Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-12-15 / 47. szám
8. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 15. 1988 Haraszti Endre: A legendás “kék-fehérek” [gy áj Bessenyei lírája Akárcsak Bessenyei Bakonszegen vagy két évszázaddal azelőtt, úgy mereng az az elet problémáin csendben, szerényen, csak íróasztalának írva, ihletett szépségű, mélységesen lirai költeményeket Stern László. Stern László a szó teljes értelmében a mélységekből küzdötte fel magát költői magaslatokig és anyagilag sikeres karrierhez. Szegény sorsú szülök gyermekeként született 1949-ben es hogy segítse szüleit, már 14 éves korában munkába állt a vendéglátóiparban, ahol szorgalmával és tehetségével magas polcra küzdötte fel magát. Ma a Duna Intercontinental összes éttermeinek igazgatója. De a mindennapi nehéz, felelőssegtel- jes munka után, amikor minden elcsendesedik körülötte, leül íróasztalához és pengeti a költői lantot. Unszolásunkra megmutatta néhány versét, amelyeket ezúttal tarunk olvasóink elé. LELKEDHEZ A hold fülembe súgta nevedet Majd kezemben éreztem kezedet S szivem átölelte lelkedet Bimbózó tavaszt éreztem a szélben Ahogy ültünk kéz a kézben Szerelmes sikoly szállt az éjben Fürödtünk az édes kéjben S lelkünk lebegett az égben S mint pille szállt a messzi kékbe ÖNÉLETRAJZ Első évben még üres a papir S oly tiszta, nem kell hozzá radir Ám ahogy múlnak az évek Gyűlnek a tények Életed sok csúnya foltja Önéletrajzod csak rontja rontja S a végére tele a papir De már késő nem segit radir NEKED A kincset mindenki keresi De csak néhány szerencsés az ki elnyeri Van ki rögtön elveszti Akad ki apránként elveri Olyan is akad ki féltve őrzi Mint én szivedet. MAGYAR-UROLÓGUS Dr. George Klein Cornell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St., New York, NY 10021 110-45 Queens Blvd.. Forest Hills, NY 11375 Mindkét office telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE • Prosztata problémák • Vasectomy • Húgyúti fertőzések • Impotencia • Vesekő • Vese- és hólyagdaganaíok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIO Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk Az MTK fiataljai közül sokan - 1897 táján - a "football" (ma: labdarúgás) felé fordították a figyelmüket. Magyarországon - a fennmaradt adatok szerint - 1897. május 9-én játszották az első labdarugó mérkőzést, kezdetleges körülmények között. Az osztrákok - első ellenfeleink és "tanítóink" - az angoloktól tanultak ezt a labdasportot, mi pedig lelkes és gyors elsajátitókká váltunk. Az MTK akkori "öregjei" ellenezték a labdarugó-szakosztály fölállítását, mire az MTK-val is nagyreszt ugyanaz történt, mint annak idején az NTE-vel: egy sereg sportoló otthagyta egyesületet. Az MTK-bol kiválók megalakították a "Budapesti) Atlétikai Klubot" (rövidítve: a ”BÁK"-ot), hogy az uj körülmények között szabadon gyakorolhassák a kétkapus játékot. Erre az MTK "öregjei" észbekaptak és hozzájárultak ahhoz, hogy az egyik tag, név szerint Kertész Sándor megszervezze az MTK labdarugó csapatat. 1901. október 20-án már próba mérkőzést tartott a futball csapat! Nem sokkal ezután megvolt az első "örök- rangadó" -, ahogy az MTK-FTC összecsapásokat - természetesen sokkal későbbi időkben - nevezték. A "Ferencvárosi Torna Club" (FTC) később alakulj mint az MTK, hiszen csak 1899. május 3-án indult történelmi útjára, de mindjárt alakulasa után a labdarúgás vált legfontosabb sportjukká, mig az MTK fiatalsága több sportágra forgácsolódott. Következésképpen az FTC labdarugó csapata lényegesen rutinosabb volt és az MTK az 1901. december 1-én játszott mérkőzésen ki is kapott 5:l-re a zöld fehérektől. Az MTK-t nem hangolta le a vereség, mert sejtették^ hogy "eljön még az ő idejük is"... 1902. október 12-én játszotta a magyar nemzeti válogatott első’ mérkőzését Ausztria ellen, s ettól kezdve az MTK labdarugóit mindig figyelembe vették a válogatáskor. Nemsokára nemcsak uj szint ("kék-fehér"), de uj játékmodort is hozott az MTK a magyar labdarugó bajnokságok sorozatába. Ez nagymértékben Pozsonyi Imre érdeme volt. Pozsonyi már gyakorlattal rendelkezett, mikor átvette az MTK irányítását a pályán. Külföldön is járt, tanulmányozhatta a már akkor európai tekintélyű Slavia játékát es megfigyelhette a cseh csapatban vendég- szereplő skótokat is. Rájött arra, amire Magyarországon még aránylag kevesen gondoltak, hogy a labdarúgás (a szó legszorosabb' értelmében) "tarsas játék". Az eddig önzőén, egyéni ^olszerzési ambícióval szaladgáló labdarugókat megtanította arra, hogy az önzetlenséggel, a jó csapatszellemmel, a jobb helyzetben lévő csatártárs kiszolgálásával sokkal több gólt lehetne elérni, mint az egyéni fenegyerekséggel. Lapos adogatásokra, ésszerű trükkök használatára nevelte játékostársait. "A fű alatt kell továbbítani a labdát" - mondogatta. Ez vált aztán később a sok diadalt elért "MTK-iskola" alapjává. Pozsonyi egyébként már tagja volt az 1902. októberében lebonyolított első nemzetközi mérkőzés magyar válogatottjának s - kevesen tudják - csapattársa volt az a Hajós Alfréd, aki 1896-ban Athénban első úszó olimpiai bajnokunk volt. A továbbiakban afféle távirati stílusban fogok szólni az MTK kiemelkedő sportolóiról, eredményeiről, mert fő célom a 100 év előtti megalakulás körülményeinek ismertetése volt. Az MTK lapos-adogatö labdarugó stílusa kezdte meghozni gyümölcsét. Megnyerték az első, először kiirt Magyar Kupát. Hozzájuk került egy londoni cég vezérképviselete tisztviselöjeként egy angol labdarugó, Lane nevezetű, majd Robertson, a nagy tudásu skót edző. Az angol stilus begyakorlása eredményezte azt, hogy megvédtek a Magyar Kupát 1912- ben, majd 1913-ban is, majd óriási sikerrel veretlenül nyerte meg az MTK az 1913-14 évi bajnokságot is. Ekkor már ott játszott Hlavai György és a két Konrád fiú is. Mi öregek, ahanyan vagyunk, annyi MTK kiválóságot őriztünk meg elsősorban emlékeinkben vagy olvasmányainkban. Túl hosszú volna mindegyiket felsorolni. Mindazonáltal elengedhetetlen, hogy ne idézzem fel azt az epizódot, mikor az MTK edző- mérkózést tartott a "Remény SC" fiataljaival, ahol az ellenfél csapatában feltűnt egy 15 éves, 180 cm magas fiú. Orth György 1917. november 4-én, 16 évesen már magyar válogatott volt Bécsben. Megindult egy sportpályafutás, melynek során Orth művészetté fejlesztette ezt a sportágat. Életének legparádésabb alakítását 1924-ben nyújtotta. Az MTK - Orth vezényletével - 11:2— re verte az FTC-t. A labdarugók Orth visszavonulása után is találtak Európa-hirű csapatkapitányt. Ez nem volt más, mint Schaffer Alfred, aki sok sportklubot bejárt, végül is az MTK- ban kötött ki. A 30-as évek első felében "Spéci" volt a "futballkirály" és a kék-fehérek is az b irányításával nyerték bajnokságokat. A korai idők legendás MTK kapusa Platkő Ferenc volt. A Vasasból jött át a kék-fehérekhez. Opata Zoltán az MTK sokoldalú csatára volt, és ő is a válogatott egyik csillaga. Mandl-Mándi Gyula a védő- játékban teremtett "uj iskolát". 31-szer volt válogatott. A többi MTK-szakosztály is kitett magáért. A teljesség igényé nélkül kiemelem itt a világhirü kardvivo Gerevich Aladár nevét. Hétszeres olimpiai bajnok volt, arany-ezüst- bronz olimpiai érmeinek, világ- és európaibajnoki érmeinek se szeri, se száma. Az o neve, sportpályafutása olyan ragyogó csillagot jelent nemcsak az MTK, de a magyar sport egén, hogy talán emiatt történik most az, hogy (bocsánatkéressel) bizony, elmulasztottam megemlíteni sok-sok kiváló MTK sportoló nevét, kik dicsőséget hoztak nemcsak egyesületükre, de Magyarországnak is. Azt írja - érthetetlen "szemérmességgel" - a Budapest Lexikon (703 o.), hogy az MTK a "Hungária Football Club" "...feloszlatása után 1940 őszétől 1945 tavaszáig hiányzott az élvonalból." Ugyan, mit hámozzon ki ebből a ködösitő mondatból a tájékozatlan olvasó? Vajon kihámozhatja-e , hogy akkortól kezdve, mikor Hitler váratlanul lerohanta a lengyeleket (1939. szeptember 1.), mikor a német nyomás olyan erős lett, hogy még Szálasi vezetésével létre jöhetett a( "nyilas egység" (1940 szeptember), nyílt téma volt a "zsidó sportolók" lehető eltüntetése a sportéletből?! 1940. májusában a Képes Sport is megdöbbenéssel irt arról, hogy a németimádó sportvezetés megszüntette a Hungária működését is. Egyesek szerint nem "németimádót", hanem a "németektől félőt" kellene Írnom. De - kérdem én - jelentős a különbség?... _____________________________folytatjuk újítsa meg előfizetését
