Amerikai Magyar Szó, 1991. július-december (45. évfolyam, 27-48. szám)
1991-07-11 / 28. szám
Thursday, July 11.1991. AMERIKAI MAGYAR SZO 13. Benedek Ferenc HAZATELEPÜLT v, NAPLÓJA Sokszor elgondolkozva állapítom meg; furcsa egy nép vagyunk. Évszázadokig nem szerettük a Habsburgokat. Kézzel, lábbal, vassal tiltakoztunk és harcoltunk az osztrák befolyás és a német nyelv használata ellen. Nem szerettük a hitleri megszállást, sem a több, mint 40 éven keresztül ránkkényszeritett orosz megszállást, de jámboran dugtuk be fejünket a nyugati világ jármába, akkor, amikor 1000 éves történelmünk és a 20. század tapasztalatai alapjain újrakezdve egy magyar és mindenki számára virágzó szabad ország alapjait rakhattuk volna le. A görcsös ragaszkodásunk Nyugathoz vajon eddig mit hozott számunkra? Eszembe jut Trianon, Genfben Apponyi drámai beszéde, a közöny. Jalta es a Párizsi Békeszerződés. 1956 tragédiája és az utána következő időszak, mig végre megérkezett Bush elnök és egy elegáns mozdulattal összetépte az esőáztatta beszédet. Tudta, akármit mond, ez a nép lelkesedéssel fogadja. Vajon a magyar nép azt várta nehéz évtizedeken át, amit kapott? Egy amerikai közgazdász, akivel jelenlegi családlátogatásom alkalmával találkoztam, megjegyezte, hogy óriási hiba volt ilyen rövid idő alatt, ilyen hirtelen, ez a 180 fokos fordulat. Egy társadalmat, egy gazdasági rendszert rettenetesen veszélyes dolog kitenni ilyen megpróbáltatásnak. Sajnos... (ez az én véleményem) a színfalak mögött más erők működtek. Valakitől hallottam, hogy Magyarország jelenleg Kaliforniához hasonlítható, az aranyláz idején. Köztudomású, hogy a tőke mindig keresi a talajt a jó befektetésre. A magyar értelmiségi dolgozóknak, a magyar munkásnak igen jó hire van külföldön, igy Amerikában is. Nem kellene dobra verni az egész országot. A kormánynak örökké utazni az éhező és szűkölködő' nép pénzén, hogy kinálgassuk azt, amire úgyis van kereslet. Tovább folytatva (tépelődéseimet, az en fülemet nagyon bantja a 15 milliónyi magyarság hangoztatása. Mi hajlamosak vagyunk rózsaszínű álmokban élni, ugyanakkor elismerve minden békeszerződést, amit ránk kényszeritett Nyugat. Lehet békességben élni a szomszédokkal úgy is, ha valaki nem tartja fel a kezeit. Olyan külpolitika kellene, amely nem a teljes megadással próbál elismerést szerezni. Rövid amerikai látogatásom alatt valaki telefonált. Többek kozott a taxisblokádról érdeklődött és a növekvő "pinki" befolyásról. Persze szerinte a taxisok mind "pinkik" voltak, az egész a kommunisták kísérlete volt a visszaállásra.de a kormány lehengerelte őket és a kormánynak rettenetes nehéz a helyzete (folytatta), mert a volt párttagok még mindenütt ott vannak stb. stb... Mit akarnak ezek a magyarok? 800.000 volt párttagot internálni, társadalmon kívül helyezni? Ezek a magyarok is benne vannak • a 15 millióban? Elszörnyedve olvasom a "Kortárs" 1991. májusi számából Bonis Ferenc írását: "33 óra ifjabb Bartók Bélával." ......"Apám halála után bonyolult problémaként kerültünk szembe örökségének ügyével. Még Magyarországon igen jól átgondolt, a helyzetnek mindenben megfelelő végrendeletet készített. Sajnálatos módon ezt az Egyesült Államokban, bizonyos ottani körök hatására megváltoztatta. 1943-ban már nagyon beteg volt, ezt kihasználták, bizonyos Magyarországról elszármazott emberek es egy igen rosszul megszövegezett végrendeletet írattak alá vele. Ez természetesen érvénytelenítette a budapesti végrendeletet Beck Anna Izraelben az etióp zsidóság ! A Salamon-akció "Ki tudja, lehet, hogy Abrahám is fekete volt" - e szavakkal fejezte be izgatott hangú (beszámolóját egy izraeli katonai tudósító május 25-én, szombaton délután. Arról (beszélt, hogy megmenekült a polgár- háború sújtotta Etiópiából a csaknem teljes, több mint tizennégyezer lélekszámú etióp zsidó közösség, amelynek sorsa évek óta Izrael egyik központi témája volt. A rendkívül elmaradott körülmények között élő. betegségekkel és éhínségekkel küszködő Etiópiában az Ősi hitüket őrzők az elmúlt években mé^ hátrányosabb helyzetbe kerültek, az utóbbi időben pedig életüket is komoly veszély fenyegette. Ezt a közösséget a hagyomány es a hit tartotta össze kétezer éve. Számukra Izraelbe, őseik földjére eljutni egy fajta vágyálom volt, amely generációról generációra öröklődött és apárol fiúra szállt át az imádság szavaival: "Jövőre Jeruzsálemben!". Izrael állama viszont azzal is tisztában volt, hogy ezt a közösséget létében veszelyezteti az elmaradottság és a nyomor, ami a világ e^yik legszegényebb országában az etióp népét is sújtja. Megszületett a döntés: Izrael nem vállalkozhat az egész etióp nép megmentésére, de felelősséggel tartozik az etióp zsidóságért. Hét évvel ezelőtt, a Mózes-akció kereteben még csak a gyerekek kivándorlásának engedélyezését tudták elérni az izraeli vezetők Etiópiánál. Bonyolult politikai i egyezményeket kötött a két ország, és az Aliját Hanoar - a gyerekeket és fiatalokat mentő szervezet, amelyik a harmincas években az európai üldözöttek gyerekeit fogadta be az akkor még Palesztinában létrehozott gyermekfalvakba - keretében Izrael-szerte megalapították az első etióp gyermekfalvakat. Az első évek után az első gyerekcsoport kinőtte a gyermekfalut. Néhányan azonban ott maradtak, hogy most már nevelőként fogadják az újonnan érkezőket. S őket, az ismét csak félelemmel telítetteket, már etióp falubelijeik várták otthonukban. Nemegyszer megtörtént, hogy a már nevelőként dolgozók az újonnan jövők között saját testvéreiket láthatták viszont. S minthogy évek teltek el közben, előfordult, hogy ra sem ismertek egymásra. De bármilyen nehéz is volt az elválás, az etióp szülők, ha tehették, előre küldték gyermekeiket. Mert azt remélték, igy majd azok életben maradnak, és úgy gondolták, ha nekik* felnőtteknek esetleg nem is sikerül, gyermekeik eljutnak az ősi földre, ahová minden imádságukban maguk is vágyakoznak. A családegyesítés azonban csak évekkel később kezdődhetett meg, és akkor is csak és módot adott arra, hogy minden jövedelmet, mely apám után járt volna, az amerikai oldalra irányítsák .... mellőzve azonban az ott élŐ amerikai állampolgárságot szerzett öcsémet." A későbbiekben kitűnik az is, hogy az itthon élő özvegye semmit sem kapott és azt a hirt keltették ifj. Bartók Béláról, hogy a háborúban elpusztult. Ezek a magyarok is benne vannak a 15 millióban? Ezt a kis "kitérőt" csak annak szántam, hogy mindent el kell követni mindenek előtt és mindenek felett az ország határain belül élŐ 10 milliónyi magyarság megőrzésére. Ennek előfeltétele a nyelvünk tisztaságénak megtartása, a továbbiakban a néppel val'o őszinte viszony. A kormány bizalmának megszerzése a nép felé, amely nem a néptől függ, hiszen a nép egy évig várt türelemmel, bizalmat adott, de visszavette. Nem a külföldi elismerés, kirakatpolitikája az első kérdés, ez nem a magyarság léte vagy nem léte. A magyarság léte, vagy nem léte maga a magyarság. nagyon lassan, nehézkesen. Az etióp állam csak apránként, kis csoportokban engedélyezte a felnőttek kivándorlását, noha az izraeli állam kitartóan küzdött azért, hogy minden etióp zsidó jöhessen, sót egy BBC-közlemény szerint 35 millió dollárt is fizetett Etiópiának, hogy az a zsidó lakosságát kiengedje. Az etióp felnőttek áttelepítése speciális gondoskodást igényelt, hiszen óriási életmód- váltásról van szó. Ahhoz, hogy ezt lelki egészségüket megőrizve képesek legyenek vállalni és el tudjanak majd helyezkedni bizonyos szakmákban, köfültekintó felkészítésben kell részesíteni őket. Ennek megszervezését vállalta az addisz-abebai izraeli nagykövetség, amely valóságos egészségügyi, kulturális, szakmát és nyelvet tanító központ lett. Az események azonban felgyorsultak, és ezért elsődleges feladattá vált a polgárháború fenyegette országból a zsidó közösség kimentése. A közelmúltbeli és napjaink etiópiai polgárháborúja pedig a bevándorlás befagyasztásának lehetőségét is felvetette. Ebben az esetben 15 ezer etióp zsidó került volna közvetlen életveszélybe. Május 24-én két óriás Boeing Jumbo érkezett Addisz-Abeba repülőterére, az izraeli biztonsági szolgálat embereivel. A nagykövetség körül Összegyűlt, több, mint 14 ezer embert ezres csoportokban buszok szállították a repülőtérre, ahonnan félóránként szálltak fel a gépek, és röpítették utasaikat Izraelba. Harmincnégy óriás gép, köztük huszonöt katonai szállító es kilenc Boeing Jumbo tette meg többször is a három és fél órás repüloutat a két ország között. Minden az előre kidolgozott terv szerint történt. Izraelben országszerte a hónapok óta előkészített szállodai szobák és befogadási központok várták ú^‘ lakóikat. Harminckilenc szállodát és számos lakást ürítettek ki erre a célra. A lakosság pedig, amint értesült a fejleményekről, rögvest Összefogott a támogatásukra. GYÁSZÜNNEPÉLY Győrött. Több ezer győri zsidó elpusztításának 47. évfordulóján gyászünnepelyt tartott a győri izraelita hitközség vezetősége a szigeti temetőben a Mártírok emlékművénél. LÖwy Tamás főrabbi emlékbeszédeben megemlékezett azokról, akik a megsemmisítő táborokból nem tértek vissza. FAMILY PRACTICE Dr MOLNÁR TAMÁS Általános, családi orvos. 83-39 DANIELS St. Briarwood (Queens) NY* 11435 One block East of Main St. & two blocks South of Grand Cent. Pkw. Bus: Q 44 Main St. & Grand Centr J*kw. Q 60 Queens Blv.& Van Wyck Blv. Subway: F or R Van Wyck Blv. Station. Tei= (718)291-5151 Magas vérnyomás, cukorbetegség, • kisebb sérülések, baleset, oltások, cholesterol, izületi bántalmak korszerű diagnózisa és gyógykezelése EKG, röntgen, laboratóriumi tesztek a helyszínen Gondos orvosi kivizsgálást és kezelést nyújt az egész család számára. Szükség esetén kórház biztosított Biztosítást elfogadok
