Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-09-05 / 33. szám
Thursday, Sep. 5. 1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Where is in New York City... Hol? Hol találkozunk, hol látjuk egymást u;jra? Ugyan hányszor kérdeztük már egymástól, önmagunktél. Hát valóban ilyen fontos szerepet játszanának életünkben azok a helyek, melyek majd később emlékké válnak? Városok, országok, melyekben perceket, órákat, évszázadokat töltöttünk, barátokat vagy ellenségeket szereztünk. Értjük-e, vagy csupán érezzük az eseményeket, amik velünk történnek? Szabó Gábor magyar származású amerikai filmrendező legújabb filmjében teszi fel ezeket a kérdéseket, s a választ a mozivászonról olvashatjuk majd le. A film több szempontból is érdekes, hiszen témája az emberi kapcsolatok, valahol, akárhol, bárhol...., ahol az emberek szeretni tudnak, várni tudnak egy jelre, egy telefonra, s mikor megszólal, már érdektelen zaj csupán. Szabó Gabor tiz évvel ezelőtt erkezett Amerikába, éppen ide New Yorkba. Megjárta Párizst, de Európa túl kicsi volt még akkor, és tálán maradt is az o elképzelése^ számara. Nem tudta, hol tölti az éjszakát, csak egyet tudót, filmet akart csinálni. A következő tiz év tervszerű haladás, kemény munka, személyiség * érlelő időszak. Akkor nem igen talált kapaszkodót, később szilárd talajon már többen is ajánlkoztak. 6 most már mit sem törődve "perc emberekkel", halad, s egyre sikeresebben valósítja meg önmagát. Persze a buktatókat és csapdákat ő sem kerülheti el, s a sikerért való küzdelem igen kemény. Sebeket kap, s persze sebeket oszt, segítséget nyújt és ápolásra szorul. Közben pedig egyre érik az ötlet a filmről, mely mostanra vált valósággá, s látható lesz a New York-i közönség számara egesz szeptemberben. A cime: "WHERE". Tulajdonképpen a cim maga egy ellenpont, hiszen a hol nem is lényeges. Éppúgy játszódhatna Ausztráliában, vagy éppen a Himaláján, Magyarországon, Amerika helyett. Minthogy a lényeget sem csupán a látvány szolgáltatja majd, hanem a hangok, hangsúlyok és kinek-kinek saját érzelemvilágának gazdagsága az, ami a csúcspontra juttatja majd a nézőt. Szabó Gábor ebben a filmjében egészen feltárulkozik a közönség előtt, szinte megtisztul azaltal, hogy lénye rejtett titkaiba enged bepillanatast. Szabó Gábor a fellelhető legjobb szakemberekkel dolgozott a filmjén, napi 16 órán át. A belőle áradó hit és akarás fanatizálta munkatársait is, és az az emberfeletti munka, amit a forgatások során végeztek, hihetetlen hatással volt az alkotókra. Szinte családdá forrtak össze, testvérekként váltak el egymástól. S most Szabó Gábor itt van New Yorkban, elhozta filmjét, szólni kivan hozzánk. Tisztelt new yorki publikum, ne mulasszák el ezt a kiváló alkalmat, ne féljenek találkozni a lélek mélységesen mélv titkaival. A film egész szeptember hónapban látható az: East Village Cinemában, a 12 St. és a 2. Ave. sarkán. Jó szórakozást! Deák páj ^m^- ^ A Nobel-dij alapításának kilencvenedik évfordulója alkalmából az idén decemberben Stockholmban és Oslóban t összegyűlnek az életben lévő Nobel-dijasok. Úgy számolják, hogy mintegy száznyolcvanán jelenhetnek meg az idei díjazottak kitüntetési ünnepségén, s együtt emlékeznek a dijalapito Nobelra. A két fővaros egyetemen ebből az alkalomból ritka magas színvonalú szimpóziumokat rendeznek, hiszen ennyi Nobel-dijas még sohasem vett reszt egyszerre hasonló tudományos rendezvényeken. PÉCS. A világ harmincöt országából ötszáz nyelvtanár érkezett Pécsre az Élőnyelvek Tanárainak Világszövetsége által rendezett nemzetközi kongresszusra. Magyar Lindberghek Júniusban volt hatvan éve, hogy Magyar Sándor és Endresz György átrepülték az Atlanti-óceánt. Bozó Gyula szépmívű emlékplakettet tervezett a 60 eves jubileumra Az első világháború után állás nélkül maradt magyar pilóta Magyar Sándor "kitántorgott" sokezer honfitársával együtt Amerikába. Sok mindennel kereste kenyerét, de lelkében és álmaiban mindig pilóta maradt. 