Amerikai Magyar Szó, 1993. január-június (47. évfolyam, 1-25. szám)
1993-06-24 / 25. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ TYiu Levelek LEVÉL ÁZSIÁBÓL i Nánásy (Imre fotóriporter, los angelesi olvasónk és neje Ázsiába mentek szabadságra az idén. Ottani élményeikről Írták az alanti érdekes beszámolót. Két héttel ezelőtt dél-kelet ázsiai vakációnkról érkeztünk haza. Nagyon érdekes volt minden, csak borzasztó meleg az ottani időjárás. Meg Indonéziában is jártunk, ahol a Nike cipőt gyártják. Sok alkalmi vételt lehet ott eszközölni, de a nép nem él olyan jól. A Nike munkásai 15 centes órabérért rabszolgáskodnak. Nike cipót soha nem veszünk többé. Hong Kongban és Singaporeban a munkások elej* jól vannak fizetve. Ott alig (van munkanélküliség, talán 2%. (Kanadában több, mint 11% a jelenlegi munkanélküliség), Sok külföldi üzletember tevékenykedik Ázsiában. Egyikkel találkoztam Hong Kongban, egy John Kresz nevű magyarral. Nem beszéltem vele nagyon sokáig, de azt mondta, hogy ő '56-os volt és Kanadában telepedett le. Elmondta, hogy <3 fényképészeti anyagkereskedő és 320 üzlete van Kanadában (ha tényleg úgy van), 1989 óta 80 üzletet nyitott Magyarországon. Ha igy áll a dolog, úgylátszik ilyeneknek jól megy ma Magyar- országon. Mielőtt Ázsiába mentünk, vettünk egy sétáló cipót, de, ha a Nikét nem vásároljuk, mit vegyünk? Talán van amerikai cipó? A feleségem egy pár "LA Gear" cipót vásárolt magának. "LA" az Los Angeles. Talán ez Amerikában készül? Nem, Indonéziában volt gyártva. Én egy pár Reebok cipót vettem. Reebok címere a Union Jack (angol zászló), de az én "angol" cipőmet Kínában gyártották. Furcsa világban élünk, nemde? . Imre CONNECTICUT. Olvastam a lapban Mr. Sisla^ versét édesapámról, Sallay Istvánról. Igazan megható volt. Nagyon köszönjük neki a verset. ¥I , _ „ Helen Sallay KOLTAY ÉVA GYÓGYULÁSÁRA Egy olvasónk súlyos beteg A jó Isten gyógyítsa meg! Szenved nagyon, kis lakásban Elsorvada bánatában Egyre csak fogy, haja hullik Gyengeségtőltántorodik Jézust kéri, segítse meg fájdalmait könnyítse meg. Nem volt boldog soha lelke szobafogságban tengÓde, szomorú a tekintete eletének mi értelme? Újság vala a kezében mig olvassa, pereg könnye Hangja fakó, fáradt nagyon "Hová lett a tünÖ álom?" Lesz-e erÖm, iráskedvem vagy a halál jön érettem? Ne sírj Évi, ne bánkódjál Istenben higgy! Fohászkodjál! Ferencz Amália HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egész évre $25.- Felévre $14.- Kanadába és Európába $30.Megújitásra:............ $ Név:............................................................. Cim:............................................................ AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th Street, New York, N.Y. 10003 Szenzációs film Hawkingnói Egyesek Newtonhoz, Einsteinhez hasonlítják azt az immár egész testét megbénító betegsége, némasága ellenére tovább dolgozó, sót újabb és újabb meglepő ötletekkel előálló brit asztrofizikust, Stephen Hawkingot, aki különleges beszédgenerátorának segítségével tudományos előadásokat tart. A világ jelenleg talán legismertebb fizikusa, az angol Stephen Hawking. 21 éves voltj amikor 1963-ban végzős fizikushallgatóként szembesült betegsége első jeleivel. Az alapos orvosi vizsgálat megállapította: esetében egy gyors leépüléssel és néhány éven belül biztos halállal járó szörnyű betegségről, az amiotrofias late- ralszklerózisról van szó. A közeli és elkerülhetetlen halál tudata teljesen megváltoztatta a saját bevallása szerint addig nem különösebben céltudatos fiatalembert. "Egyszer nem sokkal a végleges diagnózis után, azt álmodtam, ki akarna* végezni. Akkor ébredtem rá, mi mindent tehetnék még, ha haladékot kapnék" - nyilatkozta egyszer. Szerencséje is volt: egyértelművé vált, hogy a kór előrehaladása mégsem olyan gyors, ahogyan előzőleg jósolták. Ekkor vette feleségül a mélyen vallásos családból származó Jane Wild-ot, aki akkoriban úgy gondolta, ho^y megtalálta küldetését Hawking gondozásában. Azóta egyre-másra jöttek a rosszabbnál rosszabb fejlemények. Először a tolószék, majd a beszedképesség fokozatos elvesztése, és egy 1985-ös tüdő- gyulladás miatti kényszerű gégemetszés után a teljes némaság. Hawking, miután beszédképtelen, és mivel néhány ujja kivételével megbénult már, csak a kaliforniai Speech Plus és Word Plus cégek speciálisan a számara kifejlesztett számítógépének köszönheti, hogy képes egyáltalán kommunikálni. Bal kezének két ujjával a tolószékét irányítja , mig jobb keze egy képernyőn futó szótárból válogatja össze a szavakat. Ezeket táplálják a szintetizátorba, amelynek "amerikai akcentusáért" a humorát megőrző Hawking nem szűnik minduntalan elnézést kérni. A róla készített film alkotója Errol Morris persze nem csupán Hawking tudományos tevékenységet mutatja be, hanem részben a magánéletét is. A film megmutatja, hogy a lehetőségek szerint "teljes" életet él, olyannyira, hogy 1990-ben 25 évi házasság után elhagyta három gyermekét, a közös háztartást, és egy közeli lakásban össze költő zott egyik ápolónőjével, Elain Masonnal. Hawking dolgozószobája. Egy ujjal beszélget Az igazi szenzáció azonban természetesen nein ez, hanem az ilyen körülmények között született és még ma is formálódó életmű. Az idén 51 esztendős professzor, aki a cambridgei egyetem azon professzori székének birtokosa, amely hajdanán nem kisebb kiválóságé, mint Newtoné volt, az 1960-as évek közepén elért két fontos tudományos eredmény hatására kezdett el foglalkozni a kozmológiával. Az egyik Arno Penzias és Robert Wilson kísérleti eredménye, a kozmikus háttérsugárzás felfedezése volt. Ez az a sugárzás, ami sokak szerint az univerzum születését jelentő folyamat, a "Nagy Bumm" maradványa. A másik pedig a filmben is megszólaló ugyancsak amerikai Penrose elmeleti munkája. O azt bizonyította, hogy egy kihaló csillag megfelelő körülmények között elhanyagolható méretű ponttá eshet össze. Ezt az objektumot nevezték el 1968-ban "fekete lyuknak". Hawking is sokat utazik, mint számos hires tudós, Japántól Dél-Amerikáig minden fontos konferencián részt vesz. Előadásait számítógépen előre megszerkeszti, azokat a beszédszintetizátor mondja el, miközben valaki az írásvetítő fóliákat szerelgeti. Ismeretterjesztő előadásaira jegyüzérek néha több száz dolláros áron adják el az előre felvásárolt jegyeket. Bíró beírta magát a történelembe Nagy becsben tartják a britek Biró Lászlót, a magyar feltalálót, aki 50 évvel ezelőtt szabadalmaztatta csodagolyóstollát Nagy Britanniában. Neve nemrégiben megjelent a "XX. század 1000 formálója" cimíl a The Sunday Times által kiadott melléksorozatban, így Írnak róla: "Biró jelentősebb változást hozott a mindennapi szokásokban, mint szinte bárki más ebben a században"- Biró a fasizmus elől menekült Argentínába és ott vezette be a golyóstoll gyártását, amely megváltást jelentett különösen a pacákat ejtő lúdtollhoz képest. Biró a hajszalszöves hatás és a gravitáció elvén alapuló tanulmányát elkótyavetyélte egy angol könyvvizsgálónak, Henry Martinnak, aki ugyan segített a továbbfejlesztésben, de megakadályozta, hogy Biró, aki 1985-ben 85 éves korában hunyt el, valaha is milliomos legyen. Az RAF, a brit királyi légierő és az amerikai hadsereg azonnal több százezres tételt rendelt a parányi csodából. 1946- ra a "biró", ahogyan a golyóstoll az angol nyelvben meggyökeresedett, nemzetközi népszerűségre tett szert. Ma a Biro BiC Ltd. naponta több mint 12 millió golyóstollat ad el. A terméket persze tökéletesítették: az eredeti puha fémgolyót tömör sárgaréz burkolatban elhelyezkedő kemény wolfram karbid golyó váltotta fel és élettartama 1-2 mérföld megírására növekedett. H.V. Magyar BELGYÓGYÁSZ specialista Dr. Dániel Klein Rendelek: 229 E79 St New York NY 10021 (212) 7372000 Hétfőn és csütörtök délelőtt , 1&48 Elder Av. Flushing. N.Y. 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendelés előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás Szükség esetén házhoz megy.
