Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-08-25 / 31. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 25. 1988. & eaimmi mm Gyakran előfordul, hogy egyes feltalálok neve a köznyelvben Összeforr a találmányukkal. Ez aztán olyan jogvédelmi vitákhoz vezethet, amilyen most dúl a magyar származású Ladislao Biró (Biró László) örökösei és az általa szabadalmaztatott golyóstol- lakat gyártó Bic cég kozott. A legtöbben valószínűleg nem figyeltek fel, amikor a Bic cég "Biro" márkanévvel kezdte árusítani golyóstollainak egyik típusát. De Ladislao Biró felfigyelt, és elhatározta, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. Az Argentínában letelepedett magyar származású Biró szabadalmaztatta az első hasznaiható golyóstollat 1940-ben, és nem emlékezett rá, hogy neve használatának jogát átadta volna a Bic-nek. A francia Societé Bic SA egyesült államokbeli vállalata 1985-ben kérelmet nyújtott be az amerikai szabadalmi hivatalhoz, hogy a nevét védjegyként használhassa. Arra hivatkozott, hogy a Biro név "nem vezetéknév, és hogy a kereskedelemben nem bír jelentőséggel." Ezért a föltaláló sértve érezte magát és bírósághoz fordult^ Biró még abban az évben - 86 éves korában - meghalt, de lánya folytatja a harcot, így az egyébként mindössze hathónapos szabadalmaztatási rutineljárás a Bic számára immár négy évre nyúlt. Világszerte Bírónak tulajdonítják azt a fegyvertényt, hogy sikerült egy apró acélgolyót úgy beépítenie egy csőbe, hogy nyomásra a tinta a kis résen egyenletesen kifolyhasson. Ma mar természetesnek tartjuk, de a második világháború után, amikor árulni kezdték, meg szenzációszámba ment. Az amerikai Milton Reynolds abból gazdagodott meg, hogy 1945 karácsonyán 12 és fél dollárért árulta ezt az újdonságot. A New York-i Gimbel cégnél olyan gyorsan fogytak a golyóstollak, hogy kénytelenek voltak légi utón beszerezni az utánpótlást. A rokonok tagadják, hogy Biró valaha is eladta volna nevének használati jogát, es továbbra is azt állítják: a Bic bitorolja azt. ök csak a nevét akarják megvédeni^ mondják, amely eredetileg Biró László József volt. Újságíró, festő, hipnotizőr és föltaláló volt egy személyben. Fiatal korának újságírói évei vezették a golyóstoll föltalálására, amelyet azután először Párizsban szabadalmaztatott. Azért találta ki ezt a tollat, mondta, mert egyszerűen elege lett a korrektúrát karistolö töltőtollakból. A föltaláló 1940-ben Argentinéba menekült a nácik által megszállt Európából, Augustin Justonak, az akkori argentin elnöknek föltűnt, amint Biró valamit aláirt egy párizsi szálloda előcsarnokában. Kérdezősködni kezdett a furcsa toliról, és meginvi- talta a fÖltalálót - s találmányát - Argentínába. Biró végül Buenos Airesben telepedett le, ahol az argentin szabadalmat is megszerezte a tolira, nevét pedig Ladislao Jose Bíróra változtatta. Még további találmányok fűződnek a nevehez - összesen mintegy 50 szabadalma volt -, s dolgozott az Argentin Atomenergia Bizottságnak is. A történelem a golyóstoll kivételes sikerét bizonyítja. A ma eladott tollak 75 százalékát ezek a tollak teszik ki. Amerikában csak a Bic 500 milliót adott el tavaly. Ha Biró örökösei "fölülkerekednek", akkor sem jutnak föltétlenül nagy anyagi haszonhoz, bár 1982 és 1986 között a Bic több mint egymilliárd "Biró-tollat" adott el. Nem a pénz a fontos - hangoztatja a Biró család. Argentin ügyvédjük, Emilio Wei- schelbaum szerint "igazukért a végsőkig harcolni fognak". Harc az alumíniumért Az ipari kémkedés régebbi, mint a katonai hírszerzés. Mindig akadtak felfedezők, akik valamilyen új találmánnyal gazdagították az emberiséget. Aki pedig valamilyen találmány birtokában volt, az meglehetős előnyt szerzett a többiekkel szemben. Akik viszont a találmányt nem ismerték, mindent elkövettek a megszerzéséért, lényegében ellopásáért. Az elmúlt században az aluminium még nemesfémnek számított. Az 1800-as evek első felében ugyanis még csak igen csekély mennyiségben es csak vegyi utón állították elő, mellőzve a villamos áram felhasználását. Miután 1854-ben a francia Sainte-Claire Deville felfedezte a gyártási módját, még akkor is csak ékszerek készítésére vagy egyéb kivételes célokra használtak, mint például Washington szobrának borítására. Az alumíniumgyártást illetően nem is volt addig semmilyen gond, mígnem egymástól függetlenül, de szinte egyidejűleg rájöttek arraj hogy elektrolízis utján állítsak elő. A németországi R. Gratzel, a franciaországi P.L.T. Heroult es az USA-beli E.H. és A.H. Cowles^ valamint C.M. Hall felfedezése után végtelennek tűnő szabadalmi harc kezdődött és hatalmas ipari kémkedési lánc alakult ki. Az aluminiumhaboru rendkívül nehézségek elé állította az ipari kémeket. Eleddig ugyanis csupán az volt a feladat - leszámítva az alkimistákat -, hogy különböző gébeket koppintsanak le. Az aluminium gyártásához szükséges elektrolizisnel viszont egy egesz technológiai apparatus után kellett nyomozo hadjáratot indítani. 1886-ban Franciaországban is és az Egyesült Államokban is szabadalmat nyújtottak be, melyek azonban pontatlanok voltak. Nem csoda hat, hogy az ipari kemeknek továbbra is megfejthetetlen titoknak bizonyult az aluminium. A nagy szilárdságú— aluminiumbtvözet titka végül is az első világháború idején került Németországból Angliába. Történt pedig, hogy Zeppelin gróf 1912. ( október 13-án Németország területe fölött hosszabb próbautat tett. Ugyanakkor Anglia fölött is mindenki zeppelineket vélt felfedezni, egészen az első világháború kitöréséig. A zeppelinfantomok vagy a zeppelinek nem vitás, hogy nem nemet szarmaza- súak voltak.. Az angol titkosszolgálat, az Intelligence Service emberei pedig egyre többet szaglásztak Friederichshafen és Mannheim-Rheinau üzemeiben, ahol a zeppelinek készültek. Sok mindent elkövettek, próbálták lemásolni a zeppelint, de hiányzott a duraluminium. Néhány analizálható darabja előkerült ugyan az Anglia fölött lezuhant zeppelinroncsnak, de az Ötvözet kémiai elemzése, nem bizonyult elégségesnek a rekonstruáláshoz. Ismerni kellett volna ugyanis a gyártási eljárást is. Pedig a zeppelinbázisok körül olyan intenzív kémszolgálat folyt, hogy Strasser Őrnagy a zeppelinalakulatok parancsnoka 1916 augusztusában megtiltotta a léghajók parancsnokainak, hogy hadműveleti terveiket bárkivel megbeszéljék, sajat tisztjeiket és a legénységet is beleértve. Az angolok - minden óvintézkedés ellenére-(mégis értesültek a zeppelin indulásáról, *’ Érdekes, hogy Anglia katonai hírszerzése sokkal fejlettebb volt, mint ipari kémkedése. A németek egyre több légitámadást intézték Anglia ellen. Az angolok viszont mindinkább visszavágtak. Erre a németek nagy magasságban szálló zeppelineket gyártották. Sokáig ez sem jelentett akadályt az angoloknak; földerítették a zeppelinek irányítására használt hullámhosszakat, és rádiótechnikai zavarással akadályozták tevékenységüket. A zeppelinek katasztrófái egyre gyakoribbak lettek, sok léghajóalkatrész, só't egész motor tűnt el és került Svédországban a feketepiacra sok millió márkáért. ( 1921-ben német közreműködéssel az amerikaiak elkészítették az L-70-es tipusu zeppelint, amelyet Los Angelesnek keresztelték el. S az ipari kémkedés történetének minden bizonnyal egyik legnagyobb kudarca az volt, amikor a szövetségesek 1924-ben újra engedélyt adtak a németeknek a zeppelin gyártására, mert képtelenek voltak e feladat végrehajtására. B. Lengyel Anna 130 MILLIÓ DOLLÁROS BÍRSÁG (folytatás a 7. oldalról) ges felvásárlásával próbálkoztak. De a piac ezúttal is csúnyán elbánt a texasi üzerekkel. Az olaj és a cukor árának zuhanása ( a legteljesebb csődbe juttatta a Hunt csaladot. Az egymást követő balszerencsés ügyletek miatt a dallasi klán vállalatai mindinkább gyengélkedni kezdtek. Az ezüstösöd miatt Bunker és Herbert egy szép napon kénytelen volt kölcsönt. felvenni: egy 23 bank alkotta konzorciumtól kaptak másfél milliárd dollárt. Hunték nem voltak képesek törleszteni a gigászi hitel esedékes részleteit, ezért a bankok, - elükön a New York-i Citibank, a Bankers Trust, a Republic Bank és a Mellon - elhatározták, hogy ráteszik a kezüket az olajtársaságra és Hunték más vagyontárgyaira. SOBEL OVERSEAS C0RP. IKRA ORSZÁGOS FÓÜGYmSÉG 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (2f?) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók azIKKi.Á.NAJ[j Pénzküldés UTAZÁSI IRODA Forduljon irodánkhoz
