Amerikai Magyar Szó, 1990. július-december (44. évfolyam, 27-48. szám)

1990-11-08 / 42. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 8. 1990. TRIANON Hanák Péter Trianon szubjektív tényezői A versailles-trianoni ( ujjárendezéssel kapcsolatban a történész feladatának fundamentuma ugyancsak a tények feltárá­sa, forráskritikai megrostálása, a mozgató erők és okok megállapítása. Ezután követke­zik azonban a munka neheze: a mélyebb Összefüggéseket kutató miert-ek felvetese. Itt nemcsak a diplomáciái játszma húzásaira, a hatalmi manőverek titkaira, a nemzeti és a csoportérdekek konfliktusaira, hanem a történelmet befolyásoló szubjektív es irracionális tényezők miértjeire is választ kell adnia. Könnyű belátni, hogy ezek alig­hanem éppen olyan nagy szerepet játszották a döntésekben, mint az objektivnek minősí­tett hatalmi érdekek. De akármilyen súlyá­nak bizonyulnak is majdan egy mérlegkészítésnél az érzelmek és egyéb irracionális tényezők, a maguk tisztánlátása, helyzetismeretük tisztázása _ végett elengedhetetlen néhány lényegbevágó kérdés felvetése. Miért változott meg a századforduló idején az 1848-ban és még hosszá ideig velünk rokonszenvező franciák és az angolok Magyarország-képe? Miért alakult ki az első világháború előtt s főként a végére olyan széles körű, negativ Magyarorszá^- image? Miért érte olyan váratlanul es felke- születlen’úl a magyar közvéleményt a párizsi békekonferencia döntése? Miért nem tudjuk sem mi, sem a győztes szomszédok tudati­lag megnyugtatóan feldolgozni, tudatilag- lelkileg megemészteni Trianont? Ezekhez a kérdésekhez kívánok néhány "azért, mert" megfontolást, néhány válaszlehetőséget vázolni. Ismeretes, hogy a reformkorban és a forradalom évében, es a bukás után meg sokáig Magyarország mindenütt, Németor­szágtól Angliáig, nagy* rokonszenvnek örvendett. A legyőzött Franciaország szövetségest remélt a kettős Monarchiában, együttérzéssel támogatta az árvizsújtotta Szegedet. A francia szimpátia a század utolsó évtizedeiben csappant meg, és a századforduló idején erősödött fel a nemzetiségeket elnyomó magyar nacionalizmus kritikája. Anglia az egész múlt századon at természetes szövetségesének, az európai egyensúly pillérének tekintette a Monarchiát, s a vele kiegyezett birodalomfenntartó Magyar- országot. A magyar belpolitikai rendszer, kiváltképp a nemzetiségi politika bírálata Angliában a franciáknál jóval később, volta­képpen a háború előtti évtizedben kapott hangot. Magyarország negativ képének kialakulá­sához minden bizonnyal hozzájárult a Német­országhoz fűződő, egyre szorosabb szovetsé- ^esi viszonya, vagyis az antanthatalmaknak es a velük rokonszenvezőknek a Németország ellen érzett, általánosított ellenszenve. A nyugati németellenesség árnyéka jó fél évszázadon át - talán mindmáig - rávetül Ausztriára és Magyarországra is. Mindazon­által a negativ képet nem lehet kizárólag vagy túlnyomóan a századunkban éppen nem alaptalan németellenesség kiterjedésé­nek betudni. Az antanthatalmak az első világháborúig, sót, egészen 1918-ig nem azonosították a Monarchiát Németországgal, és aztán más országoknak hamarabb elfelej­tették a német- Uletve nácibarát-kisiklá­sokat. folytatjuk Elnökválasztás Lengyelországban Walesa a ringben Lech Walesa, a Szolidaritás legendás vezetője, ismét elkönyvelhet egy sikert. Gondoskodott arról, hogy a gazdasági bajai­ba beletemetkezett lengyel közvélemény érdeklődésének középpontjába kerüljön. A kitűnő taktikus egy éve szándékosan húzódott a háttérbe, néhány hónapja viszont nyílt háborút hirdetett szervezetének azon vezetői ellen, akik szerinte túl engedékenyek a régi rezsim még jelen lévő képviselőivel szemben. Ezzel megkezdődött a Szolidaritá­son belül két markáns csoport elkülönülése. Mindenki számára világossá vált, hogy a Lengyelországban lassan mindent átfogó, mindenféle áramlatot és meggyőződést egyetlen ernyő alá gyűjtő mozgalom elvesz­tette eddigi szerepét. A látszategységnek vége szakadt, egy mítosz túlélte önmagát. Tcatlchsián A nézeteltérések Walesa államfői vágyai miatt pattantak ki, de már a kezdet kezde­tén több volt ez a választás módjáról es idejéről folyó vitáknál. Adam Michnik, Walesa korábbi bizalmi embere, aki napjaink­ban éles szócsatákat vív vele, u^y fogalma­zott, hogy két politikai kultúra csapott Össze. Egy európai liberális és egy naciona­lizmusból, populizmusból és totalitarizmus­ból Összegyúrt elegy. Ezzel a nyílt kenyértöréssel Lengyelország történelmének sorsdöntő szakasza zárult le, s az ezt követő új korszakban nem a kommunisták állnak szemben az ellenzék és az egyház erőivel, hanem a polgárosodás útjáról ellentétes nézeteket vallók küzdenek a hatalomért, sa^át elképzeléseik győzelmé­ért. Walesának es körének az igazi vetély- társa ma már a kormány, amelyet ő segített hatalomra. A Szolidaritás csapatában bekö­vetkezett szakadás következtében Walesa populista nézeteivel szemben a barikád másik oldalára olyan neves személyiségek kerültek, mint Geremek professzor, a parla­menti csoport elnöke, Michnik, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője, Kuron munkaügyi miniszter, az illegalitás olyan legendás alakja, mint Buják, s nem utolsósorban Mazowiecki miniszterelnök. Olcsó propaganda Walesa és az öt támogató Centrum Meg­egyezés leggyakrabban hangoztatott jelsza­va a^ gyorsítás, a politikai átalakulás radika- lizálása, a privatizálás. Mindezt úgy akarják véghez vinni, hogy közben az arak csökken­jenek, a fizetések emelkedjenek és szűnjön meg a munkanélküliség. Ennek megvalósító­MAGYAR DIÉTA SPECIALISTA Dr DANIIL KLEIN BELGYÓGYÁSZ Rendelők: 240 E 82 nd St. Név York Rí 10028 (212) 737-200.0 Hétfőn és csütörtökön délelőtt 138-48 Elder At. Flashing, NT 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendeles előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST elfogadunk Túlsúly problémák * Magas vérnyomás * Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás. Szükség esetén házhoz megy. sára, egy a francia elnökéhez hasonló hata­lom szerintük biztosítékot nyújt. A villany- # szerelőből lett néptribún élenkebb változá­sokat követel, s azt veti Mazowiecki szemé­re, hogy kiskanállal adagolja a demokráciát. Walesa karizmatikus vezér, s ez elhomályo­síthatja Mazowiecki nagyobb szakértelmét. Azzal érvel, hogy nem lehet látvá­nyos javulást elérni, amig a korábbi kommu­nisták és szövet­ségeseik a parla­ment alsóházának 65 százalékát meg mindig el­lenőrzésük alatt tartják. A gdanski mun­kásvezér ellenfe­lei szerint a poli­tikai és gazdasá­gi változás fel­gyorsításának ^ a követelése nem más, mint olcsó--------------------------­propagandafogás. Utalnak arra, hogy Walesa ígéreteinek teljesítését az Öböl-válság és a Szovjetunió­ban tapasztalható zűrzavar is hosszú időre kizárja. Kuron szerint Walesa köztársasági elnökké választása nagy veszélyt jelentene az országra nézve. Az új tanácsadók, akik Walesa köré tömö­rültek, ezzel szemben mindenki számára érthető, népszerű frázisokat hangoztatnak. Azt állítják, hogy a Szolidaritás világi szárnya lepaktált a bolsevikokkal, s közösen befészkelték magukat az új hivatalokba. "Valamilyen banda odafurakodott a vályú­hoz, ezek minden bizonnyal zsidók, akik megsemmisítenek minket". Idézte Walesa egy aktivista panaszát. A tőle megszokott módon nem fogalmazott egyértelműen. Nem tette magáévá a véleményt, de nem is határolta el magát tőle. A munkásérdek elárulásával megvádolt egykori tanácsadók, akik Walesával szemben a Polgári Mozgalom Demokratikus Akcióért (ROAD) szervezetbe tömörültek, a gdanski népvezért nem tartják alkalmasnak az államfői teendők ellátására. Előszeretettel domborítják ki múveltségbeli és viselkedési hiányosságait, szemére vetik, hogy kiszámít­hatatlan, s gyakran ellentmondásos megnyi­latkozásaival ellenőrizhetetlenné való folyamatokat indítana el az átmenet kényes időszakában. EHelft *>k Walesa kiszámíthatatlan és gyakran nyers kijelentéseibe beleborzong Lengyelország értelmiségi elitje. Ök egy jól fésült urat szeretnének elnöknek. Szerintük a gondolko­dó és csendes Mazowiecki sokkal jobban megfelelne az elnöki tisztre. A Szolidaritás e két irányzatának hívei természetesen saját jelöltjük győzelmét jósolják. Bar a jelek szerint rajtuk kívül többen is jelölte­tik magukat,, varsói megfigyelők szerint csupán kettőjük között várható komoly verseny. A közvéleménykutatások egyértel­műen Mazowieckit tartják esélyesebbnek. Jelenleg 48:37 arányban ítélik meg javára az erőviszonyokat. A kormányfő megfontolt és következetes politikájával, szerénysége­vei kivívná a lengyelek megbecsülését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom