert ilyen ritka magyar életpályát szinte vétek száraz vázlatba gyömöszölni. El kell olvasni Malonyay Dezső két kötetes müvét, vagy Harsányi Zsoltét, aki három kötetben irta meg a tragikus végű művész regényes élettörténetét. t "Krisztus Pilátus előtt" képe olyan hatást váltott ki, ami még a történelemben soha elő nem fordult, egész Párizs hónapokon keresztül tolongott, hogy láthassa. Azután körútra vitték Európában és Amerikában. Milliók csodálták, nem tudtak vele betelni. Aztán |Ött a festmény párja'• "Krisztus a Kálvárián". A csodálat a tetőpontra jutott. Most már állandóan együtt van a két hatalmas kép. Érdekes tudni, hogy bar a méreteik miatt csak megfelelő teremben helyezhetők el (a Pilátus-kép több mint 20, a Kálvária több mint 23 láb hosszú), mikor a köztiszteletben álló amerikai üzletember, Wanamaker (aki még ószhajával is megmaradt vasárnapi iskolai tanitonak) megvásárolta mindkettőt a hónapokig tartó kiállítások után, állandóan vidéki otthonában "Lindenhurst"-ban gyönyörködött bennük. 1907 telén a szép otthon kigyúlt s az első pillanatokban e két legnagyobb becsű kincset, óriási kereteikből kivágva, mentették meg. Erre a tulajdonos egy teljes túzmentes acéltermet építtetett bebiztosításukra Philadelphiában, ami világszerte nagy megnyugvást teremtett. Karácsony előtt rendszerint áthozzák a képeket New Yorkba, hogy itt is látható legyen. A képek mása eredeti nagyságukban a debreceni Déry Múzeumban is megvan. , If f . . ( 180 evvel ezelőtt, 1814 áprilisában Székesfehérváron született IBL MIKLÓS, az eklektikus építészet egyik nagymestere. Budapest múlt századi arcának kialakításában óriási volt a szerepe, végső formáját adta a Bazilikának, megépítette az Operaházat. Ferencváros a fövámház épületkolosszusán kívül plébániatemplomát is neki köszönheti. A Belso-Jozsefvárosban több magánpalota terve készült asztalan. De számos nagy építészeti alkotás fűződik nevéhez. Segítsen terjeszteni lapunkat Küldje be egy olyan magyar ismerőse nevét és címét, aki még nem olvassa a MAGYAR SZÓ-t Használja az alanti szelvényt. Küldjenek mutatványszámot e cimre: NÉV:.................................................... CÍM:.................................................... I ( MOST KAPHATÓ áj Orszagh László: f I ANGOL-MAGYAR i I ÉS I • Magyar-Angol • • NAGYSZÓTÁR 1 Kötetenként csak $17.- postaköltséggel f * • _____________együtt_________:_____• Küldje be rendelését az alábbi szelvényen A AMERIKAI MAGYAR SZÓ • 130 E16 St. Hew York, N.Y. 10003 • A Küldjék meg részemre angol f 7 k f , magyar |-----1 f • Mellékelek érte $........................... • Í Név:.............................................................k Cim:........................................................................
