Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-05 / 18. szám
Thursday, May. 5. 1994. 5. AMERIKAI MAGYAR SZO Uram! Bizonytalanságban töltöm napjaimat. Varom is, meg nem is. Őrülök is, de félek is. Te rendelted i^y az asszonysorsot. Te szabtad ki a férfinak a verejtéket, az asszonynak a fájdalmat. Tiéd a hatalom és a dicsőség, enyem csak a megadás lehet. De egyet kérek Uram. Ha úgy akarod, hogy újból leváljon rólam egy élet, hogy két fiam után egy harmadik gyermek is jöjjön - ne kívánd, hogy leány legyen: Engedd meg, hogy fiát szüljek. De ezert ne az én akaratom legyen meg, hanem a tiéd. Kicsiny magzatom, leendő gyermekem mé^ szunnyad a bizonytalanságban, de fohászom mar száll Feléd aggodalmasan. Isten, életnek és halálnak ura, tudom, hogy szüksége van világodnak asszonyokra, mégis kérlek, ne az en gyermekem legyen asszony. Viszem és szívesen viszem minden terhét az asszonysorsnak, tetézd meg az én részemet, terheld meg az én keresztemet - vállalom. De kíméld a gyermekemet. Ne érezze egész életében a kicsinyesség és aprólékossag gyötrelmeit, az örökös kiskorúságot, a természetes és mesterséges korlátokat. Ne legyenek háztartási gondjai, küszködve a krajcárosodással; ne kelljen álmosan is virrasztania, éjjel bölcső mellett ülni, fáradtan is fáradhatatlannak lenni, álmában is főzni, ébren is álmodni, értékek pusztulását siratni, lopva imádkozni, asszonyi eletet élni. Ne kelljen a párját féltenie, remegve marasztalnia, mégis elveszíteni százszor fellázadni és mégis megbocsátani. Ne érezze az éveket tűnni, ne álljon dísztelenül és kifosztottan, mint a felmagzott virág. Ne aggódjék gyermekei jövőjén, ne virasszon betegágyak mellett, ne zúgolódjon mostoha körülményeken. Ne szüljön és ne temessen! Ne legyen asszony, ne legyen anya! Ha már adsz gyermeket, fiüt adj, Uram! II. Atyám! Itt piheg a gyermek mellettem, rózsásan, álomittasan a hosszú úttól. Fáradtan, de megkönnyebbülten tekintek fel Hozzád. Meggazdagitottad a világot általam egy új emberbimbóval. Legyen érte áldott a Te nagy neved. A gyermek leány. ígéret szépségre, jóságra, tisztaságra. Igeret, hogy lesz támasza öregségemnek, kamatozása, jutalma életemnek. Áldd meg ezt a kislányt a Te jóságod és gazdagságod szerint. Fakadjanak belőle új örömök, új áldások, uj remények. Valósítsa meg világodban a női méltóságot, a szúzi szépséget, a bájt, a tiszta szent szerelmet és termékenységet. De ne csak gyermekeket szüljön, hanem gondolatokat és jövendőt is. Ne csak dajkaja, de nevelóje is legyen gyermekeinek, éleszt- getöje szent lángoknak, őrizöje a behamvadt családi tűzhelynek. Legyen múzsája művésznek, ösztönzője tudósnak, társa és végzete egyetlen férfiúnak, gazdag forrása uj életnek, szülője új asszonyoknak és új férfiaknak, talán zseniknek, tudósoknak, új prófétáknak. Őrizze a fészkét, az otthont, a csaladot, mint a társadalom fundamentumát hűséggel és öntudattal. Tartsa együtt és kamatoztassa, amit a férfi verejtékezve gyújt: vagyont és tudást. Álljon erősen kicsiny lábain. Tartsa magasan a zászlót kicsiny kezében, lobogtassa a szent lángot. Gyűjtsön magába isteni sugarakat és vetítse vissza azokat a bűnös világra. Fonja bele az életbe a mennyei rózsákat, amikről a költő dalol, ha minden tövis az ő szivébe törik is. Neveljen gyermekeibe - ósdi, kigunyolt erényeket: hitet, kötelességtudást, hűséget, önfeláldozást, mert minden Önző, gőgös modernizmussal szemben is ezek tartják fenn a világot. Szemelvények dr. Takaró Géza hagyatékából ülés Sándor Ajándék Ünnepekkor és jeles évfordulókon mindig eszembe jutnak a gyermekkoromban kapott régi-régi ajándékok. Rangsorolom is olykor ezeket, melyik volt értékesebb és szebb. Talán az a kis tilinkó, amelyet egyszer apám hozott a vásárról vagy az elsó bórlabda, amelynek birtokában megszerveztem a gyepsori gyerekcsapatot? Vagy az a csodálatos kerékpár, amelynek kettős hangon szólt a csengője? Úristen, mi mindent kaptam: korcsolyát télén, karórát bérmálásra., a Szüle vette nekem az elsó nyakkendőt, apám hozta az első fényképezőgépet, a mama meg sok-sok könyvet vásárolt, mert tőle tanultam meg a betű szeretetét. Mégsem ezek között kell keresnem életem legszebb ajándékát. Az csak egy alma volt, mégis életem végéig megmarad emlékezetemben, s ha ragondolok, egyre gyakrabban mostanában, akkor zsongani kezd bennem valami. Úgy történt, hogy a mama megdorgált valamiért, mert akkoriban dacos és szo- fogadatlan voltam. Duzzogva vonultam ki a hátsó udvarra, behúzódtam a fészer alá, ahol a nagyrosta állt ponyvával letakarva. JÓ búvóhely volt. Ültem ott némán, konokan a riadt galambok és tyúkok társaságában, lemondva az ebédről is. Hivott ugyan a mama, aki már régen megbocsátott, hallottam a hangját, de nem válaszoltam. Talán Össze kellene pakolnom kis mo- tyómat és világgá mennem, el innen messzire, ismeretlen vidékre, más országba. Keserű volt a szám. Ekkor egyszerre csak megjelent a nagypapa, papucsban slattyogott, megállt előttem, rám nevetett, majd a zsebébe nyúlt és elővett egy almát. Szép, nagy, piros alma volt, a tenyerén nyújtotta felem, s azt mondta remegő hangján: "Kisfiam!..." Én meg ettem némán az almát, s közben rácsorgott a könnyem. Még ma is érzem az izét, amig élek, soha el nem felejtem. Mert az az alma, amit ajándékba kaptam, a nagypapa szive volt. /íx daifOÍ , , » Versfaragok, írok, itten is, meg távol, Mindig csak a szépet írták az anyáról. Örömöt és derűt meséltek felőle, A keserűséget kihagyták belőle. Tegyünk igaz rügyet minden egyes ágra, S ha anyáról szólunk, térjünk valóságra. Próbáljuk életét jobban megfigyelni Mert az anya sorsán nincs mit irigyelni. Hozzáfut a gyermek, ha esőben ázik, Nyáron a melegben és télen, ha fazik. Az anyát kiáltják mennydörgés és szélben S ha üres a tányér, este avagy délben. Ha egy a családból nem tud jóra lelni, A keserűséget neki kell lenyelni. Neje hogyha terhes, veje mikor búsul... Mindenkinek baja, az anyára zúdul. Az egyik leányát nincsen aki kerje, Másikat hűtlenül elhagyta a férje. Bezárták a fiát, részeges az apja, Beteg unokája helyét nála kapja. Jár a finánc, rendőr, fenyegetve, vaddal. Hazajött az öccse fogságból, falábbal. Eleget kell tegyen süketnek és vaknak, Főzzön, mosson, varrjon, Összesen vagy hatnak. Ha kopog egy vendég, komoly-e vagy léha, Mégis kell az anya mosolyogjon néha. Bár derűs az ajka, de a lelke fanyar Az anyai mosoly oly sok mindent takar. Hajlik mint egy virág kit a méhek szívnak így éli életét, kit anyának hívnak! Egyszer csak mindennek lassan vége szakad, És a dolgos anya család nélkül marad. Fáradtan egyedül, nem becéz, nem dorgál, Nem szolgálja senki, és senkit sem szolgál. Távol az unokák, az öregek holtak... Mégis tán könnyebb volt mikor sokan voltak. Örömest küszködött,mostan más a gondja Fájdalmas egyedül de sohase mondja. Aztán üt az óra., nem ejt többé könnyet Becsukja a szemét és az imakönyvet. Tordai Matyó 1994.március 30. Segítsen terjeszteni lapunkat Küldje be egy olyan magyar ismerőse nevét es címét, aki még nem olvassa a MAGYAR SZÓ-t Használja az alanti szelvényt. Küldjenek mutatványszámot e címre: NÉV: .............................................................. CÍM:.................................................... FAMILY PRACTICE Dr MOLNÁR IAMAS Általános, családi orvos. 83 39 DANIELS St. Briarwood (Queens) N.Y. 11435 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. (c Grand Centr.Pkw. Q 60 Queens Blv.<5c Van Wyck Blv. Subway: F Van Wyck Blv. Station. Tefc (718)291-5151 * Magas vérnyomás, cukorbetegség, kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok
