Amerikai Magyar Szó, 1992. július-december (46. évfolyam, 27-49. szám)
1992-12-10 / 47. szám
20. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 10. 1992. Tóbiás Áron Kibuc a Tábor-hegy tövében- Hogyan kerültem ide, erre a történelmi tájra, Alsó Galileaba, a Jizráel völgyébe, ebbe az 1948-ban alapított kibucba? Hosszú története van ennek.... - kezdi Avri Janai. - Kilencszáztizenkilenc junius másodikán születtem Komáromban. Még a Kun Béla forradalom idejét éltük, de mér a cseh légionisták kezén volt a város. A győri vasmunkások vissza akarták foglalni... Édesanyám szokta mesélni, hogy reggel nyolckor születtem, de tiz órakor már le kellett menni a pincébe. A Duna másik oldaláról lőtték a várost. A trianoni béke (1920. junius 4.) előtt volt mindez - hősünk hivatalosan magyar állampolgárnak számított. Édesapjának nyomdája volt Komáromban.- Odahaza magyarul beszéltünk... Az elsÖ öt-hat évben német nevelónőnk volt, ahogy ez akkoriban a jobb zsidó családoknál szokásos dolognak számított. Az első elemiben jobban beszéltem németül, mint magyarul... A komáromi bencés gimnáziumba jártam. A hatvariöt-hetven diák kozott az osztályban volt tiz-tizenket zsidó gyerek. A papok vigyáztak mindig arra, hogy belölünk ne legyen sok, de kevés sem... Az elsŐ elemi iskolában beléptem a zsidó cserkészekhez. Azután jött a cionista mozgalom. Az édesapa ágán tiz élő nagybácsit ismert. A legnevezetesebb az lett, akivel 1938-ban nekivágott Palesztinának.- Úgy történt, hogy visszakerült Komárom Magyarországhoz, de még nem nyitották meg hivatalosan a határt... Hire jött, hogy december hatodikára, Miklós napjára, Horthy kormányzó népvnapjára megnyitják. Akkor apám azt mondta nekem, legidősebb fianak: menj ki innen a bácsiddal Palesztinába..- Édesapja cionista volt?- Nem, o magyar zsidó volt Szlovenszkóban. A sportegyesület elnökének választották Komáromban. Emlékszem akkoriban egy Összejövetelre, apám ismerősei azon tanakodtak: mi lesz, ha újra "magyarok" leszünk?... Én arról beszéltem ott, hogy cionista vagyok. Amikor eljöttünk apám elővett: tudod te, ki előtt beszéltél? Ki volt az a tekintélyes magyar ember, akit ő méltóságos úrnak szólított? Mondtam neki: nem tudom, nem ismerem... Na, kérlek, ez az úr Alapi Gyula doktor, magyar Komárom első' háború előtti polgármestere. Akkor kapcsoltam: a fia, Gyuszi, két osztállyal feljebb járt nálam a komáromi bencés gimnáziumban. Itt, zraelben hallottam, hogy ő lett, ifjú Alapi Gyula, a Rajk-perben a főügyész. Amikor rájött arra, mit csinált, öngyilkos lett. ( Budapestről a Dunán 1938. december 12-en indult el az a kis kirándulóhajó vagy 300 utassal a Fekete-tenger felé, hogy elérjék az "ígéret földjét", Palesztinát. Akkor már az öccse» Bandi is velük ment. A bolgár határon leszállították Őket. Szárazföldi utazás következett. Előbb a befagyott Dunán, majd vasúton Várnáig, a tengeri kikötőig. A viharos tengeren, Törökországban a Boszporusznál, a Dardanellák között szilveszterkor keltek át. A hajót Palesztina partjai előtt titokban kellett elhagyniok éjszaka, csónakon. Az angolok - a Szentföld akkori urai - szigorúan korlátozták a bevándorlást.- Mihez kezdett tizenkilenc évesen?