Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)

1993-03-25 / 12. szám

5. Thursday, March 25. 1993. AMERIKAI MAGYAR SZO A veszteség a tervezett ötszöröse BUDAPEST. Több mint 8000 munkást bocsátottak el a Tungsram gyár­ból, amióta a Gene­ral Electric meg­vásárolta részvényei­nek 75 százalékát 1990-ben. Január­ban elküldték Varga Gyulát a vállalat . , , magyar igazgatóját 6 ' es helyébe az amerikai Charles Piepert nevezték ki, aki kijelentette, hogy addig fogja csökkenteni a munkások számát, amig a cég nem fog nyereséget felmutatni. A gyár tavaly 102 millió dollárt vesztett. Apor István, a Tungsram egyik szakszerve­zeti elnöke kijelentette: Az átlagos munkás máris két - három ember munkáját végzi és még mindig nagyobb teljesítményt várnak tőlük. A napi munkaidőt 8 óráról 10 órára emelték. A Annust is felmentették BUDAPEST. Nyilvánosságra került: Annus Antalt, a Honvédelmi Minisztérium közi­gazgatási államtitkárát tisztségéből erdemei elismerése mellett, más fontos megbízatása miatt március 3-án felmentették. Annus Antal altábornagy, a HM harmadik embereként és a magyar tárgyalódelegáció fejeként, sikeresen irányította a Budapesten folyó tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról és ennek pénzügyi vonzatairol. Feltűnést keltett, hogy az államtitkár felmentéséről szóló hivatalos közleményben nem szerepel az a kitétel, hogy erre sajat kérésére került volna sor. A szerb sakkmecénás sajtóértekezlete Budapesti sajtó­tájékoztatóra hívta meg a vezető belg­rádi napilapok újságíróit Jezdimir Vasziljevics, a belgrádi Jugoskandic magánbank igazgató A vezető pénzember ezúton közölte a jugoszláv nyilvá­nossággal: elhagyja Belgrádot, Tel Avivba távozik, távozásának oka pedig a jugoszláv rezsim zsarolása: az általa követelt immár megfizethetetlen nagyságrendű összeg. Jezdimir Vaszilje­vics sponzorálta a legutóbbi Bobby Ficher sakkmferkőzést Jugoszláviában. Új műszer a hipertónia mérésére BUDAPEST. Május 29-én alakul meg^ a Magyar Hipertóniás Társaság. Fó célja a mapts vérnyomásnak, mint népbetegségnek a megelőzése, a korai és pontos diagnózishoz vezető utak mielőbbi kidolgozása, hangzott el a sajtótájékoztatón. Felmérések szerint Magyarországon a felnőtt lakosság húsz százaléka szenved magas vérnyomásos betegségben. Az ismert hipertóniás betegek száma félmillióra tehető. A halálozások 52.5 százalékát a szív és az érrendszer betegségei okozzak, szorosan összefügg a ma^as vérnyomás gyakoriságával. Ezért pályázati rendszer keretében sürgetik ötmillió forinttal egy vérnyomásmérő műszer elterjedését. BUDAPEST. Nem kapnak állami támogatást bizonyos egyhazak. A parlament döntésé után - az Egyesítő Egyház, a Magyarországi Jehova Tanúi, a Magyarországi Krisna- tudatú Hívők Közössége és a Magyarországi Scientology Egyház “csak saját forrásaira támaszkodhat. Titkos paktumot kötött Kohl és Gorbacsov Kelet-Európa felosztásáról? BUKAREST. Féloldalas cikket tett közzé az egyik legolvasottabb, az ellenzéki politikai körökhöz közelálló bukaresti napilap, a Romania Libera a kővetkező sokkoló címmel: Otven ev után Oroszország és Németország újraéleszti a Molotov- Ribbentropp paktumot? - Genf, '90 szep­tembere: Kohl-Gorbacsov titkos paktum. Bevezetőjében a szerkesztő nem kevesebbet állít, mint hogy 1990-ben genfi találkozásuk idejen Kohl német kancellár es Gorbacsov szovjet elnök titkos szerződést kötött Közép-Kelet-Európa távlati újrafelosztásá­ról, újraélesztve, kiterjesztve ezzel a Molotv-Ribbentrop paktum előírásait. Az újabb orosz-német egyezseg állítólag a következőket tartalmazza (források a "csehszlovák" Polytika 1991. november 11—i számában megjelent cikk es a BBC.) Oroszország egyetért azzal, hojgy nem akadályozza Csehszlovákia felbomlását. Cseh- és Morvaországnak 12-15 even belül Németországba való beolvadását. Németország ennek elleneben kárpótolja az ebből adódó orosz veszteségeket.- A két fél nem gördít akadályokat Magyarországnak a trianoni szerződés előtti hatarai közötti restaurációja elé. Németország gazdasági segítséget nyújt Magyarországnak, hogy a magasabb életszín­vonal csábitóvá váljék a szlovákok számára.- Oroszország nem emel kifogast Jugosz­lávia feldarabolása miatt. Elfogadja, hogy Szlovénia és Horvátország német gazdasági befolyás alá kerüljön. Kárpát-Ukrajnát pedig Magyarországhoz ( csatolják. Ennek fejében Németország vállalja, hogy nem vonja gazdasági érdekövezetébe Ukrajnát, Litvániát, Lettországot és Észtországot. A cikk szerzője szerint a titkos egyezmény megkötését nemcsak az igazolja, hogy Kohl kancellár és Borisz Jelcin elnök hosszas tárgyalásokat folytatott december­ben Moszkvában, hanem az elmúlt három esztendő történései is. Hiszen azóta Cseh­szlovákia két államra hullott szét, Horvát­ország és Szlovénia kivívta függetlenséget, Németország viszont szabad kezet adott Oroszországnak Ukrajnában, Belaruszban, a balti államokban, sőt Moldávia területén is. A Berlin-Moszkva tengely ezek szerint nem más, mint a két főváros egyeztetett geostratégiai koncepciója, Közép-Kelet- Európa újrafelosztására való törekvés, amely számos veszélyt rejt magaban Romá­niára nézve is (Erdély esetleges elcsatolá- sa), a két román állam egyesülésének akadályozása. A cikk, bár kész tényként kezeli a tit­kos egyezmény megkötései, azért nyitva hagyja a kiskaput, s felteszi a kérdést: "A dokumentum eredetiségének bizonyítá­sára most is, mint a Molotov-Ribbentrop paktum esetében, ötven esztendőt kell várnunk?" Anna-Marie Michel* EURÓPA: A BŐSÉG TÁRSADALMA ÖTVENHÁROMMILLIÓ SZEGÉNNYEL A világ jövedelmének 18 százaléka a Föld lakosságának 6 százaléka között oszlik meg az Európai Közösségben, és igy a béke és jólét szigetének tiinik hánya­tott világunkban. Mégis, 53 millió "polgár­társunk1' ki van rekesztve a bőség e társa­dalmából. A szociális Európának nem sikerűit kiirtania a hagyományos szegénység e fészkeit. Sot, a legújabb tanulmányok azt jelzik, hogy az Európai Közösség országainak az egyenlőtlenség növekedésé­vel és a kirekesztés űj formáival kell szembenézniük: 1975-ben 38 millió szegény volt. 1985-ben 44 millió. 1992-ben számuk 53 millió... A növekedés üteme szédületes. "Szegénynek" számit az, akinek jövedelme alacsonyabb a szobán forgó ország átlag- jövedelme felénél. A gazdasági és társadalmi kirekesztettseg erősödik ugyanakkor, amikor az államok nemzeti jövedelmük 22-30 százalékát szentelik szociális célokra. A szegénységi küszöb alatt élő emberek aránya Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és Írországban a lakosság egyötöde és egynegyede között ingadozik. A szegénynek tekintett emberek száma lényegesen emelkedett az Egyesült Király­ságban, Hollandiában és Olaszországban. A szegények ez utóbbi országban ma a lakosság 15.4 százalékát teszik ki, azaz számuk 8.8 millió. Öt év alatt közel másfél millió ember vált szegénnyé. A regionális különbségek itt is nagyok: mig KÖzép­és Észak-Olaszországban a szegénység a családok 9.7 százalékát érinti, ez az arány délen 26.3 százalék. Az utóbbi tiz évben jelentősen megvál­tozott a szegénység struktúrája. Hagyomá­nyosan az idős emberek alkotják a leginkább érintett társadalmi csoportot. Több mint hatvanmillió hatvan éven felüli idős ember el az Európai Közösségben, ez az össznépes- ség egyötöde. 1986-ban 8.5 millióan nyomorogtak. Különösen az idős embereket érinti a szegénység, ami társadalmi elszigetelődésben, diszkriminációban vagy anyagi nélkülözésben nyilvánul meg. A szociális segélypolitika megerősítése hozzájárult helyzetük javulásához, azonban az országok szerinti különbségek továbbra is nagyok: Hollandiában az idős emberek 5 százaléka tekinthető szegénynek, mig Spanyolországban 24 százalékuk és Portugáliában 45 százalékuk. A környezet és a lakás jelentik az érté­kelés egy másik kritériumát: a hajléktala­nok a társadalmi kirekesztettség szélső­séges példáját jelentik. Számuk jelentő­sen nőtt az utóbbi években, bár ez európai szinten nehezen becsülhető fel pontosan. Az Egyesült Királyságban például a lakáshoz jutáshoz segítséget nyújtó különböző társa­dalmi szervezetek becslése szerint az állandó lakással nem rendelkezők száma 2-3 millió. Miután nincs hivatalos lakhelyük, eltűnnek a választói névjegyzékből és igy nem élhetnek választójogukkal. Az európai lakosság többségé városokban el. A társadalmi problémák - munkanélkü­liség, bűnözés, kábítószer, kirekesztett­ség - a legerősebben a nagyvárosokban nyilvánul meg, így Lisszabonban és külvá­rosaiban (kétmillió lakos) 174 leromlott negyed van, köztük valóságos nyomornegye­dek. Ezek a bádogtelepek a '60-as években jöttek létre a falusi elvándorlás hatására és tovább növekedtek a portugál gyarmatok­ról érkező menekültek odaérkezesével. Az elszegényedés okai közt első helyen a munkanélküliség drámái növekedése szerepel: 1990 novembere és 199i novembere között a munkanélküliség 11 százalékkal növekedett a munkaképes lakosság 8.4 százalékáról 9.3 százalékára emelkedve, ami további 860.001 munkanélkülit jelent. 1990-ben ót országban - Franciaországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban. Dániában, Belgiumban - a munkanélküliség aránya 8 és 10.5 százalék között mozog. * A Secours catholique (Katolikus Segély) európai hálózatának vezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom