Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-08-25 / 31. szám
Thursday, Aug. 25. 1988 AMERIKAI MAGYAR SZO 5. SZENT ISTVÁNT ÜNNEPELTÉK MAGYARORSZÁGON BUDAPEST. Országos ünnepség színhelye volt augusztus 20-án az egykori székesfőváros, századokon a törvénynapok otthona, Székesfehérvár. A város méltó külsőségekkel tisztelgett halaiénak 950. évfordulóján a magyar államalapító, Szent István király emléke előtt, és ülte meg az alkotmány születésnapját. Allamalapitó királyunk halálának évfordulójára Székesfehérvárról való kapcsolatáról, valamint az alkotmányról ünnepi ülésén emlékezett meg a városi tanács. Az eseményen részt vett Straub B. Bruno, az Elnöki Tanács elnöke, Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Az elnökségben foglalt helyet Francesco Colasuonno érsek, II. János Pál pápa rendkívüli meghatalmazásu apostoli nunciusa, Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, valamint Zakár Polikarp, a Cisztercita Rend generális apátja. A budapesti ünnepségen elhelyeztek a Szent f István-szobornál a megemlékezés koszorúit. A Magyar Népköztársaság elnöki Tanácsa és kormánya nevében Straub F. Bruno, valamint Somogyi László építésügyi és varosfejlesztési miniszter és Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár, a Fővárosi Tanács nevében Ivanyi Pál, a Magyar Katolikus Püspöki Kar és egyház nevében Paskai László koszorúzott. Ugyancsak köszörűt helyeztek el a király szobránál a Hazafias Népfront, az egyházak, a társadalmi szervek, a helyi párt- és állami szervek képviselői. Az ünnepi beszedet Straub F. Bruno mondta. Ebből idézzük az alantiakat: Kétségtelen, hogy a szent-istváni örökség történelmünk leggazdagabb hagyományai közül való, azaz sokan és sokfélét meríthettek belőle az adott kor érdekeinek megfelelően. De az örökségnek vannak nem manipulálható állandó értékei. A tizedik század során, a honfoglalást követó egy-két generáció( laza törzsszövetségének népei a meghódított népességgel együtt állattenyésztéssel és földműveléssel, valamint némi szükséges kézművességgel életüket a megszokott régi módon próbálták folytatni, amihez hozzátartozott a kalandozások kora, egy katonáskodo réteg időszakos betörése a nyugatra • és délre található, már ' fejlettebb vidékek és települések. ( kolostorok területére. A fejlettebb kultúrák megismerése, valamint a merseburgi és augsburgi kudarcok világossá tették, hogy ez a magyar nép válságban van, szervezettségben és kultúrában elmaradva olyan pusztulás felé halad, mint amilyen korábban néhány száz even keresztül a Kárpátok Övezte térség több népét kirostálta és emléküket mára néhány régészeti maradványra redukálta. Hogy ez a tragédia a magyar nép életeben nem következett be, az Géza nagyfejedelem és környezete felismerésének köszönhető. A válságból való kiutat úgy találta meg, hogy kezdeményezte a nyugattal való kapcsolatot, és a keresztényseg felvételével összekapcsolva, a haladottabb feudális társadalmi forma, az erős központi hatalom kiépítését. Történelmünk szerencsés periódusát jelenti, hogy fia, Szent István négy évtizedes uralkodása folyamán az ország építését a hatalma aló vont terület állami és egyházi szervezetet, a törvényhozást, a jogbiztonságot, a gazdaságot és a kultúrát olyan szilárd alapokra helyezte, amit évszázadok viharai sem tudtak megsemmisíteni. Csak igy sikerült a magyar nemzetnek Bizánc és a német-római császárság között függetlennek maradnia ( és fejlődnie, s ezzel Europa sajátos részévé válnia. Önbecsülésünk diktálja, hogy a magyar politikai gondolkodásban kitörölhetetlenül benne legyen 1100 éves európai jelenlétünk, az államalkotó magyarság ezeréves öröksége. Éppen úgy, mint a felszabadulás óta eltelt esztendők vívmányai, a szocializmus építésének eddigi eredményei. Mit mond, mit mondhat nekünk, a ma magyarjának ez az ősi örökség, mindenekelőtt Szent István hagyatéka? Mi, az az üzenet, amit meg kell hallanunk egy évezred távolából is? Elsősorban azt, hogy mielőtt egy esetleges válság kibontakozna, körül kell nézaiünk, es megismerni a bennünket körülvevő világot. Másodszor azt, hogy ha meg akarunk maradni, akkor változnunk kell. Az elmúlt negyven évben mi bizony gyakran rövid- látóan gondolkodtunk. Miközben népünk gazdagodott, iparunk és mezőgazdaságunk termelte mindazt, amit évtizedekkel azelőtt megálmodtunk, nem vettük észre, hogy ez alatt a világ hogyan es merre halad, nem vettük észre, hogy 20 évvel ezelőtti reformkezdeményezésünk lefékezése már egy válság lehetőségét takarta, azt a válságot, hogy nem tudunk gondolkodásunkban megújulni. Pedig ha körülnéztünk volna a világban, ezt eszre kellett volna vennünk. Szerintem a felismert és felsorolt hibák nem okozoi, hanem már következményei egy mélyebben fekvő válságnak, s ez a szocializmus demokráciafogalmanak a félreértése. Ez az, amit helyre kell tennünk, ennek helyes értelmezését kell megtanulnunk. Az ünnep sem feledtetheti velünk, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya fölött is eljárt az idő. Ezért politikai (és állami vezetésünk szándéka az alkotmány uj megfogalmazása, majd országgyűlés elé terjesztése. Legyen olyan az alkotmány megfogalmazasa, amelyik egyensúlyt teremt az állam és polgára között, hiszen megtanultuk, hogy a túlsúlyos állami beavatkozás nehezíti az alapjogok állampolgári gyakorlását. Halaszthatatlan azonban már most a demokrácia érvényesülésének másik oldala, az állampolgár tevékeny részvétele az ország ügyeinek intézésében. Aki figyelemmel kiséri az eseményeket, tudja, hogy olyan alapvető kérdésekben, mint a nyilvánosság, a sajtószabadság, a lelkiismereti szabadság, a gyülekezés es egyesületalaki- tás, a környezetvédelem ügye és még sok más kérdésben folyik a vita, az érdekegyeztetés, gyakoroljuk a demokrácia érvényesítését. Úgy érzem, hogy a szent-istváni szellemben két(| vonatkozásban ki kell emelnem a teendőket. Az egyik a hazánkban _ élő nemzetiségek kérdése. E téren az utóbbi évtizedben is már előreléptünk, de meg ennél többre lenne szükség, hogy általánossá váljék a demokrácia alapvető követelménye, hogy minden honfitársunk emberi méltóságát, eletlehetóségét egyformán becsüljük. Ma is találkozunk azzal, hogy egyes honfitársainkat vagy vendegeinket, látogatóinkat egyesek lenézéssel kezelik, csak azért, mert a bőrük színe más. Akik . 1 így vélekednek es cselekszenek, foltot ejtenek nemzetünk becsületen, velük nem lehet a demokrácia felé haladni. A másik, amiről szólnom kell: fennmaradásunk, haladásunk, és felzárkózásunk alapvető kérdésé, hogy társadalmi, gazdasági területen mennyire tudjuk milliók cse- lekvókészségét igénybe venni. A bürokratizmus, a túlszabályozás ennek fő akadálya, a gondolkodás szabadsága es ennek ösztönzésé a fő támasza és elosegitője. A szent-istvani mú és szocialista államiságunk évtizedei, egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy tetteink következményeivel merjünk szembenézni. Azért, hogy a rossz ne ismétlődhessen meg, a jót viszont jobbítani tudjuk. Tisztelt Nagygyűlés! Hazánk és népünk nehéz napokat él meg, és talán még egy nehéz évtized áll előttünk. A feladat lényege szinte ugyanaz, ami végigkíséri államiságunk ezereves történetét: fölzárkózni Európához, a világ élvonalához, hogy ne váljon végzetessé lemaradásunk. A világ ma rokonszenvvel kiséri erőfeszítéseinket és méltányolja azt is, hogy az elmúlt évtizedben hozzájárultunk a nemzetközi légkör enyhüléséhez. Kívánom, hogy feladataink és küldetéseink teljesítéséhez legyen erőnk, kitartásunk - mondotta befejezésül az Elnöki Tanacs elnöke. r W i BŐRGYÓGYÁSZ J. Barai, M.D. Dermatologist I E-EI !JcU f\MJ.1 ■ I A/ Amerikai Bőrgyógyász S/ovetseg diplomas lagja I I Bor es nemibetegségek gyógyítása I Májátültetés • Borrak operáció I Collagen injekció ráncok ellen r j WH RICAN DERMATOLOGY CENTER L I 210 Central Park South í 1 mssEmismssBSsnxsmi^ a Manhattan. NYC I (212) 247-1700 I