- Nehez volt a gazdasági helyzet... Minden a narancsexportra épült, ami a háborús helyzet miatt megszűnt. Kevés munkalehetőség volt. Emlékszem egy keserű mondásra: vagy a csirke volt beteg (ami1 szaporítani lehetett volna) vagy a kibuc.... De ha a kibuc is meg a csirke is egészséges volt, akkor azok nem találkoztak egymással... A mi csoportunkból voltak olyanok, Dunaszer- dahelyről, akik végül is visszafordultak és hazamentek.... Azután jött kilencszáz- negyvennégy, a vészkorszak, és elvitték őket a haláltáborokba. A Komáromból erkezett ifjú jövevény mégis meggyökeresedett. Hosszú esztendőkön át kibucból kibucba vándorolt, amig ide nem került- ahol most vagyunk- Alsó Galileába, a Jizráel völgyébe, az Ejn-Dór kibucba. ------------------------- Mi voltunk történelmileg az első kibuc, amelyik az önálló Izráel földjén alakult. Még az első fegyverszünet idején telepedtünk ide, nem csak azért, hogy műveljük a földet, hanem őrizzük is ezen határvidékeket. Több mint négy évtized alatt megerősödtünk. Harmincnegyven ország szülöttei vannak közöttünk Euró-- pa minden országából. Magyar ajkúak vagyunk vagy Ötvenen, nemcsak az anyaországból, de a szomszédos országok állampolgáraiból is. Azután Közép- és Dél-Amerikáből, Kanadából, Ausztráliából is. Könnyen fogadunk be embereket, és a befogadottak is könnyen beleilleszkednek a mi magunk kialakította szokásainkba. A táj valóban történelmi. Innen négy kilométerre délnyugatra van az Indor nevű elhagyott arab falu. Az egykori település azonos a Biblia-korabeli Éjn-Dór-ral, ahova Saul a fileszteusok elleni háború előtt elment a jósnöhöz: jövendölést kért tőle a harc kimeneteléről.... Egyben arra kérte: jelentesse meg előtte Sámuel prófétát. Az arnyas, fás-ligetes kibuc bármelyik pontjáról jól látni az innen mindössze néhány kilométerre lévŐ 600 méter magas Táborhegyet. Ámos Imre rajza- Két működé' kolostor található benne: az egyik' romai, a másik görög katolikus - mondja a majd félévszázados kibuclako, Avri Janai. - Amikor VI. Pál pápa meglátogatta Őket, tiszteletére jó utat csináltak a hegycsúcsra. A Tábor-hegy Őrzi Jézus Krisztus színeváltozásának történetét. Lapozzuk fel a régies irású Aranyas Biblia (Amszterdam, 1695) facsimile kiadását, ahol Károli Gáspár fordításában ez áll: "Azután hatod nappal maga mellé vövé Jézus Pétért, Jakabot és Jánost ennek attyafiát és felvivé Őket magoknak egy nagy magas hegyre. ^ El változók előttük, és fényes vala az o ortzaja, mint a Nap, és az Ő ruhái fejérek valanak, mint a fényesség. Es ime látók Mózest es Illyést (ülés prófétát) beszélleni ő véle..." Majd tovább... imé nagy fényes kód kömyülvövé Őket, és ime a ködből sző adatéig ezt mondván: Ez az én szerelmes Fiam, kiben én megnyugodtam; Ötét hallgassatok..." (Máté evangéliuma, XVII. rósz.) Kitárul előttem a terület múltja. 1948-ban telepedtek le ide vagy 25-30-an, csupa férfi, csak néhány asszony. Avri Janai feleségevei jött, akire különösen szükség volt, mivel ápolónőként végzett. Ma 400 kibuctag dolgozik itt, egy részük katona (20-30 fő). Ezenkívül vagy 100 fiatal, kicsinyek és iskolások.- Nem is olyan régen még a kisgyerekek nem éltek a szülékkel, hanem úgynevezett gyerekházakban laktak. A szÜlok délután négy és nyolc között vihették haza a gyerekeket. Ekkor foglalkoztak a gyerekneveléssel.... Volt is egy tréfás mondás arról, hogyha egyszer ki fog térni a világforradalom Izraelben, az sohasem lehet délután, mert akkor az emberek gyerekneveléssel vannak elfoglalva. Az Éjn-DÓr kibuc alapítása katonai célzatú: biztosítani kellett a Tiberiásból, Haifába, illetőleg Tel-Avivba vezető országutat. De ott közvetlenül nem akadt szabad földterület, igy kerültek a Tábor-hegy alá. A régi országhatár Jordánia felé légvonalban mindössze 12-15 kilométer. És nem sokkal több Szíria irányába sem.- Hogyan kezdődött itt az élet?- Nagyon nehezen... En már megjártam néhány kibucot, úgyhogy gyakorlatom volt a telepítési munkálatokban. Egyszerre kellett lakóépületeket felhúzni, meg a földet művelni. De évről évre könnyebb lett. Lám amikor még kezdetleges eszközökkel, fold— gáttal zártuk el a völgyben a vizet, nem gondoltuk volna, hogy még ilyen kényelmes, városi fürdőmedence is lehet belőle... A jókora uszó-és strandoló medence, kÖröskorül a kényelmes napozókkal, öltözőkkel a kibuc szivéhez tartozik. Arrébb a sűrű fákkal és bokrokkal teli lakótelep, minden családnak külön házzal, a másikon a klubhelyiség, a hatalmas, modern közös etkező meg a sétatér, ha úgy tetszik a korzó. Békés világ. Két napig Avri Janai vendége voltam, illetőleg a kibucé. Elvitt ebedelni és vacsorázni az elegáns étterembe, ahol legalább tizenöt-huszfajta hideg vagy meleg fogas között válogathattam. Annyit ehettem, amennyit bírtam - fizetni nem kellet érte. Mint ahogy az étkezések után a klubban sem kellett sem nekem, sem vendéglátómnak a sékellel (izraeli "forint") teli pénztárcát elővenni a feketekávé és a sütemények elfogyasztása után.- Minden közős. A munka is, de a munka által előállított javak is... Itt nem kell fizetni semmiért.- És a ruházkodás vagy az utazás?... Mondjuk, aki be akar ruccanni innen Jeruzsálembe?- Nem tudom, mennyibe kerül az autóbuszjegy... Mert nekem is éves bérletet vesz a kibuc. Akkor megyek el innen, amikor kedvem tartja. Illetőleg, amikor össze tudom egyeztetni a munkámmal. Ruhát pontszám szerint vásárolhatunk helyben, a ruharaktárból, ahova igény szerint érkezik az alsó- és felsőruházat meg a cipellő.- Es a szabadságolás?- Az is pontszám szerint megy... Van, aki összegyűjti, mondjuk harom-négy vagy még több évre szólóan. És akkor elindulhat bárhova külföldre Európától Amerikáig... Én voltam az első, igaz, akkor még nagyon szegények voltunk, aki a kibuc költségén kilen cszázötvennyolcban elindulhattam Magyarországra, az édesanyámat meglátogatni. A kibuc ma már valóban nem szegény. Jókora sétát tettünk, amig bejártuk a belső területet, a mosodától a temetőig meg a múzeumig. A földművelés és állattenyésztés a külső részeken folyik, de közel van a kibuc büszkesége: az ipari üzem.- Húsz éve kezdődött, amikor véglegesen ráébredtünk: csupán a mezőgazdaság termekéiből jól megélni nem lehet... Kölcsönt vettünk fel. Ráálltunk, svájci segítséggel, villany és kabelhuzalok gyártására. Ma például négyszázféle telefonhuzalt készítünk. Termelésünk egyharmadát átveszi a világpiac. (folytatás a 21. oldalon)
