Amerikai Magyar Szó, 1993. július-december (47. évfolyam, 26-48. szám)
1993-07-15 / 28. szám
6. Thursday, July 15. 1993. Nyaljuk a fagylaltot... Minden tele van azzal, hogy a rendszer- változás csak gondot, leépülést okozott a magyar gazdaságnak. Pedig ez nem igy van. Itt van mindjárt a fagylalt. A kommunizmus alatt az allampárt ezt a kérdést képtelen volt megoldani. Fagylalt csak nyáron volt, akkor volt csak szalmoneUamergezes is. Ma már trafikban, pornókazetta-kölcsönzőben, kocsmában és párthelyiségben is kapható osztrák, svéd, avagy előállított fagylalt, sőt a kisiparban is megjelent az olasz áru. A dalszöveget felidézve mondhatjuk: nyaljuk a fagylaltot a mézesmadzag elfogyott... Új szerencsejátékok, kaszinók szabad novekedese is. Ugyan tudjuk, hogy dr. Békési Pénzügyminisztériuma is adott ki kaszinóengedélyeket, de a sorsjátékok, lottók, nyereményes lehetőségek soha nem volt választéka vár ma a hétszázezer magyar munkanélkülire. Különös baja a dolognak, hogy a szerencsejáték nyereségének tekintélyes részét komoly nemzetihazafias célokra forgatja vissza az állami cég. Ezért hazárdnak, a vakszerencse keresésének ezt már nem lehet nevezni. De folytathatjuk tovább a rendszerválta- sos új jelenségek vizsgálatát a politikához még közelebb álló dolgokkal. Itt van például a szexipar. Tudjuk, hogy a kommunista diktatúra keményen üldözte és egyben cinkosan engedélyezte ennek az ágazatnak a működését. Mára már ott tartunk, hogy minket nem, sÓt a i harmadik is, megfelelő szórakozási lehetőséget kapott. A masszázshelyek számát tekintve e röpke idő alatt elértük Bangkok színvonalát. Es akkor még nem szóltunk a magyar prostitúció fejlődéséről. Ez valóban csak a fagylaltiparéhoz hasonlítható, volumenét tekintve. Ha valaki fellapozza a hirdetési napilapot, elégedetten állapíthatja meg, hogy rengeteg állas várja a női munkavállalókat. Mert végre megszűntek az undok ipari munkakö- rokf úgy mint szövőnő, varrónő, a ruhagyárban, cipőfelsÓrész-készitő, bölcsödéi gondozónő, fejónŐ a téeszben stb., de számtalan lehetőség van topless felszolgáló- es kon- zumnőknek, masszőröknek, pípsómúvész- nől^nek és más altesti munkásnóknek. Es persze ott vannak az utcai munkásnők, akik ügyében vegre létrejött az oly regen várt nagykoalíció. Az ezerszer áldott nyolcadik kerület kormánypárti es ellenzéki képviselője is elhatározta, hogy törvényesen rendezi ez;t a helyzetet. Régi divatu bordélyt, kuplerájt ugyan nem szabad alapítani, mert azt tiltják a nemzetközi konvenciók, de hát lehetségesek átmeneti módozatok. A képviselő urak persze első sorban választóikon akarnak segíteni. Meg akarják állítani a kerület züllését, gátat akarnak vetni annak, hogy a megvásárolható lakások értéküket veszítsék, hogy végképpen lehetetlenné váljon az élet a Józsefvárosban. A fiatal nők prostituálása nem egyedül igazgatásrendészeti vagy orvosi kérdés sem pedig a régi értelemben vett "közerkölcsé". Ahol ilyen könnyen iparosítják az emberi kapcsolatokat, hogyan lehet talpra állni? És ezen az sem változtat, ha egy szakember mindezek alapján kijelenti: itt csupán a szolgáltatások fejlődéséről van szó, mert már csak ilyen a posztinduszt- riális társadalom. Miklós Gabor Létminimumebéd a Parlamentben ÁVO ügynök volt Csurka ? Csurka csak csodálkozik Átvilágítás címmel közöl cikket Csurka István a julius 1-én megjelent Magyar Fórumban. A "boritékügybe" keveredett iró-politikus korábbi ígéretéhez híven feltárja, milyen kapcsolata volt a titkosrendőrséggel. Csurka letartóztatása után, 1957-ben irta alá beszervezési papírját egy bizottság előtt, ügynöki fedőnevet is kapott, ám - saját bevallása szerint- sohasem árult el senkit, jelentéseket nem tett. Csurka István három lapoldalas cikkében először '56-os szerepéről irt. A Színművészeti Főiskola nemzetőrségének volt a parancsnoka. 1957 március 4-en hajnalban letartóztatták. Többhetes kihallgatás, vallatás után (meg is verték) Kistárcsára internálták. Leírja, hogy ott többször meg kellett jelennie egy bizottság előtt. ( Az iro előtt bebizonyosodott, hogy el akarják engedni, ám ezért bizonyos szolgálatokat várnak el tőle. így vall: "Amikor utoljára vezettek fel (ti. a bizottság elé), magamban már eldöntöttem, hogy aláírom. (...) Teljesen bizonyos voltam magamban: soha senkinek ártani nem fogok, soha semmit senkire nézve nem szednek ki belőlem... Tehát aláírtam. Nevet is választottam, amelyen majd jelentek." Az aláírás után Csurka visszatért a civil életbe. Nemsokára azonban "megjelent a képben az elvtárs", aki emlékeztetett, hogy van nekem egy másik nevem is, és azért “nekünk beszélgetnünk kell." Az iró azonban állítja: nem tett jelentéseket, 1961-ben pedig föloldották "megjelenési kötelezettségét." Eddig tart a beszervezés története. A szerző az "ügynök-ügyek" miatt élesen tamadja az SZDSZ-t, a volt MSZMP-t és az MSZP-t. Szerinte az ügynöklistákkal való manipuláció a kommunista hatalomátmentés eszköze. Többek között leírja, hogy sokan figyelmeztették: rajta van a listán. "1990-ben a kormány beiktatásának napján, az Országházban.... magához hivatott Antall József, és ott, a zsúfolt folyosón, négyszemközt közölte velem, hogy a belügyi botrány kapcsán - Duna-gate- az SZDSZ kezébe került anyagban "megtalálták a dossziémat". Megemlíti, hogy tudott erről a papírról Göncz Árpád és Demszky Gábor is. Csurka szerint az a titkosszolgálati adatokat tartalmazó dosszié, amelyet Németh Miklós adott át Antall Józsefnek, teljesen "használhatatlan és alkalmatlan mindennemű okmánykiadásra". Végül leírja: nem érdekli, mi lesz abban a borítékban, amit a Magyar Igazság Frakció tagjainak átvilágítása végén kap. Az a lényeg, hogy ki Írja alá. Ha csak Antall 'szignálja, az számára érvénytelen. "írja csak alá Horn Gyula is, Demszky Gábor is, meg Boross Péter is, illetve az ő illetékes osztályvezetői is..." BUDAPEST. Rettenetes krumplilevest kaptak az újságírók Katona Tamástól a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárától. A szociálpolitikai sajtóklub meghivottai elszántan kanalazták a szürkésfehér,, sótlan, borstalan lét, miközben magúkévá tették a házigazda Katona Tamás intelmeit: a szegénység kenyelmetlen. de nem szegyen- teljes, és a kormányzat gondoskodásával van belőle kiút. Lám, egy átlagos magyar család, ha akarja, művészettel megoldja, hogy a hó utolsó napján is meleg étel kerüljön az asztalára. Létminimumebéd, ahogy a házigazda nevezte a minimális nyersanyagnormából kikényszeritett levest, s az utána következő tejföltelen rakott kelt. . ( , i E sorok írójában felrémlett: koldusszegeny Öreganyja hajdan olyan krumplilevest kavart a fazékban, hogy aki evett belőle, az ujját nyalta utána. De hát más a mai szegénység. Amit nem lehet felelőtlen demagógiával megközelíteni. Csak megoldást kereső politikával. A MAGYAR UROLÓGUS lk HIRSE KLEIN Cornell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: r ÚJ CÍM?!! 157 E 72 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blv., Forest HiHs, N.Y. 11375 MINDKÉT OFFICE TELEFON: (212) 7444700 Prosztata problémák * Vasectomy Húgyúti fertőzések * Impotencia Vese és hólyagdaganatök * Vesekő 24 órás díjtalan telefon-konzultáció Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Surján László népjóléti miniszter és Katona Tamas államtitkár, kirándultak a szegénységbe! Miniszterelnöki Hivatal közönségkapcsolati Irodájának most kiadott szociálpolitikai tájékoztatójában sem csak a szegénység adatai szerepelnek. A nyomorúságos számadatok mellé odakészitették a gyógyirt is. ___^ Bebizonyítván, hogy igenis ismerik a szegénység természetrajzát, ott falatoztak az ízlésesen megtérített asztalok körül Katona, Surján László s más minisztériumok képviselői. Ok is, az újságírók is tisztára "nyalták" a tányért. Igaz, közben kicsit elkedvetlenedtek. Ezért a létminimumebéd végén süteményt szolgáltak fel. H.J. Terjessze lapunkat! AMERIKAI MAGYAR SZÓ
