Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-05-17 / 20. szám

Thursday, May 17. 1990. 3. AMERIKAI MAGYAR SZO Eszes gyerek Charlie Brumback! Eszes gyerek Charles Tiedtke Brumback! Büszke lehet rá szülővárosa, Toledo, Ohio. Szülei a Princeton Egyetemre küldték tanul­ni. JÓ tanuló volt. JÓ feje volt a számokhoz. Accountant, számvevő lett belőle. 30 eves korában az Orlando-i Star Sentinel napilap alkalmazta, mint üzletvezetőt. Brumback nagyon ügyesen tudta kiszámítani, hogy miként lehet kevesebb alkalmazottal több munkát végeztetni. Ez az újság a Chicago Tribune leányvállalata volt. Azelőtt mindig veszteségre dolgoztak, de amióta Charlie lett az ügyvezető, a lap jövedelmezővé vált. Észre is vették ám ezt Chicagóban, a központban. Felhozták Chicagóba, mutassa meg hogyan lehet nagyobb profitra dolgozni a nagy világlapnál, a Chicago Tribune-nél. Brumback meg is mutatta! Miután Chica­góban is sikerült neki a lap profitját növelni, a cég vezetője áthelyezte New Yorkba a Daily Newshoz. Ez a lap szintén a Chicago Tribune vállalat tulajdonában van. Bar a lapnak több, mint egy millió olvasója van, mégis állandóan ráfizetésre dolgozik. Az utóbbi tiz év folyamán 115 millió dollárt vesztettek. Brumback megállapította, hogy a lapnál tül sok munkás dolgozik: 3300. Minek ide ennyi munkás? - mondta Charlie. Elég lesz 2300 is. A többi menjen, amerre szemük lát. Nem Ígért nekik semmit, nem Ígért nekik korai nyugdíjazást, felmon­dási pénzt. Csak azt kérte, hogy tűnjenek el. n Persze ezt nem könnyű veghez vinni egy amerikai vállalatnál, ahol szakszervezet van. Ezért az "eszes Charlie" megtette az előkészületeket a szakszervezettel való leszámolásra. Kapcsolatba lépett egy hírhedt ügyvédi céggel, King and Ballow -val, amely szakszer­vezetek rombolásával foglalkozik. Ez a cég Oklahomaban iskolát alapított, ahol arra képeznek ki embereket, hogy mikent kell működtetni a nagy újságok nyomógépeit. Azonkívül nagy gyakorlatuk van sztrájktörők szervezéseben is. Ez a cég már dolgozott a Chicago Tribune érdekében 1985-ben, amikor nyomdász sztrájk volt a cégnél. A cég működésé következteben a Chicago Tribune-nél ma már csak 17 szervezett "pressman" dolgozik a régebbi 300 helyett (a többi pozíciót sztrájktörők töltik be). A 250 szervezett szedő közül ma mar csak 36 a szakszervezeti tag, azelőtt 427 volt. Brumback most New Yorkban is megkezd­te az előkészületeket a szakszervezet megsemmisítésére. Ismét munkába állította a King és Ballow sztrájktörő ügyvédi céget. Kapcsolatba lépett az oklahomai "szkeb" iskolával. Felvett több tucat fegyveres őrt, állást ígért több száz sztrájktörőnek A szakszervezet vezetősége, megértve a lap súlyos anyagi helyzetét, igyekezett hozzájárulni a válság megoldásához. Már évekkel ezelőtt beleegyeztek abba, hogy 1700-al leszállítsák a munkások létszámát, akiket va^y nyugalomba küldtek, vagy végkielégítést adtak nekik. Ez az engedmény a szakszervezet vezetői részéről évi 80 millió dollár megtakarítást jelentett a lapnak. De ez nem elég az eszes Charlie- nek. Bumback azt követeli most a szakszer­vezettől, hogy még több munkást bocsat- hassanak el. A lapnak pár évig hasznot kell felmutatnia, csak akkor hajlandó uj szerződést kötni a szakszervezettel. Hat ilyen legény ez a Charlie! De miköz­ben szemrebbenés neljcül foszt fmeg munká­sokat a megélhetésüktől, Önmagával szemben már nem olyan fukar. Saját maga számara 833.376 dollárt követel és kap a cégtől. Hogyan lehet könnyen sok pénzt csinálni ? Erre a kérdésre a választ bemutatták május elsején a 13. számú Tv-állomáson. Legalább is azt, hogy miként sikerült egy embernek, Charles Keating Jr.-nak könnyű szerrel sok pénzt csinálni. A történetnek persze nincs vége, mivel lehetséges, hogy Keating úr jó pár évet a dutyiban fog eltöl­teni. De hat, ahogy a magyar mondás tartja, az úr a pokolban is úr. Abban, hogy könnyen lehessen sok pénzt csinálni, segített Keatingnek Reagan volt elnök. Kieszközölte, hogy megváltoztassák a szigorú rendszabályokat a takarékbankok működéséről. Eddig elsősorban csak hitelké­pes ingatlant vásárló egyének számára nyújtottak mérsékelt kölcsönöket, megfelelő biztosítékok ellenében. 1982-től kezdve azonban azt mondták a bankoknak, hogy szabad a vásár. Adjanak kölcsönt mindenkinek, aki hajlandó magas kamatot fizetni. Mr. Keating 1984-ben elegendő alapot hozott össze ahhoz, hogy megvásárolhassa a tekintélyes californiai (Irvine) Lincoln Savings and Loan Association részvényeinek többségét. Ez -hála a Reagan által szorgal­mazott új szabályoknak - lehetővé tette számára, hogy szabadon rendelkezzen a bank sok száz millió dolláros betétjével. Nagy előszeretettel épitettett luxus üdülő­helyeket Arizonában (Phoenix környékén). Többek között egy olyan üdülőhelyet (The Phenician) épitettett, amelybe 25 millió dollárért vásároltatott szobrokat és fest­ményeket, 14 millió dollárért inportáltatott márványt Olaszországból. Az üdülő főépü­letének mennyezetét szinaranyból ötvöztette. Az ilyen kiadások eredménye az lett, hogy ennek a luxusszállónak 500 dollárt kellett számítania egy szobáért egy éjszakára. Ilyen összegeket még a leggazdagabb emberek sem igen hajlandók fizetni, úgyhogy jelenleg a szálloda 100 dollárért ad ki egy szobát, ami természetesen azt jelenti, hogy a létesítmény állandóan deficitre működik. Mr. Keating nem volt fukar a fizetésekkel sem, különösen családja tagjaival szemben. Családjából 36-ot alkalmazott ezekben az üdülőkben, akiknek a fizetése évi 340.000 dollárnál kezdődött. Amint a későbbi vizsgá­lat megállapította, a Keating család tagjai 1985 és 1988 között 34 millió dollárt kaptak fizetésül. Mindezt egyszerű polgárok száza­inak megtakarított pénzéből. Hogyan lehetett ilyen szörnyű visszaélé­seket elkövetni anélkül, hogy az illetékes közegek felfigyeltek volna Keating viselt dolgaira? Nagyon egyszerűen. Azokból a száz milliókból Mr. Keating bőkezűen támogatott számos befolyásos politikust, köztük öt szenátort és pedig Cranstont Californiaból, Rieglet Michiganből, Glennt Ohioból, DeConcinit és McCaint Arizonából. De nem volt szűkmarkú Gerald Forddal, a volt elnökkel és Alan Greenspannal, a Federal Reserve Board volt elnökével szem­ben sem. Mindezek tetejében keresztül- vitte; hogy egy cimboráját, akinek 100 millió dolláros kölcsönt adatott, kinevezték a Szövetségi Bankfelügyelöségbe, ahol hosszú ideig megakadályozta, hogy vizsgálatot indítsanak Keating ellen! Mr. Keating és hozzá hasonló szélhámo­sok visszaéléséi csőd szélere juttatták az amerikai takarékbankok jelentékeny részét. Ezek megmentése a kormány részé­ről - amely, mint tudjuk garantálja a betéte­sek pénzét - több, mint 500 milliárd dollárba kerül az amerikai népnek. Ennek az 500 milliard dollárnak egy részét kedves olvasónk , az Ön adója fogja szol­gáltatni. Május 15-én egy másik TV-riport lesz erről a kérdésről a Smith's Money World cimú programon. Figyeljük az időpontot az aznapi TV műsorok között. A Magyar Nemzeti Bank újabb NSZK-már- kakötvényt bocsátott ki Frankfurtban. A 200 milliós márkakötvényt névértéken dobták piacra 9.75 százalékos fix kamattal. A kötvény futamideje 6 ev. A pénzügyi akciót az NSZK-ban a Deutsche Genossen­schaftsbank szervezte, 17 bank részvételé­vel. A kötvényről szóló végleges szerződést május 25-én írják alá. ELŐADÁS A MAGYAR HELYZETRŐL A new yorki Baruch Egyetem szocioló­giai fakultása előadásra hívta meg május 3-ra Konrád Györgyöt, a neves magyar irót és szociológust, valamint Szelényi Iván professzort. Az előadást a Philip Mor­ris multinacionális monopol cég támogatá­sával rendeztek. Szelényi Iván előadásában hangsúlyozta a magyar közgazdaság gyors privatizálásá­nak veszélyét. Lényegében azt mondta el a 150-200 főnyi, nagyreszt diákokból álló hallgatóságnak, amit lapunk egyik múltkori számában a róla szoló cikkben ismertettünk. Konrád György másfélőras hosszú cikket olvasott fel a magyar helyzetről , melynek lényege az volt, hogy bar a szovjet befolyás már megszűnt Magyarországon, a nyugati még nem érvényesült. A közgazdász 90 százaléka még mindig allami tulajdonban van. Rámutatott arra is, hogy a Dalai Lama is érdeklődik a magyar helyzet iránt. Konrád György megérdemli rendkívüli irói reputációját, de tudomásul kell vennie, hogy nem jó előadó. Felolvasása folyamán a hallgatóság egyre nagyobb szambán távo­zott a teremből. Tudósító Lengyelország gyógyszert és gyermektáp­szert juttatott el a szovjet gazdasági blokád alá helyezett Litvániába. MOST MÁR VEHET TULAJDONJOGGAL LAKÁST VAGY HÁZAT j MAGYARORSZÁGON 1 anélkül, ho^y külföldi állampolgárságát es jogait feladja 1 Hotel, lakás, iroda épitkezéshez és ipari vállalatok felújításához ______tőkés társakat keresünk._____ i Vezérképviselet RETUR REALTY CORP. EMPIRE STATE BUILDING 350 Fifth Ave., Suite 5620 New York, NY 10118 Telefon: (212) 695-2245 Este: (212) 684-2175

Next

/
Oldalképek
Tartalom