Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-12-15 / 47. szám

Thursday, Dec. 15. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO Megfizethetetlen adósság Részlet Gulay András Kovács professzor ról szóló életrajzából. A sikeres német pótvizsga után Kovács Pista már tudta, hogy a műveltség ama dolgok közé tartozik, melyek örökké meg­maradnak, és bizonyos nagysággal, hatalom­mal ruházzák fel tulajdonosukat. A tudás körül a tudatlanok ügyefogyottan ténfereg- nek. Megrendült ettől a felismeréstől. Talán mulatságosan hangzik: ha tehette volna, odahasal a tudás forrásaihoz, s halálra issza magát... Roppant igyekezetében, hogy többet tudjon, egy nap, amikor Rem- port tanár úr különösen élvezetes, lenyű­göző előadást tartott nagy • elmék nagy müveiről, bátor emberek bátor tetteiről, kimagasló gondolkodók korszakos gondola­tairól, meghatottságában Önkéntelenül megsimogatta a padsorok közt fel-alá jár­káló, mellette elhaladó tanar kézfejét. Dr. Remport Elek, a tanár, aki Vathy Elek néven költeményeket irt és publikált, megőrizte ennek a pillanatnak az emlékét. Megírta versben, melyet 1941-ben megjelent "Játsszunk tovább" cimü kötetében megje­lentetett: Van egy adósságom a múltból... Egyszer a padok közt sétáltam S egy pillanatra, hogy megálltam Elmélazva vagy elfáradva, A két kezem lehullt a j>adra. A csend simatükrü tavaba Gyuriit egy kicsi zaj sem vágott S ekkor egy apró kis gyerekkéz Reásimult az én kezemre S én onnét egész életemre Elvittem azt a simogat ást, Mint súlyos terhet, adósságot. Azóta a lelkemet nyomja A kamatok s a tóke gondja S mert akitói kölcsönkaptam, Az iskolakapun kilépett,- Talán nem is pillant már hátra - A követelését ráhagyta Nyomában járó sok-sok apró Bamaszemü, vidám barátra. En torlesztgetem most is egyre Simogat a szemem, az ajkam, v Simogat mind a két kezem, S mégis, mégis úgy érzem, A nagy teher itt van még rajtam. Nincs mód vegére pontot vetni, Nem fogy soha az adósságom, S bármeddig járják a világon, Nem bírom soha megfizetni. Harminc év mülva átadta ezt a verses- kó'nyvet az akkor már Kossuth-dijas akadé­mikus tanítványának ezzel a dedikációval: "Kedves tanítványomnak, dr. Kovács Ist­vánnak 'a megfizethetetlen adósság' tör­lesztéseképpen." SUPPORT YOUR TRAVEL AGENT MOLNÁR TRAVEL AGENCY BARBARA’S TOURS & CRUISES 245 East 81st Street • New York, N.Y. 10021 Tel. 212-535-3681 Tel. 212-744-2967 DOMESTIC & INTERNATIONAL TICKETS NO SERVICE CHARGE AIR, LAND, HOTELS, CARS, TOURS. ALL APPOINTMENTS, IMMEDIATE SERVICE. OFFICIAL TRANSLATIONS, NOTARIZATIONS Open: Monday-Saturday 9 A M.-7 P.M. Saturday only till 5 PM. Negyven éve otthon Striker György (1913) fizikus mérnök, egyetemi tanár. Az ÜSA-ba emigrált (1938), 1939-40-ben az Assoc. Research, Inc., 1940- 48 között a Zenith Rádiógyár kutatómér­nöke. 1948-ban hazatér, ^ az Orion főmérnöke, majd a javaslata nyomán létesített ' Elektro- ^ nikus Mérőműszerek -Al Gyára főmérnöke. Méréstechnikai és í § Műszerügyi Intézet, ezt kővetően az ál­tala alapított Mérés- ^ M technikai Központi Ék Kutatólaboratórium Ék igazgatója. A Műszer- ^B ^B ÉE ipari Egyesülés tudó- BmMi mányos elnokhelyet- BBA tese 1975-79-ben. Kezdeményezésére Striker György jött létre a Méréstechnikai és Automati­zálási Tudományos Egyesület, majd az IMEKO, a méréstechnikával foglalkozó nemzetközi tudományos szervezet, amely azóta három évenként ülésezik. Az angol Műszer Egyesület tiszteletbeli tagja. A közelmúltban az amerikai Houstonban, az IMEKO harminc éves közgyűlésén az USA műszertechnikai egyesülete (ISA) tiszteletbeli tagjává választotta.-Ön - éppen negyven éve - egy felfele ívelő kutató-fejlesztői pályát otthagyva, családjával visszatért az Egyesült Államok­ból. Mi sarkallta erre az elhatározásra?-Az indok manapság tálán szokatlanul hangzik. A háborút követő években, amikor egy új tipusu társadalom bontakozott ki, lelkesedéstől s tettvágytól hajtva sze­rettük volna szakmai tudásunk legjavát adni egy olyan országnak, amely a szocia­lizmus felé halad. Honvagyam is volt, s a hazateresre Ösztönzött az is, hogy Ameri­kában a számomra izgalmas műszaki-tudo­mányos kutatásokat főkent a hadiiparban végezhettem volna. így amikor Chicagó­ban megkeresett az Orion gyár kereskedel­mi igazgatója, nem kellett sokat győzköd­nie, örömmel és nagy tervekkel tértem vissza Magyarországra.-A kinti elképzeléseiből, terveiből mit sikerült itthon megvalósítania?-Örömök és gondok egyaránt voltak. Megvolt a lehetőség arra, hogy az Orion- műszerrészleg bázisán fejlesszünk egy ui elektronikus müszergyárat. Ennek gazda­sági kihatása jóval nagyobb volt a rádió­gyártásnál, hiszen az eredmények több iparágban is hasznosíthatók voltak.-Mi okozott csalódást?-A mindennapi munkámat állandóan aka­dályozta a helyi politikai, szakszervezeti, személyzeti vezetés. Számukra érthetet­len volt hazajovetelem, s ezert hol hóbor­tosnak, hol pedig kémnek kezeltek, ami a gyár feszitett tempójú munkáját súlyosan zavarta. Egyfelől támogatták a munkámat, ugyanakkor politikai csőszöket ültettek a nyakamba, akik állandóan le akartak buktatni. Koncepciós perbe fogtak, s az egy eves szabadságvesztes felfuggeszteset csak ügy lehetett elérni, hogy az egyik miniszter közbelepett az érdekemben. S hogy változik az élet: az egyik igazgató, aki politikai akciót indított ellenem, 1956- ban Kanadába disszidált, majd néhány ev múltán velem szembe találkozva, szegyen- kezve közölte: "I am sorry." Nagy belső erő és kitartás kellett ahhoz, hogy az állandó gáncsoskodás mellett vezetői feladatai­mat el tudjam látni.-Ennyi zaklatás mellett hogy lehetett még a MTESZ-egyesuletekben is aktiv munkát végezni?-A MTESZ mindig is teret nyitott az uj elképzeléseknek, gondolatoknak. Új egyesületek létrehozását a politikai vezetés ugyan nem túlságosan támogatta, de nem is akadályozta. Világos volt számara, hogy a műszakiakkal ki kell epiteni a kapcsolato­kat, hiszen a technikai haladas a szocializ­mus építésének nelkülózhetetlen feltétele. „ .. • i *-S mit sikerült az egyesület révén elér­niük?-A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület megalakítása ennek az új tudományágnak a fogalmát bevitte a köztudatba. Anketokon, tudományos előadásokon, konferenciákon hangsúlyozta a műszergyártás gazdasági jelentőségét. A magyar műszeripart sikerült olyan szint­re felhozni, hogy elsők lettünk e téren a szocialista országok között, sőt eseten­ként meg néhány európai tőkés országot is magunk mögött hagytunk. Létrehoztuk az IMEKO nemzetközi méréstechnikai konferenciát, amely idén a harminceves jubileumát ünnepli. Ez az egyetlen olyan nemzetközi műszaki-tudományos szervezet, amelynek titkársága megalakulása óta szocialista országban éspedig Budapesten működik.-Az Ön kózreműkbdesevel alakult meg az MTA Méréstechnikai Es Műszerügyi Kutatóintézete, a Műszerügyi Kölcsönző Szolgálat, majd a Méréstechnikai Központi Kutatólaboratórium. Tizenöt even át oktat­ta az elektronikus műszerek tervezését a BME műszaki tanszéken, véleménye szerint hol áll jelenleg a magyar műszer- gyártás a világban szerzett korábbi tekin­télyéhez képest?-Úgy vélem, nagyon jó eredményeket érünk el ma is sok területen. Nukleáris berendezéseink, orvosi, optikai műszereink jelentős része megközelíti a világszínvo­nalat. A méréstechnika az az iparág, amely ipari fejlődésünk értékelésében ma is dobo­gós helyet er el.- A műszaki külkereskedelem pedig bizo­nyára jóval hatékonyabb és célravezetőbb lehetne, ha az üzletkötők között sokkal több kutató-fejlesztő mérnök lenne, akik szinte naprakészen a vevők valós követel­ményeihez igazodó termékeket exportál­nának az alaposan feltárt piacokra. Gábor Judit BŐRGYÓGYÁSZ J. Baral, M.D. Dermatologist Az Amerikai Borgvógvász Szövetség diplomas tagja Bor és nemibejegségek g\og>ítása Hajátültetés • Bőrrák eperáció Collagen injekció ráncok éllen AMERICAN DERMATOLOGY CENTER 210 Central Park South ____ Manhattan, NYC (212) 247 1700 Csak előzetes bejelentéssel Medicaret elfögarlur «a 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom