Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-09 / 10. szám
Thursday, March 9. 1989. 7. AMERIKAI MAGYAR SZO MÁRIA FŐHADNAGY nincs menekülése, akkor egy bányaalaguton at kisiklott a vasgyúrii alól, s az ellenség lába alatt került annak háta mögé. Ez ala- guti menekülésben is részt vett "Károly" a tiroli szabadcsapattal." Januar 24-én érkeztek Besztercebányára, majd különösen fárasztó útszakasz következett. "Rózsahegynél egy téli éjszakán" -- jegyezte fel Jókai a január 28-i esemenyt. A késmárki "honleányok" akkor táncmulatságot rendeztek a honvédek tiszteletére, s amikor a legjobban ropták a csárdást, hirtelen ágyúdörgést hallottak. Hajnalig tartott az ütközet, amely után kelet fele menekültek tovább, hogy Görgey a Hernád völgyében egyesüljön Guyon Richárd ezredes hadosztályával. Közben Schlick csapatai, valamint a Gyöngyös felöl erkezó egyeb osztrák egységek bekerítették Görgey hadtestét. Az egyetlen, de szinte reménytelennek látszó megoldás: at kellett törni a branyiszkói hágón. Guyon Richard honvédéi, valamint a hozzájuk csatlakozó néhány száz bányász nyolcórás veres harc árán megszerezte az ellenségtől a szinte járhatatlan hegyi utat. A hires áttörést február 5-én hajtották végre. Lebstück Maria emlékirataiban igy ir a felvidéki hadjáratról: "Iszonyatos ut volt! Rettenetes télidöben, sziklákon át, mély szakadékok között, szédítő magasságban vezetett, félelmetes jeges utakon. A huszársag segítségére sietett a tüzérségnek, hogy az ágyukat, melyeket szét kellett szedni, tovább vontassák. Csak igy volt lehetséges nagy fáradtság mellett átvergődnünk. Ezer veszély között átvonult az egész sereg a hegyi utón át a havas hidegben.*' A felvidéki hadjárat után a vadászokat Miskolcra vezényelték. Mária itt azt a megbízást kapta, hogy kétszáz foglyot kísérjen Debrecenbe. A fogoly tisztek közül néhányan felismerték benne Simunich báró unokahugat. Jókai először itt szerzett tudomást az egyenruhás nőről, és a Honvédelmi Bizottmány hivatalos lapjában, a Közlönyben irt is róla. KÉM A SIRALOMHÁZBAN A kápolnai csatát követően Ferenc József kiadta az olmützi úgynevezett oktrojált alkotmányt, Maria hadnagy Verpelétnél újból fejsebet kapott, s a többi sebesülttel együtt Egerbe szállították. De április 2-án a tiroli vadászok soraiban már végigkuzdötte a hatvani csatát, majd a miskolci 9-es Miklós huszárezredhez került. Itt huszáregyenruhát, néhány nap múlva Tokajban pedig kardot, sarkantyút és lovat kapott. "Itt már magas lóhátról csaptam a szelet a tokaji hölgyeknek" — emlékezik vissza. "Deli 12 óra felé, még ebéd előtt, egy kis csatát álltunk a rakamazi hídnál a lovassággal szemben. Ez volt az első ütközet, melyben mint huszár vettem reszt." Bátor helytállásáért Mészáros hadügyminiszter főhadnaggyá léptette elő. n Április 14-én az országgyűlés a debreceni református nagytemplomban megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth kormányzó lett. A honvédsereg azonban nem üldözte tovább az osztrákokat a Dunántúlon, és nem fordult Becs ellen. Ehelyett Görgey hadserege május 4-en Buda ostromához fogott. Mária 18-án jelentkezett a gellérthegyi tüzerúteg parancsnokánál, Jonák József túzcr századosnál. A parancsnok _ ekkor neg\ 'enéves volt, húszéves kora óta hivatásos katona. A szabadságharc kitörésekor a császár, ■ >. tú'zérezredné^ teljesített szolgálatot, majd egész ütegével átállt ... a főhadnagyot, aki immár női ruhában Járt, egy Mezei nevű tiszt fölismerte... (A budai Vár bevétele után honvédek és Pest lakossága táncmulatsággal tanepel) a honvédsereghez. 1848. november 18-án századossá, Buda visszavétele után pedig őrnaggyá nevezték ki. Hamarosan kiderült, hogy Lebstück Károly főhadnagy nő — a parancsnok es a főhadnagy egymásba szerettek. A budai Vár döntő rohamára május 20-rol 21-re virradó éjszaka került sor. "A Ferdi- nand-kapu fele vonultunk, ott létrán ostromoltuk a falakat. Egyszerre csak a létra legfelső fokán álló katonát egy golyó eltalálta, ránk esett, és többen néhány öl magasságból lezuhantunk." Mária főhadnagy végül mégis az elsők közt ért fel a budai Vár falaira. Az ország "szive" ismét magyar kézben volt, de a Vár visszavételére fordított két és fél hét alatt az osztrák már a végső leszámolásra készült. Május 21-én, mikor a honvedek Buda szabadságát ünnepeltek, találkozott az orosz cár és Ferenc József, a későbbi "apostoli király". Varsóban csókkal pecsételték meg a megállapodást: I. Miklós, minden oroszok cárja kétszázezer főnyi sereget küld... A tüzérek és a huszárok egyelőre a budai Vár bevételét ünnepelték; a mulatságokon Jónak, valamint menyasszonya, Mária is reszt vett. A főhadnagyot, aki immár női ruhában járt, egy Mezei nevű tiszt felismerte, és a dolog Görgey fülébe jutott. A főparancsnok kémnek hitte, és megbilincselve a Jozsef-bástya siralomházába záratta. Bajtársainak sehogy sem sikerült Görgeyt meggyőzniük tévedéséről; a fŐhadnagynöre fobelövetés várt. Jonák és Liptay végül is Kossuthhoz sietett, és a kormányzó elrendelte a 48 órája vasra verve sínylődő Mária szabadon bocsátását. A MOSÓNŐ TEMETÉSE Mária főhadnagy Dorozsmán végre házasságot köthetett Jonák Józseffel. Az esküvői lakomát azonban csatazaj zavarta meg: "Itt rajtunk ütött az ellenség úgy, hogy az ablakon menekültünk. Mégis magammal vittem egy egész túrós rétest, és a ló nyergéhez kötöttem." Szegeden keresztül Erdélybe, Lúgosra húzódtak vissza, majd Facset környékén elfogták ókét augusztus 18-án. Az aradi várbörtönbe kerültek, amelynek parancsnoka különösen gyűlölte a magyarokat. "Utódja emberibb módon bant a foglyokkal. Amikor megtudta, hogy áldott állapotban vagyok, kiutaltatott egy magánlakást. Itt állandó felügyelet alatt állottam." Aradról három ízben kisértek Pestre, az Újépületbe, melynek udvarán 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost kivégezték. Az asszony hat hónapig raboskodott Aradon, itt szülte meg a fiát is. Az apa csak egy alkalommal, a börtöncellában, a kr esztelőn találkozhatott feleségével és gyermekével, két fegyveres or jelenlétében, akik egyben a keresztszülői tisztséget is betöltötték. A főhadnagy anyát végül visszatoloncolták szülőföldjére, Horvátországba. Jókai Lebstück Mária elbeszélése alapján leírta azt a fogadtatást, amelyben a szülői ház es a szülőváros részesítette. Anyja és nővérei szeretettel fogadtak a csecsemőjével hazatérő hős asszonyt, de batvja. aki Radetzky vezénylete alatt harcolt Lombardiában, durván szidalmazni kezdte, és gyermekével együtt el akarta kergetni. Végül beletörődött a húga hazatértébe. A zágrábiak haragja azonban tartósabbnak bizonyult. "Ahol Mária megfordult az utcán, szidták, gúnyolták, kővel dobálták, lúggal leöntötték", végül anyjával együtt kihallgatást kért Jellacic bántól és az oltalmát kerte. Bármilyen hihetetlennek tűnik, de igy igaz: a magyar szabadságharc ádáz ellensege, a Habsburg-ház odaadó hive becsülte a tiszta jellemét és a bátor helytállást. Jellacic ban megvédte a bántalmaktól a magyar szabadságharc katonáját... Maria asszony három évig maradt szülőföldjén, de visszakivánkozott Magyaroszág- ra. 1853-ban ismét Győrbe költözött nővéréhez. Miután első házasságát formai hiba miatt felbontottak, feleségül ment Pasche Gyula festőhöz, aki a szabadsagharcban maga is főhadnagyként vett reszt. 21 évig éltek zavartalan, boldog házasságban — mint Lebstück Mária Jókainak elmondotta. Miután özvegyen maradt, Újpesten élő fiahoz költözött. Öregkorában mosónőként kereste a kenyerét. Igen nagy nélkülözések között, mindenkitől elfeledve élt, de nem kilincselt segélyért az Országos Honvédegyletnél. Az öreg, beteg, rokkant hadastyánok nyomoráról, elhagyatottságá- ról és a Honvédegylet korrupt vezetőiről egyébként sokat irt a korabeli sajtó. Mária a szűk anyagi lehetőségekkel rendelkező Honvédmenháztól kapott némi támogatást. Amikor 1891-ben megnyílt a 48-as kiállítás, Ő is jelentkezett: honvédruhában a kiállítás pénztárában dolgozott. (Itt ismert rá Jókai.) Az idős asszony évente elzarándokolt egykori bajtársaival a budai ostrom alatt elesettek sírjához. Aradon reszt vett az ott kivégzett tábornokok szobrának leleplezésekor rendezett ünnepségen is. 1892. május 30-án a Pesti Hírlap egyik munkatársa felkereste, hogy a Jókai felhívására összegyűlt adományokat átadja neki, de lakásán mar csak egy koporsot és néhány imádkozó öregasszonyt talált. Mária főhadnagy 18 heti súlyos betegség után hunyt el. A Pesti Hírlap felháborodott hangú cikkben számolt be arról, hogy temetésén egyetlen országgyűlési képviselő sem volt jelen, sőt a Honvédegylet vezetősége sem képviseltette magát. A sírnál Kis Oszkár újpesti polgár — maga is negyvennyolcas honved — mondott beszédet. Azóta Budapestes és Győrött utcát neveztek el róla. § KAPHATOK HÚSVÉTRA kézzel festett HIMES TOJÁSOK A Magyar Szó kiadóhivatalában 130 E 16 St. New York. N.Y. 10003 Érdeklődjön: Tel: (212) 254-0397 Ára: 3.- dollár
