Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-19 / 16. szám

8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 19. 1990. KARADY A GESTAPO BÖRTÖNÉBEH i i ír >•>. 4 , V- VISSZAEMLEKEZES1 "ROMÁNC" ES A TÖBBIEK Karády Katalin előtt nyitva áll az érvénye­sülés útja. Sorra kapja a színdarabokat és a filmszerepeket. A második színpadi szereplése Bokay János Első szerelem cimíl vigszinházi darabjában volt, s Porzsolt Kálmán azt irta utána a Pesti Hírlapban, hogy "neki jut a legnehezebb munka, a fiatalasszony alakítása a darabban; a külső adottságokon kívül sok színészi alakitóképes- séggel rendelkezik a színésznő, aki elnyerte a közönség tetszését is." Keresztury Dezső a Pester Lloydban rendkívül dicsérő hangon irt ekkor Karády Katalinról és Pünkösti Andor, a legkiválóbb kritikusok egyike az Újság hasábjain megállapította, hogy a feltűnő, érdekes külsejű színésznő mind biztosabban veszi birtokába a színpadot, határozottan indul el, hogy a legnagyob­bak őrökébe lépjen. Amig a Vígszínházban ezt a darabot játszotta, a Hunnia filmgyárban elvállal­ta az Erzsébet cimlí film női főszerepét, Erzsébet királynét. Aztán jött a Románc felújítása a Vígszínházban, Sheldon darab­jában már a beérkezett Karády Katalin lépett fel. MIT IRT HUNY ADY SÁNDOR Hunyadi Sándor hosszú rábeszélésre haj­landónak mutatkozott, hogy barátjának, Egyed Zoltánnak a felfedezettjét megnézi a Vígszínházban. Előadás után nyomban leült a Japán kávéház egyik asztalához és Tiz perc alatt megszerettem Karádyt cimen cikket irt róla. Hunyady Sándor írása magyarázza meg legjobban Karády Katalin sikerének titkát. "... Kiváncsi voltam rá, milyen? Annyit beszélnek róla a politika mellett. Kutatnak a múltjában, jósolnak a jövendőjére nézve és bennfentesek akarnak lenni a jelenében. De hát ebbe bele kell nyugodni. Nem volt még sikeres ember semmifele pályán, aki különösen az indulásakor, amig meg nem szokták, amig bele nem törődtek abba, hogy "itt van, el kell fogadni", meg ne próbálná ősszerágni és elpusztítani a rom­boló indulat. Karádynak lelkes, hatalmas tábora van, mely isteníti. Es vannak szép számmal ellenfelei, akik gúnyos vállrán­dítással mondják róla, hogy dilettáns. Nem tartom magam csalhatatlannak, de nagyon régi gyakorlatom van, jóformán a színpadon születtem, azt hiszem, igazam van, hogy csak az irigység vagy a rossz­indulatú kombinálgatás emlegetheti vele kapcsolatban a dilettáns szót. A vita hamar el fog múlni. Sokkal jobb lesz, ha majd egy kicsit romlani fog. Hanem ez másodren­dű kérdés. Néha azt éreztem, mintha olyasvalakit látnék, aki nagy veszedelemtől menekült, éppen futott, ruháját Összetépte a tüske és a kimerültségtől lihegve megállt..." így irt Karádyról Hunyady Sándor és ezt a véleményt elhitték a színésznő ellen­ségei is. A VALLATÁS- A kimerültségtől lihegve... - ez jutott eszembe, Hunyady Sándornak ez a monda­ta, a főkapitányság cellává alakított orvosi szobájában. A Hazajáró lélek, a vigszinházi Féltékenység, a Gyűlölőm a vadvirágos rétet... cimu aal, amelyet az Egy tál lencse MŰVÉSZNŐ ELETENEK EDDIG ISMERETLEN A Halálos tavaszban Jávor Pállal és Somlay Artúrral cimű filmben énekeltem! Mit adtam volna egy tál lencséért ebben a pillanatban! ... Ne kérdezd, ki voltam... A szűz és a gödö­lye, a Kisértés, a Halálos csók színpadi és filmszerepléseim peregtek le emléke­zetemben. Fogságom nyolcadik napjan behoztak egy csajka levest. Úgy öntötték a számba. Annyi erőm sem volt, hogy megfogjam az edényt... Felsegítettek és kivittek a Zrínyi utcába. Betettek egy rabomobilba. Rendőri felug'velettel szállítottak át a Pest vidéki törvényszék épületébe. Ötödik emelet 525. Tiz napig nem kaptam mást, csak levest a küloncellában. Öngyilkos akartam lenni. Le akartam ugrani az emeletről. A vasrács túl erós volt. A vasajtó pedig nem nyílt ki. Csak reggel öt órakor hagyhattam el a cellámat, le kellett mennem az udvarra, ott tizedma^ammal sorakoztam. Nem en­gedtek beszelni senkivel, nem volt szabad hozzám szólni senkinek. Még igy is megtudtam, hogy Joli barát­nőm szintén itt van, a második emeleten és a vőlegényemet is itt helyezték el. Az ötórai sorakozónak fontos oka volt. Ott kellett állnom egy-két óra hosszat az udvaron, amig előállt a rabomobil, amely felvitt a sváb-hegyi Gestapóhoz. Amikor megláttam az épületet, sejtettem, hogy ismét Klages elé visznek. Úgy is tör­tént. Klages őrnagy gúnyos mosollyal foga­dott. A tolmácshoz fordult:- Kérdezze meg tőle, hogy kipihente-e magát? Adtam neki alkalmat... Adtam neki gondolkodási időt. Feleljen a kérdé­semre. A tolmács lefordította kérdéseit, amelye­ket jól értettem, mert tudok németül.- Nincs semmi mondanivalóm - feleltem. Nagyon sokat utazgatott külföldön! Kikkel barátkozott?- Magánemberekkel... Voltam Svájcban és Olaszországban. Sót Párizsban is jár­tam. A háború előtt.- Minek járt Párizsban?- Hogy megnézzem a várost. Klages a fejét csóválta.- Szóval még mindig makacskodik. Legyen esze, nem történik semmi bántódása, ha elmondja, kikkel tartott fenn összekötte­tést a külföldiek közül. RÉSZLETEIRE- Senkivel. Klages vallat vont.- Magával nem lehet okosan beszélni. Odalépett elem és pofozni kezdett. Tel­jes erővel ütötte az arcomat és belém rúgott.- Ez a kóstoló. Odatámaszkodtam az asztalhoz és kabátom ujjúval töröltem le a vért az arcomról. Gyűrűjével megsértette az ajkamat.- Holnapig adok gondolkodási időt - ordí­totta. - Ezt is csak kivételesen teszem meg, mert... szeretem a művészetet. Két géppisztolyos SS-katona már vitt le a kocsihoz. Minden reggel öt órakor elkészültem a legrosszabbra. Amikor másodszor és harmadszor mentünk fel a Sváb-hegyre, nem jutottam Klages elé. Mas dolga volt. A negyedik napon azon­ban ismét szembe kerültem vele.- Beszél vagy nem? - kérdezte a tolmács utján.- Ich habe nichts zu antworten! - feleltem. Klares elvörösödött. Kirúgta maga alól a székét, kezével tágított gallérján és torkaszakadtából kiáltotta felém:- Maga utolsó kémno! Bestia! Tud németül és itt forditgattatja, amit mondok? Ebből is látom, milyen elvetemült teremtés! Ezt nem ússza meg! folytatjuk Kérésére szívesen megküldjük e sorozat előző cikkeit. EGY EGY KÖTETES Történelmi könyvtár Egy példátlanul érdekes, szinte egyedül­álló cikkgyűjteményt küldött címünkre lapunk régi, kedves olvasója, Jánossy Gusz­táv, a mi szeretett és tisztelt olvasónknak, a 102 éves Jánossy Helénnek a fia. Az elmúlt év történelmére vonatko­zó legérdekesebb, legszenzációsabb lap­kivágásokat fűzte össze egy valósággal enciklopédikus kötetbe, amely lélegzet­elállító korképet nyújt az olvasónak az elmúlt év viharos, korszakalkotó esemé­nyeiről. Nem tudjuk, hogy a mi kedves Gusztá­vunk készül-e könyv alakban is megjelen­tetni e rendkívül érdekes gyűjteményt, de ha igen, úgy minden bizonnyal "best seller" lesz könyvéből. Ezúton köszönjük neki a küldött min­tapéldányt és kívánunk további hasznos munkálkodást és kedves édesanyjának to­vábbi jó erőt, egészséget. D Dr. SZABÓ EHDRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGÜS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 tb Street NEW YORK. 10021 (212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel

Next

/
Oldalképek
Tartalom