Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)

1988-07-07 / 27. szám

Thursday, July 7. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3. Emlékezés a régi Delray-re "Régen volt, talán igaz se volt" (A Detroit Free Press junius 21—i számá­ban vendegrovat-irokent szerepelt Louise Heck-Rabi, kedves michigani olvasónk. Alant közöljük megható nosztalgikus Írásá­nak kiemelkedő részleteit. Szerk.) * Volt egyszer, hol nem volt, volt egy "Delray", mégpedig Detroit délnyugati részen. 0, ez a Delray még most is megvan, de... "Mondd néném, gondolod, hogy lesz meg egyszer Delray?" - kérdeztem Jean nagy- nénémet a Barney Bárban, Wyandotteban. A nagynéném 82 éves és valamikor neki is volt kis szalonja a West Jeffersonon, a Morrell St. sarkán. 40 évig volt a tulaj­dona az a kis italmérés, azutan eladta. "Hat húgom, én azt mondom, ho^y lesz még egyszer Delray. De nem az en életem­ben." Aztán felhajtott egy pohár sort es hazamentünk. Nehogy azt higgye valaki, hogy törzs­vendégek vagyunk a Barney szalonban. Néha együtt megyünk bevásárolni a nagy- nénémmel, azután végighajtunk a Jeffer­son Avenuen, ahova oly sok drága emlék fáz bennünket és végül betérünk Barney- hoz egy pohár sörre. Édesanyámnak három névere volt, ezek egyike Jean nagynéném. Apámnak viszont négy fivére volt. Azok mind a Delrayn, vagy annak közelében laktak. Apámnak és Joe nagybácsimnak borbélyüzletük volt a Jeffersonon. (Egyszer nekem is adott egy hajvágást, amikor még volt hajam. A fordító) Jean és Helen nagynénéméknek szalonjuk volt, ugyancsak a West Jefferso- non. Az elsŐ világháború előtt és közvetlenül utána Detroitban több magyar élt, mint bármely más varosban a világon - Budapes­tet kivéve. Tele volt a( kornyék gyárakkal. Mindenkinek volt munkája. Ott volt akkor az International Salt Mines üzeme, a Revere Copper és Brass vállalat, a Harbor Terminal, a Semet, a Solway, a nagy autóüzemek, nem volt messze a Dearborn-i Ford gyár. Minden barátom, ismerősöm, és azok család­tagjai ezekben az üzemekben dolgoztak. Amikor kisgyermek voltam, emlékszem az ottani üzletekben csak magyar szót lehetett hallani. Olyan helyeken, mint a Lehotsky sütödében, a Delray Meat Mar- ketben, a Fox vaskereskedésben, a Rozi néni szalonjában, nem is beszélve a Pető­fi és Verhovay Egyesületekről. Minden szombat este tánc volt és vasárnap délu­tán előadások. ( Amikor iskolába mentem, a tanító egy idegen nyelvet - angolt - beszélt, amelyet meg kellett tanulnom. Mert otthon csak magyarul beszeltünk. Azokban az időkben egy pohár sör va^y egy pohár tej egy nickelbe került. Meg a dupla adag fagylalt is. Egy hamburger tiz cent volt. Pénz, igaz kevés (volt, de annál több időnk volt szórakozni. En mindig csak olyan ruhákat viseltem, amelyet uno­kanővéreim már kinőttek. Hej. de boldog voltam bennük. Az unokanővéreim a mi (folytatás a 8. oldalon) Jojoba paszulv kéjgáz és kénbánya AVAGY ZSEBRE A KEZEKKEL, HONFITÁRSAK! Van önnek nemi megtakarított pénzé a bankban vagy értékpapírokban? S( ha • van, kapott-e telefonhívást Costa Ricából, a Bahama-szigetekról, Bermudából, vagy ezekhez hasonló exotikus helyekről? Fel­hívásokat, melyben tudatták Önnel, hogy megduplázhatja, sőt megtízszerezheti a pénzét egy n nagyszerű befektetéssel? Kéjgázt terjesztő jojuba babba kell befek­tetni, mert ebből a babból parfümöt lehet gyártani. S mivel az eddig használt perfüm- anyagot, cethalak spermáját egyre több törvény tiltja, igy a jojuba bab-ültetvények, illetve azok részvényéinek ára mesésen emelkedni fog. Vegyen, mondjuk, tízezer dollár ára jojuba paszuly ültetvenyrészvényt és pár hónap múlva milliomos, sót többszö­rös milliomos lesz. Erre mondjuk mi, hogy zsebre a kezekkel! Egy centet sem jojuba paszulyba, vagy kénbányába! Amióta a műholdak alkalmazásával a távbeszélés messze városokból gyors és könnyű lett, széllel-bélelt üzérek tucatjai rendezkedtek be azokon a helyeken, ahova nem ér el az amerikai törvénykezés keze és bársonyos hangú felhívásokkal áraszta­nak el olyan amerikaiakat, akikről megtud­ják, hogy van egy kis megtakarított ^pén- zük. Persze egy-két ezres befektetőkkel nemigen törődnek, 10, 50 vagy 100 ezer dolláros összegekre utaznak. Ez történt Jeff Wilson, Lutherville, Md.-i olajfinomító szakértővel. Nagyon meggyőző­nek hangzott az, amit az a Costa Ricában székelő pénzszakértÖ magyarázott neki a jojuba babról. Úgy erezte, hogy végre itt az alkalom, hogy milliomossá váljon. Elküldött 140,000 dollárt Mr. Armitage- nak. Minden centjét elvesztette. Ez az úriember, Armitage, 17 millió dollárt emelt ki hiszékeny amerikaiak zsebéből. Bottal üthetik a nyomát. Costa Ricának nincs kiadatási egyezménye az Egyesült Államok­kal. Ott kezdeni perelni, túl költséges lett volna, és igy bele kellett nyugodnia a vál- toztathatatlanba. Nagy arat fizetett hiszékenységéért. Costa Ricában legalább négy ilyen pénzügyi vállalkozás működik. mm íbí bis amur subbisi Louise Heck* Rabi When asked whether they agreed or disagreed with this statement- “ When you have a serious health problem, it's worth trying almost anything these percentages of surveyed adults said: ES MINDJÁRT MEGSZŰNIK AZ ARTRITISZE A csitari hegyek - nem tévedés - a montanai Bajin hegyek alatt van egy kis város, abban egy bánya.( Illetve csak volt egy bánya. Ennek helyét most amolyan fürdőhellyé alakította át e^y élelmes vállalkozó. Mielőtt tovább mennénk, érdemes volna megtudni valamit erről a Mrs. Kinkéiről, hogy vajon távoli leszár- mazottja-e annak a német szociológusnak, Kinkéi­nek, akivel Marx Károly sokat vitázott londoni tartózkodása idején a múlt század ötvenes éveiben? A 70 éves Mrs. Kinkel, az egyik "páciens" 2 dollár 50 centet fizetett a fürdőtulajdonosnak azért, hogy egy óra hosz- szat szagolhassa a bá­nyában lévő radon gázt. Mrs. Kinkel most eskü­szik^ hogy a radon gáz meggyógyította. Azelőtt meg sem tudott moz­dulni, most viszont teljesen szabadon jár— kel. A radon gáz a bányában lévő uránium­ból szüremlik ki csekély mennyiségben. A szövetségi kormány most vizsgálat alá vette ezt az artritisz fürdőt, s általá­ban az egész országban található különböző gyógykezeléseket. Megállapították, hogy az Egyesült Államok­ban 46 millió ember, tehát a lakosság 27 százaléka folyamodik különböző kétes gyógykezelésekhez. Meglepő ebben az, hogy nemcsak a kevés iskolázottságúak teszik ezt, hanem iskolázottak is. A kuruzs- lók valamely fajtáját igénybe vevő szemé­lyek egyharmada egyetemet végzett, egy­negyedük meg van győződve arról, hogy az oryosi szakma nem képes hathatos gyógy­kezelést nyújtani a legsúlyosabb betegségek­re. Gyógyfúvek is igen népszerűek az art­ritisz gyógyítására. Ezek akkor veszélyesek, ha steroiddal keverik, ami a csontok pu­hulására vezethet. Vannak, akik méhcsi- pést ajánlanak ellenszerül, mert a méhek- nek nincs artritiszük. Persze, hogy nincs. A meheknek nincs csontizületük. Újítsa meg előfizetését!

Next

/
Oldalképek
Tartalom