Amerikai Magyar Szó, 1994. január-június (48. évfolyam, 1-26. szám)
1994-05-05 / 18. szám
Thursday, May. 5. 1994. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. ELESETT-E ROMO? Irta Magyar Peter, a Heti Világgazdaság munkatársa (Budapest) ERDŐS NAGYKÖVET A NEW YORKI MAGYAR TV-N Érdekes betekintést nyerhetett a new yorki magyar TV (Channel 25) közönsége a program vezetőjének) Bárdos Károlynak a magyar ENSZ nagykövettel, Erdős And- rével tartott interjúja révén. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában való részvétel minden állam, köztük természetesen a magyar állam külpolitikájának egyik legfontosabb ténykedését képviseli. Erdős nagykövet 1992-93-ban a Biztonsági Tanács titkára volt. Bár a Biztonsági Tanácsnak 15 tagja van, a tényleges döntések többsége az öt állandó tag képviselőinek kezében van (USA, Anglia, Franciaország, Kina, Oroszország)- Érdekesek voltak Erdős megjegyzései a Szovjetunió felbomlása éta kifejlődött 'unipoláris' világrendszerről (amelyben az eddigi két világhatalom helyett már csak egy világhatalom, USA van.) Abbeli reményének adott kifejezést, hogy az Egyesült Államok kormánya nem a világcsendŐri szerepre törekszik, hanem a nemzetközi problémáknak konszenzus alapon való megoldásara. (Felhívjuk olvasóink figyelmét ezzel kapcsolatban lapunk mai számában közölt "Nincs válasz" c. cikkünkre.) Bejelentették a programon, hogy Magyar- országon Péchy Blanka alapítványt létesítettek a magyar nyelv legérdemesebb művelőinek jutalmazására. A sportprogramban két kiváló magyar tornász, Supala Zoltán és Fajkusz Csaba csodálatos tornász mutatványaiban gyönyörködhetett a közönség. A magyar művészeti világ megemlékezett Aba Novak Vilmos festőművész születésének 100-ik évfordulójáról. Ezzel kapcsolatban egy ohazai szakértő hölgy élesen kritizálta az ezelőtti kormányt, azért mert 1961-ben nem méltatták Aba Novak Vilmost kellőképpen. Aba Novak Vilmos hosszabb időt töltött Mussolini Olaszországéban es az akkori olasz művészet erősen befolyásolta. ÉTEL ÉS SÜTEMÉNY-VASÁR PASSAICON Április végén és május elején tartotta meg a Passaic-i Ev. Ref. Egyház hagyományos tavaszi étel és sütemény-vásárját. Sajnáljuk, hogy erről jóval vasárnap előtt nem tudhattuk értesíteni a New Jersey-i es New York-i magyarságot. Ilyen kivételes alkalom a magyar konyha legizletesebb termékeinek, a legfinomabb magyar sütemények élvezésére, hihetetlen olcsó árak mellett,talán sehol nincs ebben az országban. Az egyház lelkes, szorgalmas lányai, asszonyai valóságos sütemény hegyeket halmoztak fel a közönség számára, de azt megelőzőleg a magyar konyha hagyományos remekeit, töltött káposztát, marhapörköltet, paprikás csirkét kínáltak. Aki akarta, az 5 és fél dollárért egy bŐ porciót vihetett haza, ha otthon akarta családját megtraktálni. Mindezt a magyar vendégszeretet ezernyi jele közepette. Ajánljuk, olvasóink figyeljék a Passaici egyház őszi ételvásárának dátumát októberben es vegyenek részt benne családjukkal.barátaikkal. A vasár zavartalan lebonyolítását az egyház aktiv tagja: Krajcsovics Endre irányítottá lebilincselő kedvességgel. A finomnál _ finomabb ételeket és süteményeket többek között a következő egyháztagok készítették: Takács Tibor és neje, Puglesi Matilda , Kiss Magda, Bobrowski Etel, Halász Péter, Papp János, Mr. e’s Mrs. Pady-. A négy évvel ezelőtt született új magyar demokrácia alkotmányozó elitjének szeme előtt angolszász minták lebegtek. Az elmúlt négy évben kialakult hazai rendszer kísértetiesen mégis az olasz mintát követte. Antall József, a Magyar Demokrata Fórum eszmei alapvetéseként a "keresztény demokrácia" értékrendjét vállalta fel. Itáliából tanulhatták el az új rend emberei az állami vagyont "alapit- ványok"-ba és pártmentÖ kasszákba mentő gyakorlatot is, valamint azt, hogy a korrupciós kenőpénzekkel intézett közügyek, például a privatizálás. Az olasz keresztény-demokrácia lehetett tanítómestere annak a gyakorlatnak is, hogy állami tisztségeket bizalmi alapon és nem szakértelem után osztogatnak, hogy az uralkodó "kvázi-állampárt" igyekszik megszállni a hatalmi pozíciókat a közhivatalokban, bankokban, nagyvállalatoknál, kulturális intézményekben, bebetonozva saját embereit, ahol csak lehet, hogy a média fölötti uralom megszerzésének kitartó vagyáról ne is beszéljünk. Mindeközben az olasz keresztény-demokrata állami elit negyven évig szónokolt arról, hogy egyedül ő védelmezi a fenyegető kommunista veszéllyel szemben a "szabadságot és demokráciát" s ha őket leszavazzák, káosz következik. Nos ezt a korrupt, maffiával is kacérkodó Keresztény-nemzeti elitet, amelynek alárendelt szövetségeseként társa volt a szocialista párt is, az olasz választók most leváltották. Demokratikusan és végérvényesen. Az új olasz parlament 945 tagja között csak elvetve akad olyan név, amely szerepelt az előző törvényhozásban is, 95%-üan uj emberek, új arcok tűnnek fel s (akik rájuk szavaztak, gyökeres megújulásban bíznak... Megnyugtatónak tűnik, ha egy lezüllesz- tett rendszert, mint most az olaszt, urnákba dobott cédulákkal haza lehet küldeni. Negyven év és sok minden más, köztük a társadalmi tapasztalat arról, hogy az államra rátelepedett korrupt pártelitek hova vezetnek még egy olyan működőképes, életerős és alkotó energiákkal teli gazdaságot és társadalmat is, mint az olaszt. Ha sugallhat nekünk valamit az olasz szavazás, az a kérdés: erdemes-e végigmenni olyan utón, amely igy végződik? A fiatal magyar demokrácia még csak elindult ebbe az irányba, de az aggódó jelek sokasodnak. Az is figyelemreméltó, hogy a tiltakozó elutasítás - mint most Olaszországban - végül is politikai játéktérhez juttathatja az újfasiszta szélsőségét is. A pártalkukra és kenőpénzekre épített Roma eleste legalábbis elgondolkodtató: Mennyibe kerül a munkanélküliség? BUDAPEST. "Ingyenélők!" Ezt a megbélyegző szót gyakran lehet hallani, ahol a munkanélküliekről beszélnek. Végül is nincs miért haragudni azokra, akik ilyen indulatosan vélekednek az állás nélkül maradottakról. Elvégre egyrészt még él a rég - a "teljes' foglalkoztatottság idején - beidegződött gondolat, amely szerint, aki elveszti az állását, az maga tehet róla; bar már rég nincs igy. Másrészt pedig nem olyan jó a szociális helyzet ma Magyarországon, hogy ne érezze meg bárki is; a fizetésből levonták, levonják azt a járulékot, amelyből a munkanélküliek támogatása részben Összeáll. Innen a gondolat: aki nem dolgozik, a dolgozókból él. Hogy a munkanélküliség voltaképpen mennyibe kerül az országnak,az a legtöbb ember számára megfoghatatlan. Ami nagyobb baj: nemcsak a laikus érdeklodó'k, de az ezzel foglalkozó; sőt, megkockáztatom, a különféle bizottságokban költség- vetési pénzeket odaítélő szakértők nagy része sem tudja pontosan, mekkora összegről is lehet szó. Közvetlen és közvetett költségek A munkanélküliség társadalmi költségeinek egyfajta mérésére tanulmányában dr. Gyetvai László, a Privatizációs Kutatóintézet tudományos igazgatója vállalkozott, habár számitásait - érthető óvatossággal - kö'zelitő becslésnek nevezi. A munkanélküliség társadalmi köTtségeit három fő csoportba sorolta. Az elsőbe tartoznak a közvetlen költségek, amelyeket a szolidaritási és a foglalkoztatási alapból fizetnek, és kétségtelen, hogy a társadalom gazdaságilag aktiv csooortjai fedezik. Vannak azután a nem kevésbé fontos, bar nehezebben kalkulálható, úgynevezett közvetett költségek, mint például az elmaradt társadalombiztosítási járulék- bevételek, (valamint az a személyi jövedelemadó, ami azért esik ki, mert akinek nincs keresete, nincs is mi után adóznia. Ide kell még sorolni végül a munkanélküliség egyéb társadalmi költségeit, amelyek annak következtében keletkeznek, hogy az állástalanoknak az átlagosnál több egészségügyi és szociális ellátásra, valamint speciális oktatásra, szakképzésre van szükségük. A kutató számításai szerint a munkanélküliség kezelésére fordított közvetlen kiadások évente mintegy százmilliárd forintos anyagi terhet jelentenek a három alapvető ( költségviselő: a munkáltatók, a munkavállalok és az állam számára. Több egészségi probléma A tartós munkanélküliség állapota az ebben érintettek egészségügyi ellátásának költségeit legalább 30-35 százalékkal megnöveli. Kétségtelen tény, hogy ezeknek az embereknek csökken a betegségekkel szembeni ellenálló képessége, sokan közülük fasultakká válnak, nem ritkán pszichés zavarokkal küzdenek. Nem elég humánus a rendszer A társadalom tehát évről evre hatalmas összegeket sajtol ki magából kommentálta a kutató. így nem állítható, hogy az állástalanokat magukra hagytuk volna, mégsem elég humánus a rendszer. Ahhoz, hogy azzá váljon, egészen más légkörre ^ van szükség a munkanélküliek körül, és a problémák egészen más megközelítésére. Dr. Gyetvai László ezen azt fertig hogy a munkahelyteremtést a következő evekben prioritásként kellene számon kérni a gazdaságpolitikától. A munkahelyteremtés és a szociális érzékenység ugyanis - mint hangsúlyozta - nem baloldali program, ez elsőrangú nemzeti érdekünk. Az Egyesült Nemzetek felkerte az afrikai országokat, hogy küldjenek csapatokat Ruandába, hogy ott a béketárgyalások megkezdődhessenek a harcoló felek közö'tt. Terjessze lapunkat!
