Amerikai Magyar Szó, 1990. január-június (44. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-05 / 14. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 5. 1990. KARÁDY A GESTAPO BÖRTÖHÉBEN VISSZAEMLÉKEZÉS A MŰVÉSZNŐ ÉLETÉNEK EDDIG ISMERETLEN RÉSZLETEIRE Három héttel ezelőtt rám virradt a borzasztó és egyben gyönyörű nap. Ott álltam a színpadon az első próbán és Tarján, a rendező felszólt hozzám: "Karady, oda álljon. Karády, ezt csinálja!" Ez igy ment három hétig éjjelnappal. S akkor már tudtam azt is, ha bele is halok, el fog következni ez a mai nap, amikor be kell bizonyítanom, méltó vagyok a belem helyezett bizalomra. Ma reggel hatkor ébredtem, félálomban eltöltött éjszakák után elrohantam a RÓkus-kápol- nába imádkozni. Most már kissé nyugodtabb vagyok. Ezt még sose mondtam: "Bár már egy-két nappal idősebb lennék." AZ ÚJ HŐSNŐ Az asszony és az ördög nagy sikert aratott a Pesti Színházban. Greguss Zoltán, Somlay Artur, Somló István, Básti Lajos, Köpeczi Boócz Lajos, Gonda György, Fáy Béla, Ladomerszky Margit, Sitkey Irén, Pártos ( Erzsi, Németh Romola, Berczy Géza es Bihary Nándor játszották a szerepeket, Karádyn kívül. Másnap a kritika a legteljesebb elismeréssel fogadta az új színésznő bemutatkozását. "Az estének kirobbanó eseménye egy uj művésznő bemutatkozása volt - irta a Magyar Nemzet -, akinek szerepléséről a késő éjszakai órákban futótűzszerűen terjedt el a városban az az egyöntetű vélemény, hogy a magyar színpadnak új, káprázatos egyéniségű nagy hősnője született. Karády Katalinnak hívják a fiatal színésznőt, aki Csathó Kálmánné tanítványaként került a Vígszínházhoz és akinek képességeire és a belevetett korlátlan bizalomra mi sem jellemzőbb, mint hogy első fellépéseként ezt a rendkívül komplikált és súlyos drámai feladatot bízták rá." A( Fészek Klubtól kezdve a Duna-parti kávéházig ezen az estén sokat beszeltek Karády Katalinról. A kritikusok mind megdicsérték, vagy legalábbis igen jó szinészanyag- nak jellemezték. Az egyik megállapította: "Öröme lehet mindenkinek, ha majd elmondhatja, ott voltam, amikor elindult. Az eset szinte példátlan. Ritka szerencsés ötvözet ez az uj színésznő, szépsége, mozgása, hangja csupa újság és titok, a vadul érvényesülő tömör tehetség. Ezen a színésznőn, aki valósággal transzban játssza végig a szerepét, mégis észrevenni, hogy sohasem dolgozott együttesben, s igy a kivételes alakítás még itt-ott inkább pompásan megjátszott monologok csillogó láncolatává tagozódik. A gyémánt megvolna - értő köszörűs dolga, hogy milyen briliáns lesz belőle." Az újságok színházi rovatai és a képeslapok mind többet foglalkoznak Karády Katalinnal, akinek ezüstlamé kazakos estélyi toalettjét, görögös paraszt viseletű kék szoknyáját és fekete mellényét, teglavÖros sállal ellátott barna szövetruháját az akkori divatra igen sokat adó pesti közönség külön megcsodálta. Karády Katalin 1939. tavaszan "sztár" lett Budapesten. HOGYAN LETTEM FILMSZINÉsZNŐ? (Jegyzetfüzetem lassan megtelik Karády Katalin elbeszélésével. Amig megtöltöm tintával töltőtollamat, s új kéziratpapirt készítek magam elé, a színésznő elgondolkodik. Most arról kell beszélnie, hogyan lett filmszinésznö? Amióta magyar filmgyártás volt és van, még egyetlen filmnek sem volt olyan sikere, mint Zilahy Lajos rántottam ki a mozi csapoajtajat. Lesz, ami lesz, ezen túl kell esnem. Hirtelen józansággal a verset kezdtem ismételgetni magamban, amelyet a próbaszavalásra betanultam. Valami lelkesítő kis monológot is intéztem magamhoz szavak nélkül, amelyet most igy tudnék megfogalmazni: "Neked a filmszereplés volt mindig a vágyad, most itt vagy a kapuk előtt! Szedd össze magad! Most minden rajtad mülik! Hidd el, sikerülni fog... talán... Nem biztosan!..." ■’Amikor bent voltam a moziban, elfogó- dottan néztem Zilahy Lajosra, mert ő hivott meg a próbaszavalásra. Kezet fogtunk. Mint aki előre edzi magát a versengésre, abban a percben elhatároztam, hogy az Ítéletben feltétlenül megbízom. Ha elejt, ha nem szerződtet, úgyis hiába minden. Hiába a tanulással átgyötrodott éjszakák, minden láz és céltalan minden rajongás. Hiábavaló volt és lesz minden, ha kihirdeti előttem az iteletet: nem lehetek filmszi- nésznő.- Tanácstalanul neztem körül. Milyen süket és sötét, üres és lehangoló délelőtt ez a mozi. Az üresen ásitozó széksorok, álmosan unatkozó szolgák, néhány komor és komoly ember. S itt kell szavalnom ebben a kietlen és részvétlen ürességben. Sehol egy biztatás, sehol egy jel, amely a művészi átélést eló'segitené.- Nagyon félek - mondtam Zilahynak.- Aki tehetséges, az fél - biztatott Zilahy.- Csak a tehetségtelenek biztosak a dolgukban.- Mondom a verset s közben, mintha kívülről figyelném magam, úgy érzem, hogy hangom idegenül cseng. Szeretnék elhallgatni, kiszaladni a moziból, hiszen menthetetlenül megbuktam... de mondom tovább a verset, miközben tovább kóvályog bennem a félelem és a láz, de kivülról egyre józa- nabbul figyelem magam. •»Fellélegzem, amikor vége a versnek. Hosszú csend kapcsolódott a vers utolsó sorához és a csöndben szinte visszhangzottak a fáradtan ejtett utolsó szavak. Végtelen volt a cső’nd. Komor és vészjósló. Hiszen most fogalmazzák meg a halálos ítéletemet, most Ölik meg vágyaimat...- Mit tudtam akkor, mit jelent az a halálos ítélet? Mit tudtam még, hogy mit jelent a félelem, az igazi nagy félelemhez és rettegéshez képest, amely meg elkövetkezett életemben, amikor Sztójayék alatt letartóztattak. folytatjuk Kérésére szívesen megküldjük e sorozat előző cikkeit. MAGYAR UROLÓGUS Dr. GEORGE KLEIN Comell-diplomás, urológus szakorvos RENDELŐK: 120 E 79 St. New York, N.Y. 10021 110-45 Queens Blvd. Forest Hills, N.Y. 11375 Mindkét office telefon: (212)744-8700 • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőlések • Impotencia • Vesekő . • Far* is hófyagdagtmatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Halálos tavasz című remek regénye film- változatának. 1939 tavaszán, Karády pesti színházi sikerének folytatásaképpen határozták el, hogy ő játssza majd a Zilahy-film főszerepét. Nos, igy meséli el:)- Tétován kerülgetem azt a kérdést, hogyan lettem filmszinésznö. Úgy érzem, hogy vágyódó lelkem, biztos és bizonytalan célkitűzéseim, a külvilággal és önmagámmal vívott harcaim és győzelmeim, vereségeim, önmagát emésztő életem őszinte és leplezetlen megismertetésével tudnék csak erre a végtelen egyszerű es végtelenül bonyolult kérdésre feleletet adni...-Szavak után kellene keresgélnem, melyek nem mindig léteznek, napfényre hozni egy mélyen derengő álmot, holott sem álmokkal, sem ábrándokkal nem lehet megszólaltatni a valóságot. Egy igazi színésznő igazi lelkiállapota nagyon különbözik az álmodozástól. Csupa tudatos kutatás dolgozik benne, a gondolatok, mozdulatok simításával bíbelődik, diadala állandó áldozatokból születik meg. A bonyolult lelki folyamat elemzese helyett apró kis eseményekkel fogom elmondani azt az utat, amelyet megtettem, amig állampolgárságot kaptam abban a képzelt hazában, amely a filmművészet világa, s amelyhez megmásithatat- lanul hozzá vagyok kötve. Egy nyári délelóttön, forrón tűző melegben, hideglelősen siettem le az utcára. Villamosok csöngettek, végeláthatatlan körmenetekben zsongott és rajzott az utca népe, en süketen és vakon kerülgettem az embereket. ElözÓ éjszaka egy pillanatra sem hunytam le a szemem. Fáradt voltam, egyben kimondhatatlanul éber, tele szorongassál és izgalommal. Felváltva fohászkodtam magamban, friss remények legyezgettek, majd kínzó aggodalom fogott el és|( csüggedten sóhajtottam "Istenem most dől el a sorsom..."- Kimerültén érkeztem a Fórum mozi elé. Egy pillanatra megálltam, körülnéztem, mint aki segítséget keres, aztán elszántan
