Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-01 / 9. szám

6. Thursday, March 1. 1990. AMERIKAI MAGYAR SZO “Kiskirályok mundérban” Újabb tanúvallomások a Czinege ügyben. Bokor Imre könyve lavinát indított útnak. Nem lehet megállítani. A hadseregben folyó visszaélések lelep­lezése, Czinege Lajos volt honvé­delmi miniszter viselt dolgainak nyílt kiteregetése, óriási botrányt váltott ki. A köz­vélemény nyomá­sára az Országgyű­lés vizsgálóbizott­ságot nevezett Czinege Lajos ki, amely tanúvallomásra szólítja fel min­dazokat, akik akármilyen minőségben sze­replői, tanúi, érintettjei voltak a könyvben felsorolt eseményeknek. Február elején a bizottság Marosán György es Fock Jenő volt minisztereket, Trombitás Dezső nyu­galmazott vezérőrnagyot es Beregi István ezredest hallgatta ki. Marosán György, aki annak idején mint az MSZMP adminisztratív titkára felügyelte a hadsereget elmondta, hogy "Czinege nem született korruptnak, s hogy az lett, az a körülmények, a rendszer bűne. Czinege azzal kezdte működését, hogy szemet vetett a Karády villára. Felszólítottam, hogy keressen más lakást magának. Akkor még engedett. Én a hatvanas évek elején, a pártban történt kedvezőtlen változások hatásara lemondtam. Nem egy, több Czinege miatt." Fock Jenő szerint: "Czinege minden emberi gyengesége, alkalmatlansága, szak­mai hozzá nem értése ellenére azért marad­hatott 25 évig a posztján, mert a Varsói Szerződés parancsnoksága meg volt elegedve vele, és Czinege maradását Kádár János személyes ügyének tekintette. Neki, mint miniszterelnöknek semmilyen beleszólása nem volt katonai személyi ügyekbe. Ha csak fele igaz annak, amit Kárpáti Ferenc ezredes (jelenlegi honvédelmi miniszter) megirt Kádárnak, akkor Czinegét azonnal fel kellett volna menteni." Trombitás Dezső, a Minisztertanács mellett működő honvédelmi bizottság titkára volt. 1965-66 táján tájékoztatta Korom Mihályt és Biszku Bélát, hogy szerinte Czinege sem emberileg, sem szakmailag nem alkalmas a posztjára. Az évek során a honvédelmi miniszter mind Önteltebb lett, alárendeltjeihez durva. Előfordult, hogy segédtisztjét tettleg bántalmazta. De a tanuk kihallgatása még korántsem ért véget. A múlt idők tanúi, igaz. De a hadsereg becsületének megvédése, az ártat­lanul szenvedett tisztek rehabilitálása a jelen és a jövő. Maga a tárgyalás pedig az újjászülető, demokratizálódó Magyaror­szág nagy Ígérete. r.b. PRAGA. Dr. Walter Komarek, helyettes miniszterelnök, az új csehszlovák kormány főtanácsadója kijelentette,, hogy az ország gazdasági katasztrófába jutna, ha alapos előkészület nélkül a piacra alapozott köz­gazdaságra térne át. Ilyen értelemben nyilatkozott Vaclav Havel köztársasági elnök is kanadai láto­gatásakor, amikor kijelentette, hogy a piacra alapozott gazdálkodásra úgy kell áttérni, hogy az ne okozzon társadalmi megrázkódtatást. MIT LÁTTAM MAGYARORSZÁGON Irta: Dr. Stiller Bertalan asztrofizikus Deák Zoltán "Vigyázz Magyarország!" c. figyelemre méltó vezércikke, valamint Szelényi Iván professzor múltkori cikke arra késztet, hogy en is tollat vegyek a kezembe es papírra vessem nézeteimet, aggodalmaimat Magyarország jövőjével kapcsolatban. A múlt év augusztusában autoturán voltunk Magyarországon, miként oly gyakran 1970 óta. Az volt a benyomásunk, hogy azoknak az erdekes politikai eseményeknek, ame­lyek Budapesten végbemennek, nincs tül nagy visszhangjuk vidéken. Sőt aggodalom­mal tapasztaltam, hogy azok a társadalmi előnyök, amelyeket az elmúlt 40 év folya­mán szerzett a nép, mint pl. ingyenes is­koláztatás, ingyenes orvosi ellátás, kisded­gondozás, széleskörű építkezés a falvakban, veszélybe kerülhetnek. Miután Magyaror­szág lakosságának többsége még mindig falvakban, vidékén el, ezen aggodalmaknak kifejezésre kell jutniuk a közelgő válasz­tásokon márciusban, amelyen több párt fog részt venni. Felteszem a kérdést: Vajon a szólássza­badság, utazási szabadság, sajtószabadság, többpártrendszer inkább a városbelieket erdekli-e, mig az alapvető emberi jogok, mint egészségügyi gondozás, munkaalka­lom, elegendő lakás inkább a vidékiek ér­deklődési köre? Ha ez a tényállás, akkor vajon nem arra volna-e szükség, hogy o- lyan rendszert dolgozzanak ki, amely kie­légítheti úgy a városi, mint a vidéki lakos­ságot? A magyar földművelés sikere páratlan tálán egész Európában. A magyar nép nem­csak eleget termel saját ellátására, hanem exportálni tud gabonát és húst az egész világra. De az is tény, hogy egy központilag irányított gazdasági rendszer nem volt képes kifejleszteni hatékony ipart. A meg­oldás e problémára a piacra alapozott közgazdaság, amelyet azonban munkások által kinevezett ügyvezetők irányítanának. Ezeknek az ügyvezetőknek, gyárigazgatóknak nagyon alapos kiképzést kell nyújtani. Én nem hiszem, hogy a magyarok kevésbé tehetségesek üzletvezetesben, mint bármely más nép. (A szerkesztő megjegyzése: Gondoljunk csak arra, hogy a világ legsikeresebb film­iparát jóformán 100 százalékban magyar- országi bevándorlók építették fel. Gondol­junk a Reichmann fivérekre, az angol sajtó­királyra: Robert Maxwellre, Lauderékre, az Intel világcég magyar vezetőire: Gorovera és Vadász Péterre, stb.) Jól működő gyárak eladasa külföldieknek csak azért, hogy igy javítsák a magyar ipar színvonalát, nem szolgaijába magyar nép érdekét. Küló'nben is a tőkés vevők nem fogják profitjukat Magyarországon hagyni, ki fogják azt vinni. Honnan fogja hát a magyar kormány előteremteni a tár­sadalmi védőhálót, amelyre a magyar mun­kásoknak szükségük lesz, amikor az új tulajdonosok ezerszámra fogják őket el- bocsájtani a hatékonyság növelése érde­kében. Ezek a kötelességek igy a magyar néü más rétegeire, tehát elsősorban a föld­művelő szektorra fognak hárulni, vagy pedig nem lesz mód a legtöbb társadalmi, népjóléti juttatás biztosítására. Magyarország volt az első kelet-európai ország, amely lebontotta a "falakat" közte és a nyugat között. Ugyancsak Ő volt az első, amely teljes utazási szabadságot adott polgárainak. Azzal zárom soraimat, hogy megkérde­Vaclav Havel diszdoktorsága Vaclav Havel láthatóan somolygott tömény kis bajusza alatt, amikor - ahogy ez dukál - hosszú kék-fekete tógában, nyolc szőgletŰ kalappal a fején, a hasonló öltözékű egye­temi professzorok társaságában megjelent a Columbia Egyetem díszes márványcsarno­kában, hogy átvegye az őt megillető egyete­mi diszdoktori oklevelet. Úgy érezhette magát, mintha drámairóból hirtelen egy szürrealista komédia szereplőjévé változott volna. Michael I. Sovern, New York leghíresebb egyetemének rektora hosszan méltatta az ünnepelt emberi kiválóságát es helytál­lását, hervadhatatlan érdemeit Csehszlo­vákia és Kelet-Európa demokratikus megú­jításában. Havel rövid, angol nyelven elmondott válaszát azzal kezdte, hogy amikor 1968- ban először járt a Columbia Egyetemen, éppen diáksztrájk volt. Mégis megtartottak a tervezett előadást, amelyet e szavakkal indított: "Remélem, hogy cselekedetemmel nem válók sztrájktő’rőve". Ismeretes, hogy e látogatás után közvetlenül milyen tra­gikus események történtek Prágában. "Most, több mint két évtized elteltével nemcsak a régi struktúrák szétverése, hanem az uj struktúrák létrehozása a feladat. Ezért vállaltam az elnöki megbízatást." A rövid, nagy tetszéssel fogadott beszéd után a rektor Havel nyaka köré fonta a diszdoktori szalagot. A csehül tanuló ameri­kai diákok a pillanat ünnepélyességét egy kedves diákcsinnyel oldottak. Kaligrafikus betűkkel irt kétnyelvű plakátot emeltek magasba: "Havelt a Feher Házba!" feli­rattal. Ki tudja, talán jobban járna a világ, ha drámái problémait nem politikusok, hanem drámaírók irányításával próbálnák megol­dani? (Csehszlovákia mindenesetre jobban járt.) Réti György 93 éves korában Rómában elhunyt Sandro Pertini, Olaszország volt köztársasági elnöke. Pertini egyik vezetője volt az olasz fasizmus ellen folytatott harcnak. Több évet töltött a Mus- solini-rendszer börtöneiben. A háború után az Sandro Pertini Olasz Szocialista Part egyik vezetőjeként szerzett erdemeket Olaszország demokra­tikus átalakításában.81 éves korában, amikor más politikusok már nyugdíjba vonulnak megválasztották az Olasz Köztársa­ság elnökévé. Hét eves elnöksége alatt sikerült megfé­keznie a terrorizmust és fellendítenie az olasz gazdasági életet. Határozott, de megnyerő egyénisége az eddig legnépszerűbb köztársasági elnökke tette Pertinit, akit az olaszok többsége csak becenevén - Sandro - szólított. zem: Taglalják-e ezeket a szempontokat a jelenleg folyamatban lévé politikai vi­tákban Magyarországon, vagy pedig az újdonsült politikai szabadság örömmámo­rában a partok nem látják, hová sodorják Magyarországot?

Next

/
Oldalképek
Tartalom