Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-08-20 / 31. szám
Thursday, Aug. 20. 1992. AMERIKAI MAGYAR SZO Dümmerth Dezső GARAIGABOR: Mikor nyílni kezd a sárga mimóza a ház előtt, .v lemenőben a nap, a híg sugárnak dús, rostos sugárból tart eleven tükröt a pillanat. Kerítésnél bólong a napraforgó, saját türelmes ritmusán lebeg; egy repülőgép, már landolni készül, lassan elhúz hűvös fejünk felett. Megáll a sűrű, mézes levegőben a diólevél tikkadt illata; egy dália kinyílt a percnyi csöndben, s terjeszti szirmát, mintha szállana. Magyarországi személyes kárpótlási igényeket és elállamositott tulajdonok visszatérítését vállalom, úgyszintén fordításokat angolról magyar, német és román nyelvre. FEHÉR MIHÁLY Telephon :(718) 969-4584 MOST MAR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT MAGYARORSZÁGON anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hótel, lakás, iroda építkezéshez és ipari vállalatok felújításához tőkés társakat keresünk. Senjor Citizen Otthon indul junius 30-an Érden. Egyszeri beszallási költség $ 25.000.- plusz általános kéltségek kb. $ 2.500.- Havonta élelmiszer ellátásra $ 250.- Külön studio lakások teakonyhával. Vezérképviselet RETUR REALTY CORP. Uj címünk: 130 Madison Ave. 4th Floor New York, N.Y. 10016 Teleion: 212/695-2245 Este: 212/694-2175 Hagyomány és megújulás István király jellemében Az első magyar király Szent István személye, egy évezred múltán is, mintha még mindig eUentétes érzelmeket ébresztene. Az idősebb nemzedék emlékeiben ugyan makulátlan államalapítói és egyházszervezoi dicsőségé rögződött, kultusza olyan szorosan Összefonodott a magyarság sorsával, a magyar nemzet létével, a magyar állam megalkotásával hogy az őrá való emlékezés mindig erőt és öntudatot adott nemcsak a Kárpát-medencében ( élő magyaroknak, de erőt ad a világ minden táján szétszóródva élőknek is, akik magukat magyaroknak tartják. Szent István személyes életművének felmérésekor mindig felidézzük fo jellemvonásait, államszervező képességét, törvényalkotó erejét, egyházszervezŐí munkáját. Szent István kora, a X-XI. század nem a különleges érzelmek, nem a kifinomult kultúra és civilizáció, de még csak a különleges humanitás ideje sem volt Európában. A történészek a nemzetállamok kialakulása korának nevezik, mert csakugyan, Európa ma is létező modern államai - változó formákban, körülményekben, de lényegében ekkor jelennek meg, mint nagyrészt nemzetek szerint tagolódó alakzatok. Ebbe az^ együttesbe erkeznek a magyarok. Bekapcsolódásuk az <5 esetükben sem olyan egyszeri!, mint azt történetírásunk eddig gyakorta látta. Igaz, a magyarok nem voltak Attila hunjainak egyenes utódai, de rokontalan népek sem voltak, hanem a jelentős harcias hagyományú lovas, ázsiai népek együtteséből váltak ki. Ez is oka, hogy sem a germánság, sem a szlávok tömegei nem tudják Őket beolvasztani. Megmaradnak különálló nyelvvel, különáuó népiséggel, szigetként a Kárpát- medencében , de nem a népvándorláskor utolsó, európai jövevényeként, hanem mint felélesztői az 568-ban ideköltözött avarok hagyományának. Ez a hagyomány azonban nem keresztény értelemben, vagy antik értelemben vett állami, hanem pogány, törzsszövetségi hagyomány, amely a maga lovasharcos, pásztori kultúrájával, ósi ázsiai muvelödéselemeket hordozó, és a sokféleséget alkotó módon magába olvasztó népeken uralkodni képes hagyomány. Amennyire nagy szerepe van ilyen sodró erejű harci küzdelmet folytató népnél a tömegeknek, éppoly fontos irányító szerepet tölthet be a személyiség is, amely három alapvető feladatot képes hosszabb-rövidebb ideig királysága fennállásáig biztosítani. Ezek az alattvalóknak törvények által való megfegyelmezése és állandó együtt-tar- tása, az ellenségtől való megvédelmezése, valamint testi-lelki gondozása. Ez az utóbbi "gondoskodás" a mai emberre meghökkentően hat, mert ebben a vonatkozásban távolodott el a modern kor "felnőttsége" leginkább a régi felfogástól. Ez a gondoskodás ugyanis nem más, mint az uralkodó felsÖbbrendu képességeiben való hit. Tulajdonképpen ezen fordul meg többi képességeinek gyakorlása is. A szakrális hit ugyanis a régi emberek természetes életeleme. Királyát azért tiszteli, az adja meg végső tekintélyét, hogy kapcsolatban van az istenséggel, amely irányító, ellenőrző hatalomként kísérője a nép sorsának nemzedékről nemzedékre, s befogadja haláluk után az elköltöző Ősök szellemeit is. A lelki üdvösség mellé társul ebben a Ir'tben az anyagi jólét is, a testi egészségtől kezdve a föld termékenységéig, a háborúk megnyeréséig. A király pedig a közvetítő, aki voltaképpen azzal nyeri el magas méltóságát, hogy ki tudja engesztelni az isteneket, ha erre szükség van. Strobl Alajos (1856-1926) Szent István szobra a Budai Várban Gyökerében azonban a legfőbb ilyen irányú hatalom, mint központjában, a király személyében marad meg, belőle sugárzik szét. t Ami pedig Szent István családját, az Árpád-dinasztiát illeti, e családból nem István apja, Géza volt az első, aki a keresz- ténysegre tekintett, hanem már nagyapja Taksony fejedelem felvette az érintkezést XIII. János pápával. A pápa téritó küldöttsége; mentesen minden német befolyástól-már utón volt egy püspökkel 962-ben Magyarország felé. S ho^y a magyarok már nem egy évtizeddel korábban vették fel a kereszténységet, azt épp a nemetek, I. Ottó akadályozta meg, aki a pápa követeit feltartóztatta. István, aki egyrészt szakított családja hagyományaival és Ősei vallásával, s aki német téritő papokat, idegen jövevényeket fogadott be, abban is az első volt, hogy keményen megverte II. Konrád német császár Magyarországra behatolni akaró seregeit. Egyes uralkodótársaitól eltérően, országát nem a német császárnak ajánlotta fel hubérül, de még a római pápának sem, mint ezt később VII. Gergely próbálta meg felfogni István utódának, Péter királynak szerencsétlen német politikáját értelmezve. Nem ezt tette, hanem - mint már korai legendáiban olvassuk Magyarországot, kiemelve a földi hatalmasságok köreiből, égi oltalomba, a mennyei királynőnek, Sztiz Máriának ajánlotta fel. A nemzetek feletti kereszténység eszméjét hordozó, s azt a gyakorlatba is átültető, apostolinak nevezett király különbséget tett görögök és rómaiak, magyarok és németek és minden más nemzet törvényei között. A vendégeket szerette és befogadta, de csak akkor, ha nem leptek tül a vendégjogot. így tudta egyesíteni Ó maga is, saját személyiségében a sokféleséget: az idegenek megbecsülését a nemzeti törvények uralmával, a régi, de nem keresztény hagyományok elvetését az újnak tűnő, de_valójában még ősibb hagyománnyal az ország védelmével és az orszóglakok testi-lelki javainak^ üdvösségének ö’rzésável. Ezért kell nekünk is meg nem szünŐ kegyelettel Őriznünk első királyunk emlékét. 5.
