Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-07-07 / 27. szám
Thursday, July 7. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Emlékezés a régi Delray-re "Régen volt, talán igaz se volt" (A Detroit Free Press junius 21—i számában vendegrovat-irokent szerepelt Louise Heck-Rabi, kedves michigani olvasónk. Alant közöljük megható nosztalgikus Írásának kiemelkedő részleteit. Szerk.) * Volt egyszer, hol nem volt, volt egy "Delray", mégpedig Detroit délnyugati részen. 0, ez a Delray még most is megvan, de... "Mondd néném, gondolod, hogy lesz meg egyszer Delray?" - kérdeztem Jean nagy- nénémet a Barney Bárban, Wyandotteban. A nagynéném 82 éves és valamikor neki is volt kis szalonja a West Jeffersonon, a Morrell St. sarkán. 40 évig volt a tulajdona az a kis italmérés, azutan eladta. "Hat húgom, én azt mondom, ho^y lesz még egyszer Delray. De nem az en életemben." Aztán felhajtott egy pohár sort es hazamentünk. Nehogy azt higgye valaki, hogy törzsvendégek vagyunk a Barney szalonban. Néha együtt megyünk bevásárolni a nagy- nénémmel, azután végighajtunk a Jefferson Avenuen, ahova oly sok drága emlék fáz bennünket és végül betérünk Barney- hoz egy pohár sörre. Édesanyámnak három névere volt, ezek egyike Jean nagynéném. Apámnak viszont négy fivére volt. Azok mind a Delrayn, vagy annak közelében laktak. Apámnak és Joe nagybácsimnak borbélyüzletük volt a Jeffersonon. (Egyszer nekem is adott egy hajvágást, amikor még volt hajam. A fordító) Jean és Helen nagynénéméknek szalonjuk volt, ugyancsak a West Jefferso- non. Az elsŐ világháború előtt és közvetlenül utána Detroitban több magyar élt, mint bármely más varosban a világon - Budapestet kivéve. Tele volt a( kornyék gyárakkal. Mindenkinek volt munkája. Ott volt akkor az International Salt Mines üzeme, a Revere Copper és Brass vállalat, a Harbor Terminal, a Semet, a Solway, a nagy autóüzemek, nem volt messze a Dearborn-i Ford gyár. Minden barátom, ismerősöm, és azok családtagjai ezekben az üzemekben dolgoztak. Amikor kisgyermek voltam, emlékszem az ottani üzletekben csak magyar szót lehetett hallani. Olyan helyeken, mint a Lehotsky sütödében, a Delray Meat Mar- ketben, a Fox vaskereskedésben, a Rozi néni szalonjában, nem is beszélve a Petőfi és Verhovay Egyesületekről. Minden szombat este tánc volt és vasárnap délután előadások. ( Amikor iskolába mentem, a tanító egy idegen nyelvet - angolt - beszélt, amelyet meg kellett tanulnom. Mert otthon csak magyarul beszeltünk. Azokban az időkben egy pohár sör va^y egy pohár tej egy nickelbe került. Meg a dupla adag fagylalt is. Egy hamburger tiz cent volt. Pénz, igaz kevés (volt, de annál több időnk volt szórakozni. En mindig csak olyan ruhákat viseltem, amelyet unokanővéreim már kinőttek. Hej. de boldog voltam bennük. Az unokanővéreim a mi (folytatás a 8. oldalon) Jojoba paszulv kéjgáz és kénbánya AVAGY ZSEBRE A KEZEKKEL, HONFITÁRSAK! Van önnek nemi megtakarított pénzé a bankban vagy értékpapírokban? S( ha • van, kapott-e telefonhívást Costa Ricából, a Bahama-szigetekról, Bermudából, vagy ezekhez hasonló exotikus helyekről? Felhívásokat, melyben tudatták Önnel, hogy megduplázhatja, sőt megtízszerezheti a pénzét egy n nagyszerű befektetéssel? Kéjgázt terjesztő jojuba babba kell befektetni, mert ebből a babból parfümöt lehet gyártani. S mivel az eddig használt perfüm- anyagot, cethalak spermáját egyre több törvény tiltja, igy a jojuba bab-ültetvények, illetve azok részvényéinek ára mesésen emelkedni fog. Vegyen, mondjuk, tízezer dollár ára jojuba paszuly ültetvenyrészvényt és pár hónap múlva milliomos, sót többszörös milliomos lesz. Erre mondjuk mi, hogy zsebre a kezekkel! Egy centet sem jojuba paszulyba, vagy kénbányába! Amióta a műholdak alkalmazásával a távbeszélés messze városokból gyors és könnyű lett, széllel-bélelt üzérek tucatjai rendezkedtek be azokon a helyeken, ahova nem ér el az amerikai törvénykezés keze és bársonyos hangú felhívásokkal árasztanak el olyan amerikaiakat, akikről megtudják, hogy van egy kis megtakarított ^pén- zük. Persze egy-két ezres befektetőkkel nemigen törődnek, 10, 50 vagy 100 ezer dolláros összegekre utaznak. Ez történt Jeff Wilson, Lutherville, Md.-i olajfinomító szakértővel. Nagyon meggyőzőnek hangzott az, amit az a Costa Ricában székelő pénzszakértÖ magyarázott neki a jojuba babról. Úgy erezte, hogy végre itt az alkalom, hogy milliomossá váljon. Elküldött 140,000 dollárt Mr. Armitage- nak. Minden centjét elvesztette. Ez az úriember, Armitage, 17 millió dollárt emelt ki hiszékeny amerikaiak zsebéből. Bottal üthetik a nyomát. Costa Ricának nincs kiadatási egyezménye az Egyesült Államokkal. Ott kezdeni perelni, túl költséges lett volna, és igy bele kellett nyugodnia a vál- toztathatatlanba. Nagy arat fizetett hiszékenységéért. Costa Ricában legalább négy ilyen pénzügyi vállalkozás működik. mm íbí bis amur subbisi Louise Heck* Rabi When asked whether they agreed or disagreed with this statement- “ When you have a serious health problem, it's worth trying almost anything these percentages of surveyed adults said: ES MINDJÁRT MEGSZŰNIK AZ ARTRITISZE A csitari hegyek - nem tévedés - a montanai Bajin hegyek alatt van egy kis város, abban egy bánya.( Illetve csak volt egy bánya. Ennek helyét most amolyan fürdőhellyé alakította át e^y élelmes vállalkozó. Mielőtt tovább mennénk, érdemes volna megtudni valamit erről a Mrs. Kinkéiről, hogy vajon távoli leszár- mazottja-e annak a német szociológusnak, Kinkéinek, akivel Marx Károly sokat vitázott londoni tartózkodása idején a múlt század ötvenes éveiben? A 70 éves Mrs. Kinkel, az egyik "páciens" 2 dollár 50 centet fizetett a fürdőtulajdonosnak azért, hogy egy óra hosz- szat szagolhassa a bányában lévő radon gázt. Mrs. Kinkel most esküszik^ hogy a radon gáz meggyógyította. Azelőtt meg sem tudott mozdulni, most viszont teljesen szabadon jár— kel. A radon gáz a bányában lévő urániumból szüremlik ki csekély mennyiségben. A szövetségi kormány most vizsgálat alá vette ezt az artritisz fürdőt, s általában az egész országban található különböző gyógykezeléseket. Megállapították, hogy az Egyesült Államokban 46 millió ember, tehát a lakosság 27 százaléka folyamodik különböző kétes gyógykezelésekhez. Meglepő ebben az, hogy nemcsak a kevés iskolázottságúak teszik ezt, hanem iskolázottak is. A kuruzs- lók valamely fajtáját igénybe vevő személyek egyharmada egyetemet végzett, egynegyedük meg van győződve arról, hogy az oryosi szakma nem képes hathatos gyógykezelést nyújtani a legsúlyosabb betegségekre. Gyógyfúvek is igen népszerűek az artritisz gyógyítására. Ezek akkor veszélyesek, ha steroiddal keverik, ami a csontok puhulására vezethet. Vannak, akik méhcsi- pést ajánlanak ellenszerül, mert a méhek- nek nincs artritiszük. Persze, hogy nincs. A meheknek nincs csontizületük. Újítsa meg előfizetését!
