Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-14 / 24. szám
4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 14. 1990 Mezei András PESTI INTERJÚ SPÉTER ERZSÉBETTEL SZEMLÉLŐ Deák Pál rovata- Meg kell írnom, mert magától tudom, és ha már tudom, nem tehetem meg, hogy ne Írjam meg kedves Spéter Erzsébet, aki öt napot töltött február legvégén Budapesten, hogy magát idézzem: aggódik, az amerikai magyar színészek nem fognak dijat kapni az idén, mert nem lesz dij többé az amerikai magyar színészek számára. Hogy létezik ez? Mi van a New York-i magyar színházzal? Dr. Varga Lászlóval, a színház igazgatójával? Mi történt? Miért nem lesz díjkiosztás? •Mert nem csak itt van gazdasági válság, kedves Mezei András, hanem Amerikában is, bizony mindenütt baj van a pénzzel, sót még a pénznek is baja van a pénzzel.- Nem értem.- Nem csodálom. Meg is magyarázom, bár nem szolgál örömömre. Persze, a díjról beszélek. Az amerikai pártfogók ugyanis, akik beígérték a kategória megteremtésere szükséges Összeget, arra kértek (mivel az 1989-es esztendőben az b adóban való levonási lehetőségük telitett volt), engedjem meg, hogy 1990-ben utalhassák át az összeget, amikor is azt az adójukból hivatalosan és jogosan le lehet vonni.- Ha igy történt, miért aggódik? Mi nincs rendben, ha minden rendben van?- Nem azzal kezdtem-e, hogy nemcsak Magyarországon van válság a gazdaságban? Mindenütt gond van. Nos, azok a megszállottak, akik ugyanúgy rajonganak a magyar szinmüvészetért, mint jómagam- nos nem kerülhetem meg a tényt - bajba kerültek. Egyikük csődbe jutott. Igen, noha nálunk Amerikában egy kicsit divatos is a csőd. Nem dicsőség, de gazdaságilag sokakat futni hagy. A másik dijalapitó meg pereskedik. A kintlevőségeit ügy látszik nem tudja bekasszirozni.- Nincs tovább?- Világéletemben optimista voltam, miért legyek most sötéten látó? Most nemrégiben, mielőtt ide repültem volna erre az öt napra, azt mondta Varga doktor, mondták a New York-i magyar színészek is: ha kö kövön nem marad, akkor is össze fogják szedni a szükséges alaptőkét. Miért ne reméljem velük együtt ezt? Remélnem kell, mert azt, amire kérnek^ nem tehetem meg, holott lelkem legmélyén boldoggá tettek a javaslattal: nekik nem kell a pénz. Győzködtek, hogy az Oscarral se jár együtt Amerikában, s a Félix-dijjal se Európában. Hogy nekik az amerikaiak voksa a dicsőség- vették meg a szivemet, mert ez az alapítvány elismerése, de a józan eszemet mindez mégse vehette meg, mert nem tehetek kivételt. Az alapítvány komolyságát nem tehetem kockára. Minden borítékban pénznek kell lenni.- Ezek szerint - már meg ne haragudjon a kérdésért - maga is levonta az adójából az alaptőkének adományozott kétszázezer dollárt?- Nem vonhattam le, mert ezt a kulturális alapítványt Magyarországon, magyar művészek számára hoztam létre. Nem vonhattam le, mert ez nem üzlet, nem "közös vállalkozás", nem is kereskedelmi ügylet, mert az alaptőkéből én magam egy cent kamatot se teszek zsebre, hanem a kamatok is az alaptőkét gyarapítják, az alapítványt működtetik.- Mi az, amit levonhat?- Levonhattam az adómból például azt az összeget, amit a "Lady"-re vagyis a New York-i Szabadság Szobor újjáépítésére adtam. Levonhatják az adójukból az esetleges veszteséget mindazok az amerikai vállalkozók, üzletemberek, akik Magyarországon profitszerzó tevékenységbe fognak.- Végül is mi lesz az amerikai magyar színészek dijával, amit egy évvel ezelőtt, dr. Varga Lászlóval folytatott beszélgetésemben olyannyira beharangoztam? Mi lesz a kultúrával? Ki menti meg azt - ezek szerint - az amerikanizálódástól? Az 1990-es év januárjára Ígért alaptőkét össze tudják-e szedni - ha "kŐ kövön nem marad", akkor is?- Nagyon, de nagyon remélem, vágyom. Szeretnék hinni benne.- Köszönöm a beszélgetést, ami a konkrét témán túlmutat. Nekünk, magyarországi magyaroknak,azt hiszem, tanulságos. Az Akadémia új elnöke Kosáry Domokos a Magyar Tudományos Akadémia uj elnöke a tudomány ezredévi szerepét firtató kérdésre elmondta: Végre megnyílt az út az Akadémia és általában a tudomány, a tudás szabadsága, Önállósága előtt. Ha élünk ezzel a lehetőséggel - vele nagy gonddal, óvatosan bánunk -, akkor a ma sokakban éló melankolikus jövőképet egy derűlátóbb válthatja föl. Hiszen a fölösleges feszültségektől, kötöttségektől megszabadított emberekben - a tudomány embereiben is - sokkal több eró, tehetség, alkotóképesség lakozik, mint azt manapság a legtöbben hiszik. Kilenc hónap a Föld körül Szeptemberben kilenc hónapos hajóútra indul Fa Nándor, a tengeri vállalkozások magyar bajnoka. Húszmillió forintot érő egyszemélyes hajóján, az Álba Regián Newportból rajtól majd, hogy eljusson előbb Del-Afrikába, majd Ausztráliába, aztán Del-Amerikát megkerülve visszatérjen a start színhelyére. MAGYAR DIÉTA SPECIALISTA Dr. DANIEL KLEIN BELGYÓGYÁSZ Rendelők: 240 E 82nd St. New York N.Y. 10028 (212)737-2000 Hétfőn és csütörtökön délelőtt 138-40 Elder Av. Flushing, NI 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendeles előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás * Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás. Szükség esetén házhoz megy. VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON A választási hullámok lassan elültek. Már a( plakátokat vakargatják a házfalakról, visszaáll az élet a hétköznapok medrébe. Érdemes tálán egy kicsit visszaidézni a történteket, hideg fejjel mérlegelni, mit láttunk, hallottunk es éreztünk azokban a napokban? Jóval a választások előtt a kisember, ha szóba került ez a téma, csak legyintett, ásított egyet, hiszen megért már egy-két hasonlót. Egyik olyan, mint a másik, és ügy sem változik semmi. Aztán megjelentek a tagtoborzók, plakátokat kezdtek ragasztgatni az utcán, és ez már olyan volt, amit régóta nem tapasztalt a polgár. Megszólaltak a rádióban a "néptribünök" ostorozták a régit, méltatták az újat. Jött a TV. Minden párt kapott 10 percet, azt mondhatott, amit akart. Mondták is. Hangzatos jelszavakban sem volt hiány,erős ország, erős pénz, meg vissza a földet az emberek tulajdonába! Ez igen, ez már valami. Milyen jó is lesz nekünk, hiszen ók megmondták. Ráadásul mi nem is tudtuk, hogy mindez lehetséges. Minden párt ígért valamit, hogy megnyerje a kisembert szavazónak. Végre, egyszer én is fontos vagyok! Hozzám szólnak, segítsek! Az emberek megrészegültek saját fontosságuk tudatától. Igaz, nem nagyon értettek, hogyan lesz egy szegény országból egycsapasra tejjel-mézzel folyó Kánaán, de ez akkor nem is volt fontos. Egyet tudtak csak: a régi módon nem akartak tovább élni. Jöjjön valami más, valami teljesen üj, tisztító,elsöprő. A választás valósaggal népünnepélyre emlékeztetett. Emberek ünneplőben, jókedvűen mentek szavazni. Az eredmény senki előtt nem volt kétséges, igy nem okozott meglepetést sem. Volt ugyan egy-két part, amely nem úgy szerepelt, ahogy saját maga várta, de ez az egész szempontjából elhanyagolható. Megbukott a régi, jöjjön az új. Aztán hirtelen csend lett, nagy csend. Az egyetlen stabil pont, a régi, már nem létezett. Nem lehetett már belekapaszkodni. Az emberek várják a megszokott biztatást fentröl, vagy legalább is valamit, amit kiindulópontnak tekinthetnének. Fent pedig valamiféle tanácstalanság érződik, a hogyan tovább kérdésében. Nem tudják talán, mit kezdjenek az ölükbe hullott hatalommal? Mindenestre egy tény: az infláció, az árak magasba szöktek. A munkanélküliséget az év végéig százezres nagyságrendűre jósolják. Hogy mi fog valójában történni, nem tudjuk, hiszen Isten kezében vagyunk úgyis! SEGÉLY Magyarországon újrakezdési segely néven 400 ezer forintot adnak azoknak a személyeknek, akik elvesztették munkahelyüket és elhelyezkedesük nem megoldható. A példa nem általános, de sokan elbocsáttatják magukat meg jól fizető munkahelyekről is, hogy szert tegyenek a tetemes összegre. Az infláció révén úgyis csak felét, harmadát kell majd visszafizetni. No és amit ma felvehetsz, ne halaszd holnapra, ugyebár! GYÓGYÍTHATÓ MAGYARORSZÁG Örkény István iró üzeni mindenkinek: "Magyarország rögeszme (fixa idea). Tízmillió lakosa van. Újabb hírek szerint gyógyítható, bár úgy sokat vészit a bajából."
