Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-17 / 20. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 17. 1990. (O/ua&ctnÁ; i\iáA; KEDVES SZERKESZTŐSÉG! Az alábbi levelet válaszként szeretném ismertetni annak a 16 városnak a magyar vezetőségével, ahol Marké Béla eladása­it meghirdettük, majd azt az utolsó perc­ben lemondtuk. Köszönettel: Gy. Ilona AZ ERDÉLYI ALAPÍTVÁNY VEZETŐSÉGÉNEK! Restelkedve irom ezt a levelet, hiszen ti nagy-nagy szeretettel vártatok engem Amerikába es áldozatos munkával készítet­tétek elé ottani szereplésemet, nekem pedig most azt kell megmagyaráznom, hogy miért kényszerültem az utolsó pilla­natban lemondani azi utazást. Nehezen jutottam erre a döntésre, megtanácskoz­tam családommal és barátaimmal, de igy is furdal a lelkiismeret, hogy megbántot­talak titeket, akik nekem és nekünk csak jót akartok. Ha mehettem volna, nem ma­gamért mentem volna, hanem azért, hogy a mi itteni, erdélyi életünkről es irodalmunk­ról hirt vigyek az óceánon túlra, és azokat próbáltam volna képviselni ott< is, akikkel egy hitben, egy reményben elünk itt mar évtizedek óta. Es amikor úgy döntöttem, hogy most nem utazhatom, szintén nem rólam volt szó: nyilván tudjatok, hogy mi történt Marosvásárhelyen, hallottátok, hogy jogos kereseinkre erőszak volt a vá­lasz es Sütő Andrást is súlyosan megse­besítették. Ilyen helyzetben, amikor égető szükség van arra a maroknyi értelmiségire, akik hivatásukat ideiglenesen félretéve, mozgalmunk élére álltak, nem tehetem meg, hogy hosszú idó're elutazzam, mert most minden egyes embernek fokozottan helyt kell állnia. Amig a nyugtalanság nem csillapul, s az újabb erőszak veszélye el nem múlik, nem hagyhattam itt a családomat sem. Megfutamodas lett volna, márpedig aki felvállalt valamit, annak nem szabad megfutamodnia. Őszintén remélem^ ho^y nyárára már újra békében élhetünk, es akar augusztusban, akár szeptemberben vagy októberben szívesen elmennék t hozzátok, ha ezzel a kényszerű visszalépéssel nem okoztam túl nagy csalódást nektek. Higy- gyétek el, nem rajtam i múlott, sötét erők játszanak velünk, de most már eló'bb-utóbb fölöttünk is szétoszlik a fekete felhő. Min­den rossz tapasztalat dacára is bízom ebben. i Még egyszer elnézéseteket kérem, barát­ságotok, idefigyelő szeretetek továbbra is sokat jelent nekem és az enyeimnek. Marosvásárhely, 1990. március 25. Szeretettel: Markó Béla (Lapunk dec. 21-ei szamában teljes oldal­nyi szemelvényeket közöltünk Markó Béla verseiből. A Szerk.) TILLSONBURG, Ont. Pár sort irok az elve­szett lapok miatt. Azok már odavannak, nem kell pótolni. Itt a postán( nem lehet velük sem szépen, sem csúnyán beszélni, övéké a hatalom. Itt küldök tiz dollár ado­mányt az én drága lapomnak a kampányra. Deli Julia Újítsa net előfizetését Magyaroka , „ Vajdaságban Jugoszláviában lévé Vajdaság székváro­sában, Újvidéken megjelenő Magyar Szó cimú napilap ez év márciusában Magyarok Vajdaságban címmel tematikus különkiadást jelentetett meg. A kiadas vezércikket Burany Nándor igy kezdi:- Az egyik nap azt olvassuk, hogy a magyar nemzetiség a szocialista Jugoszlá­viában nagyot fejlődött, hogy óriási táv­latai vannak: Jugoszlávia nemzeteivel és a többi nemzetiségével együtt egyenjo- gúan epiti boldogabb jövőjét.... A másik nap azután egyszeriben úgy érezzük, hogy vége mindennek, fogyunk, s kiveszünk hama­rosan, menthetetlenül.... Szinte naponta elfogja az embert a szorongás, hogy hiába minden, leállithatatlan az egyre gyorsuló beolvadás (beolvasztási folyamat), magyarok ezrei, tízezrei szűnnek meg, szemünk láttá­ra magyarnak lenni. Elfelejtik, vagy meg sem tanulják anyanyelvűket, nem ismerik meg nemzetük kultúráját, történelmét, hagyományát, egyszerűen más nemzetekhez tartozónak érzik magukat, mert _ ezt (ők vagy szüleik) hasznosabbnak látják, va^y mert a körülmények erre kényszeritettek őket. A különkiadás ezenkívül, igen alapos, szinte tanulmánynak beillő írásokban elemzi a jugoszláviai, elsősorban vajdasági magyar­ság helyzetét, anyanyelvének _ problémáit, sorvadásába nemzetiségi oktatás kérdéseit, a nemzeti identitástudat zavarait, a magyar szellemi élet alakulását, a magyar nyelvű tájékoztatást. A kiadvány ( lényegében arra mutat rá, hogy a háború utáni fellendülést fokozato­san a hanyatlás váltotta fel, mind a magyarság létszámát, mind pedijjj a nyelvhasználatát, iskoláztatási lehetőségeit, művelődési életét illetően. B.O. SUPPORT YOUR TRAVEL AGENT MOLNÁR TRAVEL AGENCY BARBARA’S TOURS A CRUISES 245 East 81st Strsst • New York, N.Y. 10021 Tel. 212-535-3881 Tel. 212-744-2867 DOMESTIC & INTERNATIONAL TICKETS NO SERVICE CHARGE AIR, LAND, HOTELS, CARS, TOURS. ALL APPOINTMENTS, IMMEDIATE SERVICE. OFFICIAL TRANSLATIONS, NOTARIZATIONS Open: Monday-Saturday 9 A M.—7 P.M. Saturday only till 5 P.M. MAGYAR DIÉTA SPECIALISTA Dr. DANIIL KLEIN BELGYÓGYÁSZ Rendelők: 240 E 82nd St. NewYorkNY 10028 (212)737-2000 Hétfőn és csütörtökön délelőtt 138-48 Elder Av. Flushing, NX 24 órás díjtalan telefon konzultáció Rendeles előzetes bejelentéssel BIZTOSÍTÁST ELFOGADUNK Túlsúly problémák * Magas vérnyomás * Cukorbetegség * Teljes kivizsgálás. Szükség esetén házhoz megy. SZEMLÉLŐ Deák Pál rovata KÉK SZALAG Ez a kék szalag a félreértések elkerülé­se végett nem az, amit az Óceánok leg­gyorsabb hajója nyerhet el egy nagyszabá­sú versenyen. Ez a kék szalag egy bizottság, amely 1989-ben alakult külföldi és magyar közgazdászokból, tekintet nélkül azok pártállására. Feladatuk az volt, hogy tudo­mányos megalapozottsággal alternatívákat dolgozzanak ki a magyar gazdaság és tár­sadalom átformálására. A Kék Szalag Bi­zottság a napokban tette közzé elképzelé­seit. Javasolja a gyors privatizálást, a földek magánkézbe adását, az adók csökkenteset. Új környezetvédelmi politikát sürget. Az egészségügy és az oktatás állami monopó­liumának me^szúntetesét időszerűnek tart­ja. A tanulmány szerint meg kell szüntetni az állami lakásfinanszírozást, valamint a nyugdíjkorhatárt 65 evre kell emelni. Úgy tűnik, a tisztelt bizottság a társa­dalmi szempontokról nemileg elfelejtke­zett, pedig az emberek támogatásának hiányában nem számíthatnak sikerre. SEMLEGESSÉG Antall József, a Magyar Demokrata Fórum titkára, leendő miniszterelnök, a Japán NHK televíziós állomásnak nyilatkozott arról, hogyan is képzeli az ország semle­gességét. Eszerint más Svájc, Svédország és más Ausztria semlegessége. Antall József a semlegességet a Varsói Szerződéstől való függetlenség értelmében használja. Mindenesetre abban biztosak lehetünk, hogy ehhez a külföldnek is lesz egy-két megjegyzése. TIHANYI ZSINAT Rendkívül érdekes tanácskozásnak ad helyt a magyar tenger partján Tihany. A francia külkereskedelmi miniszter veze­tésével ötven minisztériumi tisztviselő, valamint kilenc kelet-európai ország francia követségének kereskedelmi tanácsosa tár­gyalja meg, hogyan kereskedjenek egymás­sal. Megvitatják azt is, mit kezdhet Párizs e^y olyan térségben, ami hagyományosan nemet gazdasági és politikai volt, es afelé halad most is. Stílusosan szólva a miniszter megemlítet­te, hogy Magyarorszag neve jól hangzik "frank honban". Reméli, hogy országa kive­heti részét a kelet-európai országok gaz­dasági megsegítéséből, persze tisztes haszon reményében. " SZÍNHÁZ AZ EGESZ VILÁG..." így írja Shakespeare, és talán Magyaror­szágon igaz is. Még soha ennyi színész nem ült a parlamentben és^ nem indult képvi­selői mandátumért, mint éppen most. Talán ügy érzik, a kiralydrámákban alakított koronás fÓk, fÖurak, főpapok után a hona­tyát is el tudják játszani. Mindenesetre egy drámát már nehézség nélkül előadhat­na a parlamenti színi társulat. Ezek után már csak az hiányzik, hogy a politikusok Shakespeare műveit játszák a Vígszínház­ban. íme a parlamentbe mar bejutott színészek névsora: Avar István, Bánffy György, Hege­dűs D. Géza és azoké, akik képviseló'nek jelöltették magukat: Koncz Gábor, Markos György, Nagy Attila.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom