Amerikai Magyar Szó, 1989. január-június (43. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-09 / 10. szám

Thursday, March 9. 1989. 7. AMERIKAI MAGYAR SZO MÁRIA FŐHADNAGY nincs menekülése, akkor egy bányaalaguton at kisiklott a vasgyúrii alól, s az ellenség lába alatt került annak háta mögé. Ez ala- guti menekülésben is részt vett "Károly" a tiroli szabadcsapattal." Januar 24-én érkeztek Besztercebányára, majd különösen fárasztó útszakasz következett. "Rózsa­hegynél egy téli éjszakán" -- jegyezte fel Jókai a január 28-i esemenyt. A késmárki "honleányok" akkor táncmulatságot ren­deztek a honvédek tiszteletére, s amikor a legjobban ropták a csárdást, hirtelen ágyúdörgést hallottak. Hajnalig tartott az ütközet, amely után kelet fele mene­kültek tovább, hogy Görgey a Hernád völ­gyében egyesüljön Guyon Richárd ezre­des hadosztályával. Közben Schlick csapa­tai, valamint a Gyöngyös felöl erkezó egyeb osztrák egységek bekerítették Görgey hadtestét. Az egyetlen, de szinte remény­telennek látszó megoldás: at kellett törni a branyiszkói hágón. Guyon Richard hon­védéi, valamint a hozzájuk csatlakozó néhány száz bányász nyolcórás veres harc árán megszerezte az ellenségtől a szinte járhatatlan hegyi utat. A hires áttörést február 5-én hajtották végre. Lebstück Maria emlékirataiban igy ir a felvidéki hadjáratról: "Iszonyatos ut volt! Rettenetes télidöben, sziklákon át, mély szakadékok között, szédítő magasságban vezetett, félelmetes jeges utakon. A huszársag segít­ségére sietett a tüzérségnek, hogy az ágyu­kat, melyeket szét kellett szedni, tovább vontassák. Csak igy volt lehetséges nagy fáradtság mellett átvergődnünk. Ezer ve­szély között átvonult az egész sereg a hegyi utón át a havas hidegben.*' A felvidéki hadjárat után a vadászokat Miskolcra vezényelték. Mária itt azt a megbízást kapta, hogy kétszáz foglyot kísérjen Debrecenbe. A fogoly tisztek közül néhányan felismerték benne Simunich báró unokahugat. Jókai először itt szerzett tudomást az egyenruhás nőről, és a Honvé­delmi Bizottmány hivatalos lapjában, a Közlönyben irt is róla. KÉM A SIRALOMHÁZBAN A kápolnai csatát követően Ferenc József kiadta az olmützi úgynevezett oktrojált alkotmányt, Maria hadnagy Verpelétnél újból fejsebet kapott, s a többi sebesülttel együtt Egerbe szállították. De április 2-án a tiroli vadászok soraiban már végigkuzdötte a hatvani csatát, majd a miskolci 9-es Miklós huszárezredhez került. Itt huszár­egyenruhát, néhány nap múlva Tokajban pedig kardot, sarkantyút és lovat kapott. "Itt már magas lóhátról csaptam a szelet a tokaji hölgyeknek" — emlékezik vissza. "Deli 12 óra felé, még ebéd előtt, egy kis csatát álltunk a rakamazi hídnál a lovasság­gal szemben. Ez volt az első ütközet, mely­ben mint huszár vettem reszt." Bátor helyt­állásáért Mészáros hadügyminiszter főhad­naggyá léptette elő. n Április 14-én az országgyűlés a debrece­ni református nagytemplomban megszavaz­ta a Habsburg-ház trónfosztását, Kossuth kormányzó lett. A honvédsereg azonban nem üldözte tovább az osztrákokat a Dunán­túlon, és nem fordult Becs ellen. Ehelyett Görgey hadserege május 4-en Buda ostromá­hoz fogott. Mária 18-án jelentkezett a gellérthegyi tüzerúteg parancsnokánál, Jonák József túzcr századosnál. A parancsnok _ ekkor neg\ 'enéves volt, húszéves kora óta hi­vatásos katona. A szabadságharc kitörése­kor a császár, ■ >. tú'zérezredné^ teljesített szolgálatot, majd egész ütegével átállt ... a főhadnagyot, aki immár női ruhában Járt, egy Mezei nevű tiszt fölismerte... (A budai Vár bevétele után honvédek és Pest lakossága táncmulatsággal tanepel) a honvédsereghez. 1848. november 18-án századossá, Buda visszavétele után pedig őrnaggyá nevezték ki. Hamarosan kiderült, hogy Lebstück Károly főhadnagy nő — a parancsnok es a főhadnagy egymásba szerettek. A budai Vár döntő rohamára május 20-rol 21-re virradó éjszaka került sor. "A Ferdi- nand-kapu fele vonultunk, ott létrán ostro­moltuk a falakat. Egyszerre csak a létra legfelső fokán álló katonát egy golyó elta­lálta, ránk esett, és többen néhány öl magasságból lezuhantunk." Mária főhadnagy végül mégis az elsők közt ért fel a budai Vár falaira. Az ország "szive" ismét magyar kézben volt, de a Vár visszavételére fordí­tott két és fél hét alatt az osztrák már a végső leszámolásra készült. Május 21-én, mikor a honvedek Buda szabadságát ünne­peltek, találkozott az orosz cár és Ferenc József, a későbbi "apostoli király". Varsó­ban csókkal pecsételték meg a megállapodást: I. Miklós, minden oroszok cárja kétszázezer főnyi sereget küld... A tüzérek és a huszárok egyelőre a budai Vár bevételét ünnepelték; a mulatságokon Jónak, valamint menyasszonya, Mária is reszt vett. A főhadnagyot, aki immár női ruhában járt, egy Mezei nevű tiszt felismer­te, és a dolog Görgey fülébe jutott. A főpa­rancsnok kémnek hitte, és megbilincselve a Jozsef-bástya siralomházába záratta. Bajtársainak sehogy sem sikerült Görgeyt meggyőzniük tévedéséről; a fŐhadnagynöre fobelövetés várt. Jonák és Liptay végül is Kossuthhoz sietett, és a kormányzó elren­delte a 48 órája vasra verve sínylődő Mária szabadon bocsátását. A MOSÓNŐ TEMETÉSE Mária főhadnagy Dorozsmán végre házassá­got köthetett Jonák Józseffel. Az esküvői lakomát azonban csatazaj zavarta meg: "Itt rajtunk ütött az ellenség úgy, hogy az ablakon menekültünk. Mégis magammal vittem egy egész túrós rétest, és a ló nyer­géhez kötöttem." Szegeden keresztül Erdély­be, Lúgosra húzódtak vissza, majd Facset környékén elfogták ókét augusztus 18-án. Az aradi várbörtönbe kerültek, amelynek parancsnoka különösen gyűlölte a magyarokat. "Utódja emberibb módon bant a foglyokkal. Amikor megtudta, hogy áldott állapotban vagyok, kiutaltatott egy magánlakást. Itt állandó felügyelet alatt állottam." Aradról három ízben kisértek Pestre, az Újépületbe, melynek udvarán 1849. október 6-án gróf Batthyány Lajost kivégezték. Az asszony hat hónapig raboskodott Aradon, itt szülte meg a fiát is. Az apa csak egy alkalommal, a börtöncellában, a kr esztelőn találkozha­tott feleségével és gyermekével, két fegy­veres or jelenlétében, akik egyben a kereszt­szülői tisztséget is betöltötték. A főhadnagy anyát végül visszatoloncolták szülőföldjére, Horvátországba. Jókai Lebstück Mária elbeszélése alapján leírta azt a fogadta­tást, amelyben a szülői ház es a szülőváros részesítette. Anyja és nővérei szeretettel fogadtak a csecsemőjével hazatérő hős asszonyt, de batvja. aki Radetzky vezénylete alatt harcolt Lombardiában, durván szidalmaz­ni kezdte, és gyermekével együtt el akarta kergetni. Végül beletörődött a húga haza­tértébe. A zágrábiak haragja azonban tartósabbnak bizonyult. "Ahol Mária megfordult az utcán, szidták, gúnyolták, kővel dobálták, lúggal leöntötték", végül anyjával együtt kihallgatást kért Jellacic bántól és az oltalmát kerte. Bármilyen hihetetlennek tűnik, de igy igaz: a magyar szabadságharc ádáz ellensege, a Habsburg-ház odaadó hive becsülte a tiszta jellemét és a bátor helytállást. Jellacic ban megvédte a bántalmaktól a magyar szabadságharc katonáját... Maria asszony három évig maradt szülő­földjén, de visszakivánkozott Magyaroszág- ra. 1853-ban ismét Győrbe költözött nővé­réhez. Miután első házasságát formai hiba miatt felbontottak, feleségül ment Pasche Gyula festőhöz, aki a szabadsagharcban maga is főhadnagyként vett reszt. 21 évig éltek zavartalan, boldog házasságban — mint Lebstück Mária Jókainak elmondotta. Miután özvegyen maradt, Újpesten élő fiahoz költözött. Öregkorában mosónő­ként kereste a kenyerét. Igen nagy nélkülö­zések között, mindenkitől elfeledve élt, de nem kilincselt segélyért az Országos Honvédegyletnél. Az öreg, beteg, rokkant hadastyánok nyomoráról, elhagyatottságá- ról és a Honvédegylet korrupt vezetőiről egyébként sokat irt a korabeli sajtó. Mária a szűk anyagi lehetőségekkel ren­delkező Honvédmenháztól kapott némi támogatást. Amikor 1891-ben megnyílt a 48-as kiállítás, Ő is jelentkezett: honvéd­ruhában a kiállítás pénztárában dolgozott. (Itt ismert rá Jókai.) Az idős asszony évente elzarándokolt egykori bajtársaival a budai ostrom alatt elesettek sírjához. Aradon reszt vett az ott kivégzett tábornokok szobrának leleplezésekor rendezett ünnep­ségen is. 1892. május 30-án a Pesti Hírlap egyik munkatársa felkereste, hogy a Jókai felhívására összegyűlt adományokat átadja neki, de lakásán mar csak egy koporsot és néhány imádkozó öregasszonyt talált. Mária főhadnagy 18 heti súlyos betegség után hunyt el. A Pesti Hírlap felháborodott hangú cikk­ben számolt be arról, hogy temetésén egyet­len országgyűlési képviselő sem volt jelen, sőt a Honvédegylet vezetősége sem képvi­seltette magát. A sírnál Kis Oszkár újpesti polgár — maga is negyvennyolcas honved — mondott beszédet. Azóta Budapestes és Győrött utcát nevez­tek el róla. § KAPHATOK HÚSVÉTRA kézzel festett HIMES TOJÁSOK A Magyar Szó kiadóhivatalában 130 E 16 St. New York. N.Y. 10003 Érdeklődjön: Tel: (212) 254-0397 Ára: 3.- dollár

Next

/
Oldalképek
Tartalom