Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-08-25 / 31. szám

130 MILLIÓ DOLLÁROS BÍRSÁG A három Hunt fivár, balról jobbra: az 59 éves Lamar, a 62 éves Nelson Bunker és az 56 éves William Herbert. (folytatás az 1. oldalról) gon át a fundamentalistákig, Pat Robert- sonig. A pert egy perui ezüstbanya, Minpeco, S.A. (a perui kormány vállalata) indította ellenük. Ezek úgy érveltek, hogy a Hunt család manipulációi következtében sok millió dolláros veszteséget szenvedtek. AZ ÖREG HUNT HÚZÁSAI Bunker és Herbert, a Hunt-klán vagyo­nának kezelői (a fivérek ugyanis hatan vannak) mindig is hazárdjátekosnak szá­mítottak éppúgy, mint apjuk, H. L. Hunt. A dinasztia( legendás alapitója szegény családból szármázott, első texasi olajkútját abból a pénzből vette, amelyet pókerasztalnál nyert a huszas évek Amerikájának "profi" kártyásaitól. Játekszenvedélyet akkor is megőrizte, amikor mar gazdag volt, és mindig tudott elegánsán veszíteni. Egyszer a harmincas evekben egy Európába tartó éceánjáron több mint 200 ezer dollárt hagyott a poker- asztalon készpénzben. A nagyravágyó H.L. Hunt, aki 1974-ben halt meg, a texasi kalandor igazi megtestesítője volt. Vastag szivarját szíva mindenütt felbukkant, ahol üzletet szimatolt. És ha üzletről volt szó, nem ismert gátlásokat. - Nekem a profit a mindenem - mondogatta. Úgy hirlett, külön szimata van az olajhoz. Mihelyt megvett egy kis főidet Arkansas vagy Texas távoli vidékén, a fekete arany mar az első fúrásra szőkőkútként tort elő. Utóbb persze kiderült, hogy legbiztosabb értesüléseit a rivális olajtársaságok alkalmazottaitól szerezte. Kártyával, lóversennyel, olajjal és más egyéb üzletekkel. H.L.Hunt igy szedett össze vagy tizmilliárd dollárt. Ekkoriban kezdték a politikusok is komolyan venni. Hunt jó barátja volt Joe McCarthynak, a hires kommunistafaló, boszorkányül- dözónek, aztan a legkonzervatívabb repub­likánus szenátoroknak és képviselőknek. Igry nemsokára az amerikai szélső jobboldal bőkezű támogatója lett. Amikor 1963 november 22-en John Kennedyt Dallasban meggyilkolták, felmerült a gyanú, hogy a merényletben része volt az Öreg Huntnak is. Az olajkiralyt ugyanis többször látták együtt pókerezni Jack Rubyval, a dallasi bártulajdonossal, aki agyonlőtte Lee Harvey Oswaldot, az elnök gyilkosát, nehogy az elárulhassa cinkosait vagy megbízóit. Sohasem sikerült bizonyítékot találni az öreg Hunt szerepere az elnökgyilkosságban, de az emberek józan esze azt súgta, hogy az összeesküvés abban a Kennedy-ellenes gyűlölködő légkörben érlelődött meg, amelyet a H.L.Hunt kezében lévő dallasi tömegtájékoztató eszközök szítottak. AZ EZÜSTFUCCS ÉLŐIDÜL Amikor az öreg Hunt meghalt, nyomban kiderült, hogy a "birodalom" ragyogó homlok­zata mögött valami már nem működik rendesen. Az első recsegés-ropogás Hunték élelmiszer-ipari vállalatának irányából hallatszott, ahol egy rossz időszakot köve­tően 30 millió dolláros veszteséget "ter­meltek". A lyukakat nyomban befoltozták, de hamarosan maga a Hunt Oil, a texasi dinasztia "koronaékszere" került veszélybe. A fivérek hiába igyekeztek betömni a lyu­kakat az olajcégnél és a többi vállalatnál. Ezért egy szép napon Bunker, nagyjátékoshoz illően más irányban nyitott. ElsÓ akciója az volt, hogy olajkoncessziót szerzett Líbiában, Kadhafi azonban rövide­sen államosította a olajvállalatokat. Bunker több milliárd dollárt veszített. Ekkor a világgazdaság történeteben példátlan ügylettel próbált meg kievéckelni a bajból. Ezért Bunker mar a hetvenes években nagy titokban, közvetítők útján ezüstöt kezdett vásárolni, Több millió unciát vett, unciánként (egy uncia 28.3 gramm) átlag tiz dollárért. Az agresszív eszközökkel végrehajtott megalomániás ezústakció 1977 novemberé­ben indult, amikor a Hunt család szolgála­tában álló tucatnyi "cowboyt" összehívták a család egyik birtokara. Azt a parancsot kaptak, hogy siessenek azonnal a repülő­térre, ott várakozik három Boeing 747-es, amelyen értékes szállítmányt visznek Euró­pába. Ezeket kell kísérniük. A három sugár- hajtású gépre páncélszekrényeket raktak fel, bennük a chicagói bankokból és széfek­ből elhozott 40 millió uncia (vagyis 1132 tonna!) ezüst. Az amerikai vámhatóságokat idejében értesítették a rendkívüli szállítmányról, de azok nem léptek közbe, mivel az ezüst­kivitel nem volt tilos. így Hunték kincse alig tiz óra leforgása alatt minden nehéz­ség nélkül eljutott a zürichi nemzetközi repülőtérre. De mi célt szolgált ez a krimi­be illő akció? Bunker nem köntörfalazott, nyíltan bevallotta:- A harmincas években az volt az ábra, hogy az amerikai kormány elkobzott min­den magánkézben lévő aranyat, hogy a nagy válság után helyrehozza a gazdasá­got. Úgy láttuk, ez a csúnya eset egy napon az ezüsttel is megismétlődhet. AZ ÜZLET BEFUCCSOL Az adóhivatal nyomozói rövidesen arra a következtetésre jutottak, hogy a Hunt- klán olyan nyaktörő manőverre készül, amilyennel magánvállalat még sohasem próbálkozott: me^ akarja szerezni $z ezüst monopóliumát először az Egyesült Államok­ban, majd az egész világon. A nyomozók helyesen következtettek. Később, meghitt barátok társaságában, egy jacht fedélzetén Hunt igy indokolta fantasztikus üzleti akcióját:-A világ minden országának gazdasági és politikai hatalma nagyreszt a nemes­fémek, az arany és az ezüst felhalmozásán alapszik. Miért ne tehetne ugyanígy egy olyan gazdag család, mint a miénk, és miért ne alapíthatna egy olyan magángazdasagot, amely független a világ minden államától? Bunker és klánja nem beszélt a levegőbe. Washingtonban pedig éveken át ( komoly veszélynek tekintették a világméretű "ezüstpuccsot", amelyre ( Hunt készülődött. 1979 végére a dallasi klán legalább 95 mil­lió uncia ezüstöt halmozott fel, amelynek értéke akkor 6.6 milliárd dollar volt. Ez azt jelentette, hogy a világ ezüstkészleté­nek tiz százaléka volt Hunték tulajdonában. Az Egyesült Államok nagy része már a Hunt-dinasztia kezében volt, ráadásul nem amerikai földön, hanem svájci bankok- ban. Hunték tovább vásárolták az ezüstöt, es ehhez hatalmas szövetségeseket is megnyertek. Ez már külpolitikai bonyodal­makkal járt. Hunték első partnere az; ezüst­hajszában Szaud-Arábia lett. A sivatagi ország belépett a Profit Investment nevű nemzetközi konzorciumba, amely minden­fele ezüstöt vásárolt. A második fő partner az akció végső szakaszában Marcos, a FÜ- löp-szi^etek diktátora volt. A titkos terv úgy szolt, f hogy Marcos óriási mennyiségű cukrot szállít Huntéknak, nagy tömegű ezüst fejeben, az ezüstért pedig a Fülöp- szigetek olajat vásárolt volna Szaud-Ará- biától. Ekkor azonban beütött a krach. Az ameri­kai kormány riasztotta a Nemzetközi Va­lutaalapot, mire a valutaalap váratlanul megtiltott minden ezüstben fizetett nem­zetközi tranzakciót. Ez volt az első súlyos csapás, amely a texasi klán nagyra törő tervét érte. A második nagy csapásként az amerikai kor­mány azonnali hatállyal megtiltotta a tíz­millió uncián felüli ezüsteladásokat. Ezzel leblokkolta a klán tevékenységét. A kegye­lemdöfést ezután maga a piac adta me^; az ezüst világpiaci ára ugyanis emelkedes helyett zuhanni kezdett, egészen az uncián­kénti 5 dollárig. Bunker es Öccse, Herbert megpróbált e^y újabb ^huszárvágással kikerülni a vál­ságból. Először megvásároltak ezer teli­vér lovat, hogy monopóliumot szerezzenek a világ versenypályáin, aztán egyre több cukrot halmoztak fel, végül a szója töme­(folytatás a 6. oldalon) Thursday, Aug. 25. 1988 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom