Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-11 / 19. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 11. 1989. Haraszti Endre: mÓKUii” száztíz éve szüleiett n. "AHOGY ÉN SZERETLEK, NEM SZERET ÜGY SENKI__" Az International Herald Tribune cikke a magyar kormány és ellenzék kiegyezésének szükségességéről PÁRIZS-Az itt szerkesztett amerikai International Herald Tribune ritkán közöl sajat vezércikket, most viszont irt egyet Magyarországról. Az amerikai lap véleménye az, hogy Magyarország biztatóan indult meg a politikai pluralizmus és a gazdasági reform felé, de most megtorpant. "A kormánynak bátrabbnak kell lennie, az ellenzéknek pedig jobban összeszednie magát, ha újra mozgásba akar lendülni" vonja le a következtetést az amerikai lap. A gazdásági helyzetet úgy jellemzi, hogy a liberalizálás "nyugtalanítóan lassan halad... A kormány meg mindig túl sok pénzt öl az allami szektor csődbement monstrumaiba - ezáltal deficites a költségvetés és késnek a magánszektort ösztönző adócsökkentések." Mindez azt jelenti, hogy a lakosságnak meg egyet húznia kell nadrágszijan. "Sok magyar - koztuk kommunisták - vélekedik úgy, hogy ha nagyon gyorsan nem hozzák meg a szükséges gazdasági döntéseket, az országban ugyanúgy belső robbanás történik, mint Lengyelországban 1980-ban, sót talán ugyanúgy, mint magában Magyarországon 1956-ban". Ezt a veszélyt csak a kormány és az ellenzék olyasfajta kiegyezése enyhíthetné, mint ami Lengyelországban történt. Kádár János súlyos beteg Mire törekszik az MSZMP? Beszédet mondott Szolnokon Nyers Rezső> az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állam miniszter. Szólt arról, hogy a pártélet kétszintűvé vált, megkezdődött más pártok önszerveződése is. Korábban kérdés volt, ma már azonban nyilvánvaló, hogy uj alkotmányra, alkotmányozási folyamatra van szükség. Az a cselekvési program, amelyet az MSZMP hat héttel ezelőtt tett közzé, a Magyar Szocialista Munkáspárt ónkifejeződésének fontos dokumentuma. Szükséges, hogy az MSZMP ideologizáló pártból olyan rugalmasan cselekvő párt legyen, amely megtalálja a megfelelő módszereket a társadalom, a tömegek jogos igényeinek kielégítésére, elvárásainak teljesítésére. Rámutatott arra, hogy az MSZMP a munkások pártja és az is marad, de soraiban természetesen minden más rétég képviselőinek is helyük van. Nyers Rezső, valamint a megyei és városi vezetők a hallgatóság soraiból feltett politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekre is válaszoltak. Ennek során a Politikai Bizottság tagja szólt Kadar János betegségének súlyos voltáról, s megjegyezte: az MSZMP elnökének egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy nyilatkozzék. Tiltakozás a forint leértékelése ellen. A Budapesti Húsipari Vállalat szakszervezeti tagsága tiltakozását fejezi ki a magyar kormánynál az újabb forintleértékelés ellen. Felünk a közleményben burkoltan megfogalmazott bérbefagyasztástól, az újabb intézkedések tagságunk létbizonytalanságát fokozzák. Reméljük, hogy a leértékelést most legalább a kormányon belül (az Árhivatallal) egyeztettek. Óva intjük a kormányt a további kapkodástól. Ez nemcsak az ország, a kormány, de az egyének válságát is előidézi, de beláthatatlan következményeket vonhatnak maguk után. "Mókucit" mindenki ismerte, szerette és ó is úgyszólván "mindenkit ismert". Ha elment a Nemzetibe, a legnagyobb művészek - egytől-egyig barátai - elsősorban neki játszottak. Szoros barátság fűzte Rajnay Gáborhoz, a neves színművészhez, hiszen Rajnay éppen az "Iglói diákokéban tűnt fel először Kolozsvárott. A népszerű "Színházi Élet" olvasói néha legelsőnek Farkas Imre "Lelki klinika" c. rovatát olvasták el, amely nemcsak bölcs tanácsokat adott, de rendkívül szellemes is volt. "Mókuci" hire, dicsősége messze tulment a határokon. Bilicsi Tivadar egyszer Amerikában vendégszerepeit. Egy hölgytől aranyba-mártott rózsaszálat kapott azzal, hogy "vigye haza, Mókucinak"... Vajon melyik nótájának, szerelmes versének daljátékának, - vagy éppenséggel melyik régi-régi gáláns udvarlásának szólt ez az aranyrózsa?... 1945-ben a háborút túlélt tisztelői azt hitték, hogy "elégtételt" adnak, örömöt szereznek az akkor már hetvenhat éves, de még fürge, örökifjú költőnek azzal, ha "reaktiválják" és ismét honvédelmi minisztériumi tisztviselőt csinálnak belőle. Rosszul ismerték öt! Nem volt maradása a rideg adminisztráció világában; - valósággal megszökött, hogy ismét a pesti aszfalt romantikus Öreg lovagja legyen. Végigballagta kedves régi helyeit, felbukkant az Andrássy-uton, a Körúton, a New York káveházban, a Fészekben és bohókás, szemhunyoritó fintorral nyugtázta, ha valaki a szomszéd asztalnál, vagy az utca túloldalán elénekelte, hogy "Elvinnélek messze földre...", vagy "Nem tudok én neked csak virágot adni.." Élvezte, ha látta, hogy az éneklő személy azt hiszi, hogy népdalt dalol, nem is sejtve, hogy egy fénylöszemú, meghatott Öregúr adta neki — adta Magyarországnak - ezeket az "örökzöld" dalokat. Hallatlan életereje volt! Nyolcvan éves jóval elmúlt, mikor pl. házat, kertet vett Surányban, a Szentendrei-szigeten. Kocsit is szerzett, melyet felesége, Veronika asszony vezetett. Rendszerint a Fészekklubba vitte "Mókucit", mely az öregurnak második otthona volt. 1969-ben, az Erkel Színházban díszes előadás keretében üdvözölték az akkor 90 eves irót. Ekkor ismét felújították ezt a versét: "Szép az én életem, - Gyönyörű a múltam, Rigótól, lepkétől - Mindent megtanultam.- Mert a lepke röpköd virágról-virágra, -A rigó meg fütyül - az egész világra!" 1974- ben, 95 éves korában irt egy nótát, melyet Lakatos Tibor cigányprímás zenési- tett meg. A szövege ez: "A régi kis utcán - ott járok én újra - Világ vándorának - arra visz az útja. - Nyitva van az ablak - , amely előtt áUok, - de eltűntek már a - muskátli virágok!" "Hol van az a kislány, - kinek egykor, regen - őszinte nagy érzés - csillant szép szemében? - A kis ablak előtt - már hiába varok - eltűnt, akárcsak - a muskátli virágok.." 1975- ben, májusban lépett utoljára a nyilvánosság ele, mégpedig a Fészek-Klubban, Ruttkai Éva és Rapcsányi Károly kétoldali támogatásával. Már alig-alig állt a lábán, de úgy mondta el egy par verset, hogy szem nem maradt szárazon és a jelenlévők veresre tapsolták a tenyerűket. A meghatott hallgatóság erezte, hogy itt nemcsak a verseket tapsolja; - a régi, szép Budapest egyik sirba hanyatló képviselőjét búcsúztatják. Pedig a 100. életéve felé haladó "Mókuci" még ekkor sem számított babér- koszorús pátriárkának, még életben lévő "siremléknek". Még mindig a régi, fürge, gáláns költő igyekezett lenni, - mégha korábbi fürgesége néha siralmas görcsbe csapott is. Olyan pestinek tartotta magát, "akin még a rozsda sem fog". Száz felé járt életének naptárja, de a Kodály Körön- dón lévő antik butorzatu, múzeumnak is beillő otthona melegében még Írogatta elmésségeit a "Ludas Matyi"-nak. Gyászolta halhatatlan szomszédját, Kodály Zoltánt, gyászolta az évtizedekkel előbb a halhatatlanságba költözött mesterét es példaképét, Heltai Jenőt. Gyászolta Incze Sándort, s a régi, csillogó magazint, a "Színházi Életet". Elgondolkozott változatos, romantikus múltján és sejtette, hogy az Ő elete is hidat, kulturális átmenetet jelent a múltból a magyar jövő felé. Rettenetesen várta 1979. május elsejét. Tervezgette, hogy milyen születésnapi ünnepségek rendezésében ad majd tanácsot- 100. születésnapja küszöbén. Nem érte meg. 1976. március 25-én, pár nappal 97. születésnapja előtt - csendesen elaludt. Most a Farkasréti temetőben alszik és várja a sírjához jövök rózsáit, vagy a sirdomb előtt meg-megszólaló muzsikaszót. Most, - száztiz év-elótti születésére emlékezve - gondolatban zarándokoljunk mi is el a sirhoz és halkan daloljuk el neki,- ó bizonyára ott lenn igy is meg fogja hallani, - hogy "Minden madár az én bánatomat zengi- Ahogy en szeretlek, nem szeret úgy senki..." Népfőiskola erdélyi magyaroknak A Pécsett letelepült erdélyi magyarok számara népfőiskola jellegű programot hirdetett meg a Hazafias Népfront városi bizottsága. Elsősorban közhasznú ismereteket kívánnak nyújtani a menekülteknek, hogy megkönnyítsék beilleszkedésüket az új társadalmi környezetbe. A program megbeszélésekor elmondták a Romániából érkezett fiatalok, hogy legtöbbjüknél tudathasadásos állapotot idézett elő a szülőföld kényszerű elhagyása, ezért szívesen fogadnak minden segítséget, amely a lelki egyensúlyuk helyreállítását, az emberi és társadalmi újrakezdésüket szolgálja. , Jelenleg mintegy négyszáz erdélyi magyar el a mecsekaljai városban. Dr. SZABÓ EMIRE BELGYÓGYÁSZ SZAKORVOS ENDOKRINOLÓGUS V. new yorki orvostudományi egyetemi tanár Cukorbetegség, pajzsmirigy problémák és egyéb hormonzavarok diagnózisa és kezelése 220 East 69 tb Street NEW YORK, NY. 10021 T»Lfnn(212) 628 5626 Appointment csak előzetes bejelentéssel
