Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-08-20 / 31. szám
4. Thursday, Aug. 20.1992. Levelek BÚCSÚ AZ AMERIKAI MAGYAR SZÓ OLVASÓITÓL Nehéz szívvel írom e sorokat, különösen, amikor közel kilenc évi irodalmi, esztétikai, művészettörténeti es szociológiai munkásság után kell búcsút mondanom annak a harcos, bátor, igazmondó, a szabadság, a társadalmi igazságosság és a nemzetközi béke szolgálatában verekedő lapnak is, amelynek megszúkitett terjedelme mellett még az ismeretterjesztés pedagógiájára is volt gondja. Deák Zoltán a müveit, nemeslelkú és szellemű irányitó főszerkesztő tudja, hogy mit jelent egy régi, az Amerikai Magyar Szóhoz kapcsolódó újságírónak kényszerű eltávozása e^y (olyan laptól, amely immár közel 100 ev óta a szegény, nincstelen emberek életérdekeit szolgálja és amelynek munkatársai mindenkor áldozatkészséggel, minden egyéni Önző érdek nélkül, hittel dolgoztak e lap olvasóinak. Ugye, Zoltán, nekünk újságíróknak minden irás, minden kimondott szó tanuságtétel volt és ma is az a szabadság, az emberi jogok, a legszentebb humanizmus szolgalatéban és védelmében. Az Amerikai Magyar Szó lobogójára is ezek a szent szavak vannak felírva. Kedves volt olvasóim, akik szívvel irt írásaimat szeretik, most búcsút kell mondanom nektek, mert elég súlyos vesebajban szenvedek évek óta es a dialízises orvosi kezelés - amely (igaz, megment a rögtöni halált okozó urémiától - kivette erőmet kezeimből, úgyhogy képtelen vagyok legépelni cikkeim kéziratát. A kézírás is egy valóságos dráma, mert ujjaimat az Isten vénkoromra megáldotta az artritisszal. Mégis azzal a gondolattal zárom e sorokat, hogy abból a sok cikkből, amelyek az évek során megjelentek az A.M.SZ.-ban, magyar lap olvasói egy kis tudást, kultúrájukat gazdagító ismeretet merítettek. Volt olvasóim, tanuljanak állandóan, mert a tudás az egy félelmetes fegyver a hatalmasok túlkapásai és jogtalanságai ellen. Legyetek hűségesek az igazságot valló egyetlen magyar-amerikai laphoz. S ne felejtsétek el, aki hűséggel szolgált benneteket. . , . Beregi Tivadar (Párizs) LEVEL CSÁKÓ MARIANAK NEW YORK, N.Y. Megindítottak az újságban megjelent sorai. Sokan letagadják, hogy magyarok, de ön ellentmond ennek, mivel igen szereti es tiszteli a szülőföldön tanított legszebb nyelvet. Igen nehéz megmaradni annak, aminek születtünk. Sok veszély fenyeget és sok-sok bánat is érhet. Mindezeken csak Isten segíthet, mert ö adta meg nekünk azt, ami a legszentebb: A szót, az értelmet. Maradjon továbbra is hú olvasó és áldást hoz Önre is a MAGYAR SZÓ, Ferencz Amalia |—“ M J HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT I szíveskedjék annak meghosszabbitasar/»! idejében I gondoskodni A Egy évre $25,- Félévre: $14.- A I Kanadába és Európába $30.- | á Megújításra: $............................................ A I Naptárra: $............................................... f Név:............................................................ A I Cim:.......................................................... f AMERIKAI MAGYAR SZÓ _____ 130 E 16th Street, New York, N.Y.^ AMERIKAI MAGYAR SZÓ A “SZABAD PIACUKAAJAÁAAA Ukrajnában megrekedtek, egy helyben topognak a gazdaság megreformálásara tett erőfeszítések. Széles sugárutak, jól tagolt dimbes-dom- bos belváros, fehér homokos Dnyeper-part, csillogó-villogó templomok és a moszkvai rossz kedvet elűző éghajlat: akad-e meg város Kijeven kívül, amely ilyen lehetőségekkel rendelkezne? Kijev a több mint hét évtizeden át tartő szocialista szürkeség után is megmaradt helyenként elbűvölően szép varosnak; tisztább es gondozottabb, mint északi és keleti szomszédai, s olyan nyugalmat áraszt magából, ami pl. a zaklatott és nyugtalan Moszkvából teljesen hiányzik, és amit a város lakosságának többséget kitevő nyugodt és higgadt ukrán paraszti fajtának tulajdonítanak. Esténként azonban a nyugalom halálos csöndbe vált át: szürkén és (elhagyatottan nyúlnak a semmibe a hosszú házsorok, sem kávéházak, sem kirakatok nem csábítanak a csatango- lásra, s mivel az energiával erősen takarékoskodnak, az utcai lámpákból szinte egyáltalán nem vetül fény e szomorú képre. Az első időben a függetlenség mámorában még lehetett reménykedni. Mára a jelen ismét hatalmába kerítette a kijevieket; akárcsak a többi volt szovjet ember, ugyanúgy szenvednek a magas áraktól és - hogy egy idősebb ember szavait idézzük - attól a bennük bujkáló érzéstől, hogy a beígért szép jövőt talán soha nem fogják megérni. A már korábban is ismert szegénység mellé most "odatársult" a munkanélküliségtől való félelem; a gyors meggazdagodásban csak kevesen reménykedhetnek. És mégis: az emberek kihasználják a gazdasági reformok nyújtotta mozgásszabadságot; a központi stadion melletti parkosított területeken ezrek álldogálnak hétvégeken, és teszik azt, ami a szovjet államban maga volt a szentségtörés, "saját hasznukra" kereskednek. Autóalkatrésztől pulóverig, Ősrégi angol nyelvkönyvtől teljes fürdőszoba garnitúráig itt minden lehető és lehetetlen dolog szerepel a kínálatban. Egyetlen hatalmas bolhapiac az egész; nem ukrán termékeket adnak itt el, hanem a régi meglévő holmikat teszik pénzzé, mivel ma az ember mindent felhasználj arra, hogy életben maradjon. A maffia Kijevben is ellenőrzi az árakat, zsarolással meg erőszakkal gondoskodik róla, hogy minden úgy maradjon, ahogy volt. A rendőrség túlterhelt; ahelyett, hogy harcolna a torzulások ellen, maga is részesedni igyekszik a haszonból, akarcsak bárhol másutt a darabjaira hullott unióban. A néhány maszek és félmaszek vendéglőt is, ami Kijevben működik, állandóan fenyegetik és fejik: fegyveres és jól fizetett védőosztagok nélkül a kezdeményezőkész kisvállalkozók nem tudnak megélni. Ugyanez áll a kisiparosokra is, azok a taxisofőrök például, akik a helyi klikkeknek nem tejelnek, csak saját testi épségük kockáztatásával vehetnek kocsijukba devizás vendégeket. A kijevi főpályaudvaron a jegyeladás jelentős része is szilárdan a maffia kezében van. A volt Szovjetunió egész gazdasági életét zavaros áradatként elsöpréssel fenyegető maffia garázdálkodásán csak a termelés és a kereskedelem szigorú és következetes liberalizálásával lehetne úrrá lenni Ukrajnában még inkább, mint Oroszországban a régi kommunisták határozzák meg a dolgok menetét; a szebbnél szebb szavakban feldicsért reformpolitika csak papíron létezik. A privatizációt huzzak-halasztják, a földreform továbbra is bohózatba illik, igazi gazdasági stratégia még nyomokban sem lelhető fel. Kravcsuk, az egykori pártideológus, nacionalista tekintélyű szellemben vezeti az országot és elhanyagolja a reformokat; miniszterelnöke Vitold Fokin, az egykori tervezési főnök, ott akadályozza a kevés konstruktiv átszervezési kezdeményezést, ahol csak tudja. A kabinet háromnegyede még mindig a régi "iskola" hive. Kravcsuk, az internacionalistából lett nacionalista tudja, amig szítja a konfliktust Oroszországgal, korábbi ellenfelei biztosan mögötte fognak állni. Csoda Názáretben JERUZSÁLEM. Junius elsŐ napjaiban adta kézre egy izraeli újság a szenzációt: csaknem kétezer év után ismét csoda történt Názáretben, olajat könnyezett egy Mária-szobor. Hét évvel ezelőtt ajándékba kapta Nabil Abu Nikola e szobrot, amelynek ma a hivŐk csodájára járnak. A Mária-könnyeknek sokan gyógyító hatást tulajdonítanak, és mit sem törődve a kételkedőkkel, bekopogtatnak Abu Nikola lakásába, hogy megmárthassák ujjaikat a csodálatos olajban. Korábban a kételkedők közé tartoztam magam is. De mióta a Szentföldön élek, óvatosabb vagyok, hiszen én is találkoztam már itt hihetetlennek tűnő jelenségekkel. Amikor Izraelbe jöttem, egy ismerősöm megkért, hozzak neki tel-avivi kiskertjébe Magyarországról fűmagot, mert az olcsóbb, mint az itt kapható gyeptégla. Egyszerű sportfűmagot vásároltam, olyat, amit én is vetettem Szentendre -szigeti nyaralónk kertjébe. A szigeten 2-3 hét alatt már életre kel a fiatal pázsit - ha gondosan naponta megöntözik - ezért arra gondoltam, ez a fajta megterem majd a nyáron tikkasztó hÖségú közel-keleti országban is. Otthon megtanultam, a nyári meleg beköszönte előtt vagy kora ősszel szabad csak füvet vetni, különben a naptól kiszárad. Annál inkább elcsodálkoztam, amikor a legalább 40 fokos júliusi hőség napjaiban vetette el ismerősöm a fűmagot, a vörös szaraz sivatagi földbe. 2-3 napon át takarékosan öntözgette, és akkor megtörtént a csoda: a negyedik nap reggelén egyenletes, dús pázsit borította a kiskertet. Azóta kevésbé vagyok kételkedő. Hiszen valóban miért is ne segíthetne kis emberi gondjainkon, fájdalmainkon Simon bar Jochaj csodarabbi, a Kabbalisták alapkönyvének szerzője, ha egyszer mindazok, akik évente egyszer fölkeresik sírját, ilyen mélységesen hisznek ebben, és hét év nyugalom után, csaknem kétezer évvel Jézus születése után, miért ne hullathatna csodatevő "gyógyító könnyolajat" Nabil Abu Nikola Mária-szobrocskája. Es különben is, ebben a felbolydult világban mi más segíthetne rajtunk, embereken, ha mar a csodákban sem hihetnénk. Beck Anna Hekmatiar hívei rakétákkal lövik Kabult AFGANISZTÁN Kabul ismét rakétákkal lőtték a Hekmatiar vezette modzsaneóek. A tüzérségi támadásoknak több? mint 100 halálos áldozata volt. A kormányerők válaszul Hekmatiar állásait támadtak. Újítsa meg előfizetését
