Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-02 / 5. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 2. 1989. » Beregi Tivadar (Párizs) A lángelmék, bármilyen területen nyilatkozzék is meg alkoté tehetségük, mindenkor jelen maradnak a világtörténelemben; bármi történjek is a társadalmi, szellemi, etikai fejlődés folyamán, ezeket a kivételes nagy embereket a civilizáció korszakai mindig számon fogják tartani, mert gondolkozásuk, küzdelmeik ott élnek örökké az emberiség lelkületében e’s tudatvilágaban. Ez a filozófiai meghatározás ékesen vonatkozik a törökverö Zrinyi Miklósra, a XVII. század legnagyobb magyar katonai hadvezérére és legnagyobb költőjére. f Zrinyi Miklós úgy emelkedik ki korának állandóan felhozott háborús atmoszférájából, mint egy magasztos, gyönyörű lombos évszázados nyárfa az erdők fakoronái közül. Úgy állt a megszelidithetetlen, megvesztegethetetlen keresztény, vallásos Zrinyi Miklós kora kíméletlen, kegyetlen torok-magyar Összecsapásainak közepette, mint egy megfélemlithetetlen hadvezér, aki az ádáz háborús összetűzések folyamán nemcsak nem adta meg magát, nemcsak nem járt Kanosszát, hanem megkísérelte megszervezni az összes létező, szétmorzsolódott magyar erők egységes 1 hadvezetését és ilyenképpen egy óriási offenzivát indítani a török hegemóniája ellen; megrohanni védbástyáit, végleg letörni az ozmán-muzulmán imperialista uralmat és kiűzni a még fennmaradt, agyonvérzett, szétrombolt, kiéheztetett Magyarországból a török janicsár-hadsereget. Ez volt Zrinyi Miklós katonai terve, törekvéseinek közvetlen célja, mert hívőn vallásos keresztény volt, s mert kimondhatatlanul szerette hazáját. S éppen ez a mélységes, átélt hazaszeretet, az elviselt szenvedések, üldözések, nyomor, betegségek, megaláztatások, a magyar városok, falvak feldúlása, fölégetése, kirablása közepette, ihlette, sarkallta, ösztönözte Zrínyit nemzeti küldetésének beteljesítésére, amely egyet jelentett az agyonkinzott Magyarország és népe felszabaditásaval a török iga alól. Zrinyi minden cselekedete erre a nagy sorsfordító, sorsdöntő akcióra Öszpontosult ( Magyarország; gazdasági, politikai, társadalmi és földrajzi regenerálódása érdekében. E merész, céltudatos gondolatnak valóraváltása volt Zrinyi célkitűzése. Ennek az elhatározásnak szellemében készítette el hadi tervezeteit, nem számitva a német segítségre, hiszen a germánokban való bizalma megingott és a törököknek a hazából való végleges es teljes ki verését kizárólagosan az egységesített, összefogott magyar nemzeti erőktől várta és remélte. így akarta helyreállítani a magyarok teljes évszázados árpádkori szuverenitását és területi integritását, politikai függetlenségét, aminek a szabadság és önállóság ős jogai visszaszerzéséhez kellett volna vezetnie. A történelem előre nem láthatóan másképpen fordította az adott helyzetet: Magyarország még a török hegemónia alatt élt és senyvedett, amikor a tragikus véletlen közbelép és Zrinyi hirtelen, még fiatalon, 46 éves korában meghal. Az 6 elhalálozásával, a török-magyar háború nem szűnt meg, folytatódott még több, mint húsz évig, amikor végül is, 1686-ban végétért az ozmán hódoltság 150 éves kényuralma, pusztításai, deportálási rendszere, a barbársággal határos kegyetlenkedései. De nem azért, ho^y Magyarorszag visszanyerje politikai es A törőkverő Zrinyi Miklós költő és hadvezér Zrínyi Miklós 1626—1664 nemzeti önállóságát, mert a 150 éves török imperialista uralmat fölváltotta az( uj területekre éhes Habsburg hegemónia. Újra idegen abszolutikus állam politikája és rendszere terpeszkedett a magyar nemzetre, s rabolta el nemzeti szabadságra es Önrendelkezésre való törekvéseit. Zrinyi Miklós éles politikai előrelátásával, hadvezéri intuíciójával megérezte a Habsburgok részéről fenyegető, kolóniális, bekebelező veszélyt. Ezért egyedül megpróbálkozott közös ellenálló és támadó hadjáratot indítani II. Rákóczi György seregével a Habsburg haderők visszaszorítására, de minden kísérlete ez irányban meghiúsult. így fült vízbe Zrinyi Miklós hadvezér magyar nemzeti alma. |f Bizonyos, hogy nem az o közhiru bátorságának, taktikai és stratégiai zsenialitásának tudható be, hogy a szerencse kereke rosszra fordult, de mindennek ellenére, Zrinyi történelmi alakja mindmáig elevenen ragyog a maga tisztaságában, csorbithatatlanul több, mint háromszáz évszazad távlatából a magyar nép szivében és nemzeti tudatában. Korának legklasszikusabb költője, 1620-ban született a horvátországi Osolyban, nagyhírű fóuri családból. Atyja, Szigetvár védőjének unokája, aki a protestáns hitről áttért a katolikus hitre, korán meghalt és igy két fiát, Zrinyi Miklóst és Pétert Pázmány Péter nevelésére bízta. A két fiatal fóur a gráci, nagyszombati es bécsi jezsuita gimnáziumokban végezte tanulmányait. Zrinyi Miklós Olaszországban tett utazásokat; ott tartózkodott nyolc hónapig a képzőművészetek és az irodalom csodalataban. Ugyanakkor érdekeltek az akkori olasz politikai villongások és az olasz nemzetet szétdaraboló konfliktusok és problémák. Amikor visszatért hazájába, birtokaira vonult, s megkezdte háborúját a törökök ellen uradalmainak es hazájának megvedel- mezéséeét. HŐsiességée'rt az osztrák császár kinevezte Horvátország bánjának. Zrinyi Miklós a nádori méltóságra vágyott, de a becsi udvar intrikái ebben az ambíciójában elgáncsolták. Erős, tiszta jelleme, felebarati es igazsag- szeretete, a türelmesség elvének tisztelete, őszinte vallásossága ellenkezett az ellenreformáció elvakult dogmatizmusával. ő a nádori méltóságot nem hiú becsvágyból, hanem azért akarta megszerezni, hogy a törökök elleni nemzeti harcokkal na^y győzelmeket arasson nemzete újjászületéséért. Az egész ország Összes magyar erőit I ' | . . 1 akarta e célra mozgósítani, ámde magyar részről is a féltékenység, a bizalmatlanság, az önzés .kerékbetörték felszabaditasra irányuló eszméit. Ekkor törekedett Erdélyt bekapcsolni haditerveibe, de a II. Rákóczi György seregével való koncentrációja a hadjárat folyamán véres vereséget szenvedett és a törökök rengeteg sok magyar foglyot ejtettek. Zrinyi elhatározta, hogy most már egyedül, a megmaradt haderőkkel megszervezi 1664-ben a téli hadjáratot a török uralom megdöntésére, amelynek hőstetteivel magára vonta egész Europa népének csodálatát. Katonai sikereit a bécsi császár nyugtalansaggal, félve nézte és Montecuccoli is bizonyos tartózkodással figyelte a magyar hadvezér előnyomulásait. Közben, még ugyanabban az évben, 1664-ben váratlanul az osztrákok megkötik a vasvári békét. Zrinyi lehangolva, reményeiben megtörve visszatér birtokaira. 1664-ben meghalt Csáktornyán azzal a gondolattal, hogy nemcsak kora, hanem az emberek, különösképpen a tudatlan, elernyedt, közömbössé vált középosztály nem értette meg és nem osztotta meg vele eltökélt tőrÖkgyü- ló’letét. Mint kolto és prózairó egyedül áll a török uralom idején magyarságával, hitével, klasszicista tehetségével. A Szigeti veszedelemben dédapjának a nemzet megmentéséért folyó heroikus hadtetteit és önfeláldozó hősi halálát énekli meg lelkesedéssel, a pátosz minden tragikus szépségével. Költői eposzának nyelve, igaz, darabos, formai, stílusa még elég fejletlen, de szerkezeti fölépítése már művészi. Van benne kifejező erő, nagyvonalúság, előkelőség, lángoló hazaszeretet. Nagy alkotó tehetsege úgy az epikában, mint a prózában vitathatatlan. Tasso hatása alatt megteremtette első nemzeti eposzunkat. Általában mondható hogy Zrínyinek minden iroi alkotasa, (kivétel ifjúkori lírai versei) nem irodalmi, hanem kifejezetten politikai célt szolgált, hazája területi épségének visszajuttatásai, szabadságának es autonomikus kormányzásának kivívását. így mutatkozik meg benne az igazi államférfi hatalmas alakja, mert valóban minden elhatározásának, hadi cselekedetének rugója a politikai tendencia volt. Ezen alapult Magyarorszag felszabadításának kidolgozott terve es magábafoglaló minden, ezzel összefüggő határkérdés. A politikai tudat benne élt állandóan; ez vezérli, irányítja, sugalmazza, ihleti a nagy elgondolásokra és viszi harcba a kérlelhetetlen, törökellenes tettekre. Mert Zrinyi könyörtelenül gyűlöli a törököt. S ez a régi, ősi, beidegződött, , átörökölt történeti gyűlölet szítja nala a küzdelem tüzét a végleges leszámolásra. Ez a forró harci vagy izzó szabadságaspiráció nyilatkozik meg a Török áfium elleni orvosság c. prózai munkájában i is, amelyben felhívja a magyar nép figyelmet a török veszedelem Magyarországot sújtó tragédiájára. Inti, óvja nemzetét, hogy ne higyjen a török maszlagnak, amely ravasz, furfangos meg- tevesztésére irányul, es csak arra szolgál, hogy elnyomatását, kizsákmányolását a fölötte mar intézményesített török egyeduralmat időtlenül, a végtelenségig fönntartsa a rabságban élő és szenvedő magyarság fékentartására. . f - ff » Zrínyi mindezt ertelmes, kitűnő eszevel megértette, de kora, a középosztály, a köznemesség nem akarta öt megérteni. Az ellenreformáció kora, amikor javában (folytatás a 10. oldalon)
