Amerikai Magyar Szó, 1991. január-június (45. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 2. szám

Thursday, Jan. 10. 1991. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Géniuszok nyelve , t * . Figyelemremelto írást közölt a VALOSAG című politikai folyóirat a decemberi számá­ban. A lap tudósítója interjút folytatott az Amerikában éló kiváló magyar fizikussal ás matematikussal, Balázs Nándorral, aki az ( elmúlt évtizedekben korunk számos világhírű tudósával, köztük sok magyarral, dolgozott együtt. Ezzel kapcsolatos visz- szaemlékezéseiböl az alábbiakat közöljük. Sokakat foglalkoztatott a kérdés, mi lehetett az oka, hogy annak idején oly sok kiváló magyar tudós dolgozott szinte egy időben külföldön, de idehaza is. Az Amerikai Nemzeti Tudományos Tanács­ban, ahová tanácsadói minőségben gyak­ran eljártam, arra kértek, készítsek sza­mukra komolyabb tanulmányt erről a kér­déskörről. Akkor ezt nem vállaltam, mert ügy éreztem, nincs rá egyszerű válasz, a magyar matematikusok és fizikusok nagy nemzedékének kirajzása bonyolult, Össze­tett hatásrendszerek következménye. Sem erőm, sem idom nem volt mélyebb szoci­ológiai, társadalmi, és egyéb Összefüggé­seket vizsgálni. Szilárd Leó viccelődő válaszá­val sem akartam elintézni a dolgot', ő u- gyanis igy válaszolt erre a kérdésre: Azért adott Magyarország annak idején sok kivá­ló tudóst a világnak, mert az egyetemi oktatásunk olyan alacsony színvonalon állt, hogy az a hallgató, aki magában némi ambíciót érzett, annak magának kellett megtanulnia a szakmát, igy ha akaratla­nul (is, de rászoktatták az önálló gondol­kodásra. Evek múltak el és újra es újra eszembe jutott a kérdés, nem hagyott nyu­godni. S akkor rájöttem valamire. Nézzük csak meg, mi a közös ezekben a nagyságok­ban,_ Neumannban, Wignerben, Pólyában, Fejérben, Rieszben? Rádöbbentem: igen, van, de az annyira szem előtt álló, annyi­ra triviális tény^ hogy azért nem gondol­tam, gondoltak ra mások sem. Igen, a nyelv, az anyanyelv, amely mindannyiunk ifjúkorának éltető, tudatformáló rendszere volt, sajátosan magyar, stílusúvá alakította gondolkodásunkat; tálán ebben rejtőzik a probléma gyökere. Azt kezdtem vizsgál­ni, van-e a magyar nyelvnek a többitől el­térő, különös sajátossága, ami megjelenik az emberek, tudósaink gondolkodásmód­jában. A magyar fizikusok a tudományos problémák megoldásakor rendszerint konk­rét, egyedi esetekből indulnak ki, azokat igyekeznek minél jobban általánosítani. Az ügyesen megfogalmazott alapkérdés gyakran magában rejti a lényeget, s utat nyit az absztrakció fele. A magyarok erős konkrétumérzékének a gyökereit én a nyelvben, annak szerekezetében kerestem. Úgy érzem rájöttem a dolog nyitjára. A magyar nyelv sajátos vonása a tárgysze­rűség, a konkrét hasonlatokra, képekre építő kifejezesmód. A konkrétumot nem annyira a főneveink, hanem igeink adják meg, s a magyar nyelv hihetetlenül gaz­dag az igék módosulásaiban is; hogy egy példát említsek; csöppen, csöpög, csópö- rög . . . S majdnem minden kifejezés egy konkrét kép alkalmazása . Gondold csak meg, sorolom: letörik a szarvát, kirúg a hámból, felfortyan, dugába dől, latolgat. A duga vagy donga, mint tudjuk, a hordó oldalát alkotó, hajlított deszka. Amikor az elkorhad, összeomlik a hordó, dugába dől, tehát meghiúsul valami. Latolgat: szinte látjuk magunk előtt az illetőt, amint a tenyerébe vett tárgyat Föl és alá emel­getve igyekszik megállapítani annak a súlyát, más szóval fontolóra vesz valamit, mérlegeli az esélyeket. Tűrhetően beszé­lek négy vagy öt nyelven, de egyikben, meg az angolban sem figyelhető meg a képszerű gondolkodásnak ennyi leleménye, ilyen gazdagsága. Nem járok tehat messze az igazságtól, amikor azt mondom, hogy a szellem és a nyelv összefonódásának vagyunk a tanúi. S a konkrétumokból ki­induló gondolkodásmód ezért vert gyökeret a# lelkületűnkben. Magam vagyok az élő példa rá, vannak problémák, melyekről nem tudok akármilyen nyelven gondolkod­ni. Vannak nyelvek, amelyekből hiányoznák az erre vonatkozó kifejezések. Ilyenkor át kell váltanom a másik nyelvre. Mond­hatod erre, hogy nominalista vagyok, a jelenségek a nevük áltál élnek bennem, ha nem tudom kimondani okét, akkor nin­csenek is jelen. Sok mindent mondhatunk, de egy biztos, a nyelv nagyon erősen hat a gondolkodásunkra. A konkrétumtól az általánosítás fele irányuló gondolkodásmód pedig a tudomány művelésének is jól kitaposott Ösvénye. Kerék Imre: Brueghel-.Vadászok a hóban Kopár fák csontváza mered a dermedt levegőégbe, gallyukon kövér varjak gubbadnak, egyikük épp fölszall s elhullott magot, miegymást kutatni toronyiránt suhan a vakvilágba. A szűzi hóban meggörnyedt vadászok lépnek a lejtőn, falka eb nyomukban: szikrázó szemmel, koncra éhesen nyüszítve szimatolják a havat. A fogadó előtt szalmatüz lángja lobog: a leszűrt hízót perzselik. Anyóka ballag, köteg rőzse vállán. A kék páncélban villódzö tavon gyerekek csuszkáinak, kiáltozásuk a békés falu csöndjét felveri. Szekér nyikorog, megrakva terűvel végig az utcán. Távolabb a szomszéd falvak fehér háztetői derengnek, ( egy-egy bámesz torony kémlel a tajba, melyet femesen villogó keretbe foglalt a tél. Égdöfölö hegyormok lakatlan kővilága iderémlik a völgybe, hol mint hó alatt a mag: mocorog, feszeng, vergődik az élet, s álmodik az eljövendő tavaszról. A magyar emigráció új feladatai A Svájci Magyar Irodalmi és Képzőmű­vészeti Kör, amely megalakulása óta (1976) minden év októberében Luganoban rendez­te meg a magyarság időszerű gondjait elem­ző tanulmányi napjait, idén ősszel első ízben Magyarországon, Szegeden tartotta konferenciáját. "Szűkülő vagy táguló hori­zontok" cimmeL Az előadok sorában volt Juhász László., a Szabad Európa Rádió szer­kesztője, a külföldi magyar emlékek kuta­tója,, aid a nyugati magyarság kötelessé­geiről és jógáiról tartott előadást. Ebből idézünk egy fontos részletet. Mennyiben segítik elő a hazai rendelke­zések a nyugati magyar tőke hazaáramlásat, vagyis az emigráció legfontosabb gazdasá­gi jellegű kötelességének teljesítését. Az ezzel kapcsolatos eddigi tapasztalataink sajnos nem túl biztatóak. Az ország űj vezetésében van egy túlzott félelem az idegen tőkétől, amelyben az ország kiáru­sítását látja. Pedig a külföldi tőke, amely nélkül az ország gazdasági talpraállitasa elképzelhetetlen, minden virágzó nyugati államban jelen van: még az olyan gazdasá­gi nagyhatalmaknál is, mint Németország va^y az( Egyesült Államok. A külföldi tőke- bearamlas új munkahelyeket, devizabeve- telt es új adóforrásokat biztosit. Mitol félünk tehát? Különösen hátrányos hely­zetben van a csupán kis- es középtőkevel rendelkező nyugati magyar vállalkozó. A jelek szerint ugyanis könnyebb a Mitshu- bitshi vállalatnak gyárat létesíteni Eszter­gomban, mint külföldi magyarnak megta­karított pénzét hazájában beruházni. A jelenleg érvényes jogszabályok azt sem teszik lehetővé , hogy nyugati magyar - hacsak, nem létesít vegyesvállalatot i- dehaza - telket, lakást, házat vásároljon... Ez a túlzott óvatosság kirekeszti a nyu­gati magyar tokét azf építőiparból, az el­hanyagolt házak felújításából es az új házak építéséből. “DEMOKRÁCIA" Valahogy nyakunkba szakadt a szabadság, ez a fene nagy szabadság, csak még nem tudunk élni vele. A demokrácia nem azt jelenti, hogy szabad országban szabad embe­rek azt csinálnak, amit szabad, mert már szabad... Hogy szabadon mondjuk, írjuk, hirdetjük, rugjuk azt, amit es akit akarunk, mert már szabad. S a másik lábunkról hiányzik a kultúra cipője. Pedig hát kulturáltság nélkül nem demokrácia a demokrácia, s ha nem leszünk úrrá ezen, ha nem temetjük el a kulturálatlanságot, akkor - az temet el bennünket. De- hogy válaszoljak sajat kérdésemre, hadd idézzék egy még régebbi, még autenti- kusabb tekintélyt: "Uram, ha egy igazat találsz, megkíméled e várost?" Egy igaz. pedig minden városban akad. És ez mar önmagában is gyönyörűség. Spéter Erzsébet. TERJESSZE LAPUNKAT 80IEL OVERSEAS CORP. IKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 243 Hamilton Street NEW BRUNSWICK, N.J. 08901 Tel.! (201)247-9220 Vámmentes küldemények PÉNZKÜLDÉS Műszaki cikkek Kocsik Csemegecsomag Televíziók • Háztartási gépek FORDULJON IRODÁNKHOZ Tora — Csehszlovákiába

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom