Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-09-05 / 33. szám
4, Thursday, Sep. 5. 1991 És mit mond Mihály király? AMERIKAI MAGYAR SZO Az alábbiakban idézünk abból a riport- könyvből, amelynek szerzője Sugár András, s amelyikben Mihály exkirály vall a romániai állapotokról, a magyar ügyről, esetleges hazatelepüléséről. *- Mi a véleménye a Nemzeti Megmentési Tanácsról, és annak vezetőiről: Ion Iliescuról, Petre Románról, Dimitry Maziluról?- Egyiküket sem ismerem személyesen. Annyit tudok, hogy bizonyos években részesei voltak annak a rezsimnek, amely a teljes és vigasztalan katasztrófába döntötte országunkat.- De az a tény, hogy Iliescu, Roman és Mazilu évekkel ezelőtt szembefordult Ceau- sescuval, sőt Ceausescu esküdt ellenségévé vált, nem indítja Önt arra a meggyőződésre, hogy ezek az urak valódi demokratákká lettek? Mihály elgondolkodik:- Petre Roman - ahogy a fényképekről, meg a tévében látható - sokkal fiatalabb ember. A többiek, amikor én 1948-ban az ország elhagyásara kényszerültem, már pozícióban voltak. E negyven év alatt szépen emelkedtek is a ranglétrán. Később ugyan tiltakozó leveleket küldtek Ceauses- cunak is, még sem változtat azon, hogy ők tagjai a régi gárdának, ahogy én mondanám.- Mi az a pozitívum, mi az az unikum, amit csak Ön ajánlhat fel a román népnek a mai katasztrofális helyzetben? Például a gazdasági nehézségek közepette elmondhatja Ön előttünk, "az én kiterjedt nemzetközi kapcsolataimra támaszkodva többet vagyok képes segíteni Románián, mint barid más"?- Természetesen-Kifejtene ezt bővebben?- Nagyon szívesen. Ez nagyon is i^az, kiváltképp ma, amikor ( a nyugat-európai országok és az Egyesült Államok már sokkal intenzivebben érdeklődnek Románia iránt. Különösen Franciaországot említhetném... Nekem rengeteg hasznos kapcsolatom van Nyugaton mindenütt. Sokkal több hasznos kapcsolatom van ma, mint azelőtt bármikor. Ma nekem sokkal több lehetőségem van arra, hogy humanitárius, gazdasági, sŐt műszaki-tudományos segítséget is szerezzek Romániának, mint bárki másnak...- Ön persze nem vállalkozhatna arra, hogy kormányoz, hiszen a király nem kormányoz, mert alkotmányos monarchiában ez a kormány dolga .... De tanácsot, azt adhatna a kormánynak. Milyen tanácsokat adna neki?- Első tanácsom igy hangzik: az 1923-as alkotmányt, amely nagyon liberális volt, s amelyet mesterségesen, törvénytelenül hatályon kívül helyeztek, azonnal vissza kéne állítani. Ez kitűnő keretet biztosítana a demokratikus játékszabályok szerinti politikai életnek. De hiszen oly sok gond, oly rengeteg probléma van ma Romániában.... Garantálni kell, hogy a nép ne csak teljesen szabad legyen, hanem érezze is, hogy teljesen szabad. Aztán: gazdasági téren az első és legfontosabb teendőt abban látom, hogy a parasztoknak vissza kell adni a földet. A földet, amitől a kommunisták megfosztották, el akarták idegeníteni... Románia népei jő értelemben véve individualisták, nagyon szeretik a jogos magán- tulajdont, amelyet jogtalanul elraboltak tőlük. Ha a paraszt visszakapja a földjét, sokkal nagyobb kedvvel fog termelni, bekö- szönthet az árübőség az élelmiszer piacon, s még exportra is juthat, de ügy, hogy előbb a nép jóllakik...- Uram, Ceausescu hazám megnevezése nélkül, de igen nyilvánvaló célzásokkal azt állította, hogy a magyarok ( fel akarják darabolni Romániát, irredenta céljaik változatlanok... Ezt ismételgette a temesvári tüntetés utáni emlékezetes beszédében is. Ez persze hazugság. De vajon Ón is igy látja?- Ezt szüntelenül hallom, s ezt mondják a Magyar Köztársaság felelős képviselői is. Ha nem lenne igaz, miért is mondogatnák? Én azt hiszem, sőt: bizonyos vagyok benne, hogy Romániát ilyen veszély is fenyegeti.- Horn Gyula volt az első külügyminiszter, aki fölkereste az új román kormányt. Egyetértettek abban, hogy a határokat nem szabad megváltoztatni, de abban is, hogy a romániai magyar kisebbség egyéni es kollektiv jogait szavatolni kell. Ön helyesli ezt a nyilatkozatot?- Nem olvastam szó szerint, de úgy velem, beleillik abba a képbe, amit én mindig felvázoltam és helyeseltem: a nemzeti kisebbségeket megilleti az a jog, hogy iskoláik, egyetemeik, templomaik szabadon működhessenek, a két nyelv legyen teljesen egyenjogú. Nemcsak egyéni, hanem, közösségi jogok is megilletik a kisebbségeket. Bármely román állampolgári csoport alakíthat közösségeket, szervezeteket, s ez természetesen vonatkozik a magyarokra és a többi nemzetiségire is. Benne van a gyülekezési jogban... Hogyan választanak ENSZ-f őtitkárt ? Javier Perez de Cuellar, az ENSZ fótit- kára( hivatalosan is bejelentette, hogy 1992. januar elsejével megválik tisztétől. A szeptember 17-én kezdődő ENSZ-ülésszak legfőbb kérdésé tehát várhatóan az lesz, ki is kerüljön a főtitkári székbe? A számos jelölt között ismert politikusok, diplomaták szerepelnek, olyanok mint Eduard Sevard- nadze, Margaret Thatcher, Bettino Craxi, Szadruddjn Aga Kan az ENSZ volt mene- külügyi főbiztosa vagy a jelenlegi egyiptomi külügyi állam miniszter, Butrosz Gáli. Az ENSZ alapokmánya nem rendelkezik arról, hány főtitkári időszakot lehet betölteni. Eddig azonban nem volt példa arra, hogy bárki kétszer öt évnél tovább megtartotta volna mandátumát. Valószínűnek latszik ( tehát, hogy a következő ülésszak alkalmával új főtitkár kerül a január elsejével megüresedő székbe. A konkrét jelöltekről csak találgatásokat lehet hallani. A választás mechanizmusa szerint az ENSZ-tagállamok kormányai állítanak jelölteket. Formálisan a javasolt főtitkár személyét a Biztonsági Tanács terjeszti a közgyűlés elé. A Biztonsági Tanács tulajdonkeppen a "szűrő", s a legfontosabb szerepet természetesen az Öt állandó tag, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország és Kina játssza. Jelölteket ugyan elvileg bármely kormány állíthat, ugyanakkor természetes, hogy a nemzetközi életben ismert politikusok, illetve diplomaták jóval nagyobb esélyekkel indulhatnak a mandátum elnyeréséért. A szeptembertől december végéig tartó ülésszak várhatóan még az ősz elején meghozza döntését a leendő főtitkár személyét illetően, s ez az elkövetkezendő néhány év politikai történéseire kétségkívül nagy hatást gyakorol majd.- — 1 ——■■■ ■ ■ ... — HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 25.- Felévre $ 14.Kanadába és Európába $ 30.Megújitásra: $.............Naptárra: $..... Név: ................______.............. Cim:................................................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003 SZEMLÉLŐ Deák Pál rovata FEKETE AFRIKA Kenyában egyes becslések szerint 150, a borúlátóbbak szerint viszont már csak 40 ezer elefánt él. Az elmúlt három év során 12 ezret lőttek ki az orvvadászok. A kenyai kormány szinte mindent megtesz a nagyvadak megmentéséért, azonban nem sok sikerrel. Számuk egyre fogy és ha ilyen ütemben irtják őket tovább, megjósolható kihalásuk, vagyis inkább kipusztulásuk. ( A környezetvédők is hangosan tiltakoznak es hathatos intézkedéseket követelnek a világ kormányaitól, de ezideig nem sok sikerrel. Az elefántokat elsősorban agyaraikért ejtik el, amit a fekete piacon főleg Hongkongban adnak el $ 500.-ért kilóját. Az orvvadászatot a bennszülöttekre bízzák, akik mérgezett hegyű nyíllal ejtik el őket. A méreg a nyílhegyen két óra alatt megöli a szerencsétlen ormányost*, (ha emberi bőrhöz ér, azonnal hat, csakúgy, mint a puskagolyó. A bennszülötteknek 110 schillinget fizetnek egy kiló elefántcsontért, miközben a rájuk vadászó vadőrök fizetése 180 schilling egy hőnapban. Az elfogott orvvadászt 1-4 évig terjedő börtönnel sújthatják, amit kibírni az afrikai intézményben keveseknek sikerült. Más kérdés azonban, hogy mennyire büntethetők a kenyai bennszülöttek azért, mert ósi életformájukat folytatják. Hiszen ezen a tájon növénytermesztésről szó sem lehet, igy a vadászat nyűjtja az egyetlen biztos élelemszerzési formát. Fegyvereik is éppoly kezdetlegesek, mint időszámításunk előtti őseiknél. Másrészt viszont a kenyai kormány sem igen tud törődni az ezen a vidéken lakók megélhetési gondjainak enyhítésével. A pénzszerzésre tehat marad az egyetlen járható üt; a vadászat, vagy orvvadászat. A fehér aranyat aztán pontosan olyan party- kon láthatjuk viszont, ahol és akik a legvehemensebben tiltakoznak a fold kincseinek elpusztítása ellen. A falánk fekete piac azonban mindig megtalálja azokat a csatornákat, melyeken keresztül kiszivattyúzhatja a föld kincseit. Ha nem találnak valamiféle hathatós megoldást az előbbi problémákra, akkor nemcsak az afrikai nagyvadak felett mondhatunk rekviemet, hanem az ókét vadászó bennszülöttek sorsa is megpecsételődhet. Maqyar—kuvaiti olajkütoltási szerződés A kuvaiti égő olajkutak eloltásában való magyar részvételről szerződésben állapodott meg a Technoimpex és a Kuvait Oil Company. TIBOR’S MEAT SPECIALTIES ( VOLT MERTL) Hentesüzletében mindenféle jó kolbász, jó hurka, szalámi, friss húsok stb. Hazai módra készítve, és erdélyi izek is kaphatók 1508 Second Ave, (78-79 utcák között) NEW YORK, N.Y. Tel: (212) 744-8292
