Amerikai Magyar Szó, 1992. január-június (46. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-23 / 4. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Jan. 23. 1992. Levelek JACKSON HTS, N.Y. Köszönöm Deák szerkesztőnek a szép megemlékezést drága férjemről. O nagyon meg lenne elégedve, ha látná. Egész elete az volt, amit irt róla és az is, hogy hogyan tudna segíteni az emberiségen. Nem tartotta vissza semmi, hogy ne irja meg a véleményét presiden- teknek, governoroknak, vagy akármilyen magasrangu politikusoknak és mindig az igazságot kereste. A legjobb férj, apa és nagyapa volt. Itt küldök egy csekket drága férjem emlékére, aki amig élek, felejthetetlen lesz. Az új év alkalmával kívánok a Magyar Szónak es a szerkesztőségnek egy sokkal jobb évet. Szeretettel és tisztelettel Szeren Sweet HORTHY HAMVAI (A budapesti levelet, amelyből az alanti részletet közöljük, a posta csak nagy késéssel kézbesítette címünkre. - Szerk.) » Kegyeletsértőnek tartom, hogy most eppen az legyen az egyik legfontosabb kérdés, ki han tolják-e a Portugáliában eltemetett kormányzót és itthon újra eltemessek. Több százezer magyar katona nyugszik jeltelen sírban, akiknek pusztulásához Horthynak mégiscsak valami köze volt. Félmillió zsidó "ment a füstbe", akiknek gázkamrába küldéséhez Horthynak ugyancsak köze van. Velük szemben érzem kegyeletsértÖnek, hogy Horthyné (vajon az Ő Ötlete volt-e?) éppen most feszegeti az újratemetést Kenderesen. Horthynak, ugye, mégiscsak sikerült végigélnie az életét és természetes halállal meghalnia, mig áldozatai egyszer sem kapták meg a végtisztességet. Miért kell/ene/ Horthynak magyar földben nyugodnia, amikor ehhez az országhoz es nemzethez úgy viszonyult, ahogy. Hogy csak egy példát említsek a sok disszonáns közül: a Svájcban élő történész, Gosztonyi is lovat ad a gondolat alá. Állandóan azt ismétli, hogy Horthy 1944-ben ki akart ugrani a háborúból, de nem sikerülhetett neki, mert... (s itt jón valami magyarázat). Egy szót sem szól arról, mi fűződik ezen kivúl még Horthy nevéhez; belépés a II. világháborúba, numerus clausus, stb. Remélem nem gondolják odaát az USA-ban, hogy józan ésszel es normális erkölcsi ítélettel megáldott emberek ehhez statisztálnak? Hát csak ennyit akartam megírni első felháborodásomban. Üdvözlettel: V.F. DEÁK PÁLHOZ (Az "Emlékszem Nyár volt" cimú írásához) írásom kellemetes, gondolatod bizony édes -NEMES - és kedves Egyszerűen beszélsz a nyáfról, és mégis vele ragyogsz, vele telsz el. A legeslegszebb emlékeiddel. Pest és Buda, Óh, mily csoda! Daloltak már róla százán, ezren, de ahogyan most te datolyától, azt az érzést én mar ösmertem, mert... Pesten éltem. Veled járom dalaidat Veled dudolgatom bontogatott virágaidat mert... az élet oly fakó, csak ... a dal benne az állandó. Ferencz Amália SZEMLÉLŐ DEÁK PÁL ROVATA NEMZETKÖZI CIGÁNYSZERVEZET, MAGYAR ALAPÍTÓKKAL Egy új közösség megalakulásának lettünk tanúi a napokban ( 1992 jan. 6.) a new yorki Kossuth Hallban: uyyanjs itt tartotta vezetóségválasztó gyűlését a Nemzetközi Amerikai Magyar Cigány Szervezet (American Hungarian International Roma Federation). Ez a hőskor, amikor még nincs megoldhatatlan feladat, a szervezet nem vesz el az adminisztráció tengereben, s a lelkesedés hegyeket képes megmozgatni. .. | if j A legtöbb résztvevő elhozta csaladja más felnőtt tagjait is, igy egészen vidám hangulatban folyt a tanácskozás. Szó esett ott kultúráról, rendezvények szervezéséről és meg sok egyébről. Egy valamiről azonban egy szó sem hangzott el, s ez a politika. A szervezet kívül akar maradni minden fajta politikai megnyilatkozáson es megnyilvánuláson. Az alábbi riport a megválasztott vezetőség tagjaival készült, akiknek kérésére a feltett kérdéseket és a válaszokat a jelenlévők is meghallgatták. “Miért pont most alapították ezt a szervezetet? Balogh Sándor, úgyvivő elnök: Igazából már régen kellett volna egy fórum, ahol az érdekeinket képviselhettük volna, de csak most érett meg rá az idő es az emberek.- Nem félnek attól, hogy ez az elkülönülés, szervezet alapítás ellenszenvet vált ki? Célunk nem elkülönülni másoktól, hanem a mieinket összetartani, egymáson segíteni', láthatta, mi nem politizálunk.- Nem szolgálja-e ez a szervezet alapítás csak a vezeték érdekeit, bizonyos pozíciókba jutását?-Minden körülmények között a tagság szavaz, ha nem elégedett egy vezető munkájával, a féleves gyűlésen leszavazhatja. Nincs bérelt helye senkinek.- A cigányságot vagy a magyarságot, vagy éppen a magyar cigányságot kivánják-e képviselni?- Balogh Pál, nemzetközi referens: Egészen röviden a cigányságot, s ha ez menetközben megváltozna, kilépek a szervezetből.- Balogh Sándor elnök: Annyit hadd tegyek hozzá, hogy mi azért megmaradunk magyarnak és a magyar Himnusznál állunk fel.-Nemrég a 11-es TV állomás a cigányokat csavargó, tolvajként mutatta be.- Balogh Sándor: Akiket ott bemutattak, évszázadok óta ezt az életformát folytatják s a hagyományoktól igen nehéz szabadulni. Remelhetöleg Geraldo ("It can be told" műsorvezetője) a mi szervezetünkkel is megismerkedhet és bemutathatja a műsorában.- Miből fog működni a szervezet, honnan vesz pénzt? Vagy ez mellékes?- Egyelőre a tagjaink adják össze a szükséges anyagiakat. Később adományokat szeretnénk gyűjteni, és remélhetőleg a rendezvényeink is sikeresek lesznek.-Ha esetleg a tagság elfogyna, a szervezet akkor is maradta a cigányság "szószólója"? “Ha 10 tagnál többen vagyunk, ügy működni fogunk, de célunk az, hogy ismerjenek és elismerjenek minket.- Mi van azokkal a cigányokkal, akik időközben már elkötelezték magukat más vallási, vagy politikai szervezetekkel?- Mi nem akarunk elhódítani senkit máshonnan, csak azt kérjük jöjjön el és nézze meg a mi munkánkat, s ha tetszik itt neki, szívesen látjuk s nem kell kilépnie a régi közösségéből sem.- Milyen szerepet szánnák a szervezetnek, etikai, politikai, kulturális vagy esetleg mást? Magyar Nobel-díjasok 1. A Nobel-dij 1895-ben Párizsban Nobel Alfréd, a hires es dúsgazdag svéd feltaláló és iparmágnás úgy rendelkezett, hogy hatalmas vagyonát teljes egészeben egy alapítványra hagyja, melynek kamatait arra kell használni, hogy azokat a személyeket, akik a legtöbbet tettek az emberiségért, egy díjjal jutalmazzák. Az alapítványra hagyott vagyon kamatait öt egyenlő részre osztva, dijat kell adni a fizika, kémia, orvostudomány, fiziológia és irodalom legkiválóbb művelőinek, valamint annak a személynek, aki a legtöbbet tette a népek barátságáért^ a nemzetek közötti együttműködésért es békéért (Beke Nobel-dij). A fizikai és a kémiai Nobel-dijat Nobel rendelkezése szerint a Svéd Tudományos Akadémiának kell kiosztani; az orvosi/fizi- ológiai dijat a stockholmi Karolinska Intézetnek, az irodalmi dijat pedig a stockholmi Művészeti Akadémiának. A Béke Nobel-dijat a Norvég Parlament (Storting) által választott Öttagú bizottságnak kell kiadni. Nobel kifejezett kívánsága volt, hogy a dijakat az arra legméltobb embereknek Ítéljék oda, nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezek a testületek rendkívül nehéz feladatukat a huszadik század viharos eveiben is nagyjából dicséretesen elvégezve, végrehajtották Nobel végrendeletét. Áz elsÖ Nobel-dijakat 1901-ben adtak ki. A Nobel-dij azóta is a legnagyobb megtisz- telés és nemzetközi elismerés, nemcsak az egyes szakterületeken belül, hanem általánosan. 1969-ben egy hatodik Nobel- dijat alapítottak, közgazdaságtanban. 1901 és 1988 kozott 32 nemzet képviselőinek ítéltek oda Nobel-dijat. A dijak zömét azonban négy-öt nemzet fiai nyerték el. így például az eddigi kémiai Nobel-dijasok 75%-át német, brit és amerikai (USA) tudósok teszik ki. Miután a világ népei közül csak kevesnek vannak Nobel-dijasai, érthető, hogy minden nemzet, amelyiknek van, büszke rájuk és számontartja őket. A Nobel-dij nagy értéke és a nemzetiség meghatározásának esetenkénti nehézsége miatt számos Nobel- dijast tobb^ mint egy nemzet vall magáénak. így például Polányi János 1929-ben magyar szülőktől Berlinben született. Manchesterben, Angliában nevelkedett és Torontóban, Kanadában volt professzor, amikor 1986-ban megkapta a kémiai Nobel-dij 1/3-ad részét. Ennek megfelelően nézőpont kérdése, hogy Polányit magyar, német, amerikai vagy kanadai Nobel-dijasnak tekintjük-e. folytatjuk Lengyel István professzor St. John's University-Farkas sári, szociális referens: első sorban kulturális, persze mivel ez cigány kultúra is, minden bizonnyal etnikai kérdés is szerepet fog kapni. De hangsúlyozom a kulturális szerepet.- Kapcsolatok Magyarországgal, világszervezetekkel?- Balogh Sándor elnök: Magyarországon a Roma Parlamenttel tartjuk a kapcsolatot, amelyet tevékenységünkről rendszeresen tájékoztatunk, ill. Mr. Howkinssal, aki az ENSZ-ben a cigányságnak, mint kisebbségnek a referense. Ha az ENSZ-ben olyan kérdés is szoba kerül, mely a cigányságot érinti., Ő képvisel minket. Későbbiekben szeretnénk, ha Mr. Howkins állandó képviselőnk lenne, hiszen a mi népünk is több millió, s ezt a jövőben munkánkkal is szeretnénk kiérdemelni.