1927-ben Charles Lindbergh amerikai pilóta először repülte át az Atlanti óceánt New York és Párizs között. Az ezt követő években az egész világ Lindbergh-lázban égett. Ezt a kórt Magyar Sándor is elkapta. Egy torontói kis magyar kocsmában jöttek össze rendszeresen a környék magyarjai. Az egyik nap Magyar Sándor,csak úgy kíváncsiságból, felvetette egy magyar oceánre- pülés ötletét. Azon az estén a kis magyar kocsma közönsége kora hajnalig az óceánrepülés lehetőségét latolgatta. Természetesen ennek is, mint minden más magyar vállalkozásnak, örök kísérője a pénztelenség volt. A jelenlevő magyarok nemcsak fillérjeiket ajánlották fel, de meg gyűjtést is szerveztek, hogy a Justice for Hungary, Igazságot ,Magyarországnak névre keresztelt repülőgép mielőbb útjára indulhasson. A legelső támogatóik között volt Szalai Emil, akinek egy kisvárosban, Flintben húsüzeme volt. O adta az első tízezer dollárt, amely azonnál előlegül szolgált a Lockheed Sirius típusú gép megrendeléséhez. Nem kis gondot okozott a hatóság megnyerése sem! A légügyi minisztériummal folytatott tárgyalásról többek között igy ir Magyar Sándor az Álmodni mertünk címen 1940-ben megjelent, és most másodszor kiadott könyvében: "szemtől szemben ültem egy tengerész ezredessel, aki drótszakállal és a fogai közül lógó pipájával zordon tengeri kalózra emlékeztetett. Nem sok reménnyel kezdtem el a mondó- kámat. Igyekeztem meghatóan ecsetelni a repülés hazafias célját, a Justice for Hungary jelentőségét, a sok utánjárást, amig sikerült a pénzt összehozni... Az ezredes gyilkos pillantást lövellt felem borzas szemöldöke alól, majd félórai mélységes hallgatás után megszólalt:- Nézze, öcsém. Ha maga mindenáron propagandát akar csinálni hazájának, menjen fel az Empire State Building felhőkarcoló tetejére. A hátára akasszon egy táblát, írja rá: "Justice for Hungary", és ugorjon le az utcára! Bizonyos vagyok benne, hogy az összes lapok megírják a szenzációt. Ez nem kellemetlenebb, mint a vízbe fulladás es lényegesen olcsóbb. Ez a véleményem az ügy propaganda részéről. Ami pedig a továbbiakat illeti, kénytelen vagyok kijelenteni, nekünk nem az a hivatásunk, hogy tengerbe pottyant oceánrepülóket ki horgásszunk. Ez minisztérium, nem pedig halászati vállalat. Ajánlom magam!" végre minden akadályt legyőzve, New Foundland Harbour Grace nevű településén startra készen állt a masina. Azért választottak ezt rajthelyül, mert az amerikai földrésznek ez a pontja fekszik legközelebb Európához. Endresz György és Magyar Sándor 26 órát repült, az akkor valamelyest korszerűnek tartott, de a feladat végrehajtásához képest lélekvesztÖnek mondható repülőgépen. Útjukon többnyire a csillagok állásara, vagy a cserkészeknél rendszeresítettnél alig valamivel nagyobb iránytűjükre bízva magukat, repültek az óceán felett. Még az öreg Európa is ködben fogadta ókét. Csak Ausztria felett tisztult ki az ég és igy a Duna vonalvezetésén repülhettek a cél, Budapest-Matyásföld fele. Igen ám, de.. Es itt ismét Magyar Sándor folytassa történetét: "Motorunk Győr fölött néhányat köhög, de nem sejtem, hogy, most, a cél előtt fog cserbenhagyni bennünket. Endresz lázas gyorsasággal kapcsolja sorba a tankokat, de néhány perc múlva mindegyik benzintartály felöl megismétlődve hallatszik a köhögés. Feljegyzéseim szerint a jobb oldali szárnytank meg érintetlen.- A jobb középső tankra kapcsolj - ordítom a telefonba. Endresz csak a kezevel int, hogy nem hallja, amit mondok. Gyorsan papírra vetem az üzenetet. Késó. A légcsavar megállt.. Le kell szállnunk. Az előttünk sárgálló rét boglyái közül hirtelen kikanyarodik egy szénásszekér. Endresz nagy lélekjelenléttel balra tér ki. Már fordulóban földet is ér kerekeivel a gép. Erősen felütódve nagyot ugrik, majd egy zökkenéssel megáll a kukoricás szelén és lassan fejére billen. Elsőnek én ugróm ki a gépből, utanam Endresz. Szótlanul bámuljuk egymást. Aztán Endresz a gépre néz és bánatosan mondja:- No, ezt megcsináltuk. Közben a szénásszekérröl leugrik az atyafi, aki nem sejti, hogy most menekült meg a halál torkából. Odajön hozzánk:- Honnan gyüttek kendtek?- Amerikából. Végignéz rajtunk. Látom, hogy meg van sértve. Azt hiszi, tréfálunk vele." Ezzel a hőstettükkel három világrekordot állították fel Endreszék. 5182 kilométert repültek az óceánon át leszállás nélkül (többet, mint Lindbergh), ezt 25 óra 40 perc alatt tették meg, s a legmélyebben repültek be a kontinens belsejébe. Mindennek nem régen volt hatvan eve. SOBEI OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 243 Hamilton Street NEW BRUNSWICK, M 08901 Tel.. (201)247-9220 Vámmentes küldemények PÉNZKÜLDÉS Műszaki cikkek Kocsik Csemegecsomag Televíziók • Háztartási gépek FORDULJON IRODÁNKHOZ TUZEX CSEHSZLOVÁKIÁBA I
