Amerikai Magyar Szó, 1988. július-december (42. évfolyam, 27-48. szám)
1988-07-07 / 27. szám
4. Thursday, July 7. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO Tárgyalások a támaszpontokról BROOKLYN, N.Y. Nem nagy örömmel olvastam május 5-i lapjukban( megjelent "Quo vadis Israel? Mi a megoldás?" c. cikküket. Mint volt izraeli és zsidó, aki vegig- élte a deportálást 15 éves korától, nem könnyen tudnám elfogadni lapjuk e részét és azt sem, hogy ne szoljak hozza. Mielőtt a jelent és a jövőt előhoznánk, menjünk csak vissza egy kicsit a múltba, idézzük fel azokat a perceket, amikor Izrael Izrael lett a United Nations szavazatán keresztül. Az este az izraeliek örömükben táncolni kezdtek, de ahogyan a zene csendeseni kezdett, már lövöldözések hallatszottak, ami azt jelentette, hogy az arabok nem ismerték el a UN határozatát Izrael megalapításával kapcsolatban és megtámadták a majdnem teljesen védtelen zsidó lakosságot, mindössze alig félmilliót. Vagyis le is mészárolták volna egytől egyig ezt a fél milliót, ha ezek nem harcoltak volna hősiesen De igy is óriási áldozata volt a harcnak. Ezután pedij* hányszor kezdtek háborúba az arab "bekesze- rető" nemzetek, hogy eltöröljék Izraelt a föld színéről! Honnan keletkeztek az arab menekültek és az elfoglalt területek problémái? Nem ezekből a háborúkból, amiket ők kezdeményeztek. Ezek a háborúk nem ügy végződtek, ahogy azt ők elképzelték előzőleg. Ez mutatja, hogy az izraeli katona a legjobb katona a világon és hősiesen harcol azért is, mert a zsidók nem akarjak, hogy Auschwitz példája megismétlődjön. Szeretnék látni egy arab államfőt, aki leülne tárgyalni szemtől szembe az izraeliekkel és ne mondana azt, hogy mielőtt leülnek tárgyalni, Izrael adja föl az összes elfoglalt területeket. Ami világosan Izraelnek öngyilkosság volna. Sraga Ferenc Frank CHICAGO, ül. Csatolom előfizetésemet és az Évkönyv árat. Késedelmem okait sok volna felsorolni, de leginkább fizikai, ami a vénséggel jár, no és anyagi is, amit a( reaganizmus tőlünk megvon, ho^y a kontráknak gyilkoló szerszámokat szállíthasson. Lakbérem duplájára, a gyógyszer háromszorosára, a Blue Cross duplájára, az állami Medicare majdnem duplájára ment fel, az első $75-t a saját zsebemből kell előteremteni, ha élni akarok. De elsők a "kontrák"! f Nyugdijamat viszont 2 százalékkal emelték 1988-ra. Nem vagyok egyedül ezen a sorson, sajnos nincs szószólónk. Hiányzik egy munkáspárt. A szakszervezetek engedték, hogy a munkát a monopolisták külföldre exportálják. A szakszervezeti "basák" kérődznek a sok milliós nyugdíjalapon. Alex Smied DR. GERGELY ANNA belgyógyász szakorvos kórházi affiliációval Magas vérnyomás ★ Cukorbetegség Szív, tüdő, máj, gyomor is egyéb megbetegedések Rendelés előzetes bejelentésre TeQes kivizsgálás • Biztosítást elfogadok! 330 East 79th St. #1-D (lat és 2nd Ave., között) Te!; (212) 737-0370 Washingtont komolyan nyugtalanítja, hogy esetleg meg kell szüntetniük katonai támaszpontjaikat a Fülöp-szigeteken, amikor 1991-ben lejár az üzemeltetésüket engedélyező megállapodás. Egyes Fülőpszigeteki politiku- ,1Tr rr 1r^ri T,l||1i<l,| mM ni^ir sok követelése, |feAaSte hogy az amerikaiak ppy- luzon í .Megfizessenek sokkal- ffliLitTitircY sokkal több dollárt, \ (clark f azt a benyomást keltette, hogy \ / “/ k [ számukra az a j " ... _ 1 főkérdés, mennyit <v VTt- m&^ne hajlandók az ame- rikaiak fizetni N az ottmaradásért. De a kérdés nem ennyire egyszerű, ........C~i . y A amit bőségesen tanúsítanak majd a támaszpontokról megkezdett tárgyalások. Cory Aquino elnókasszony kormányának felsőbb szintjein és a kongresszusban erős ellenérzés uralkodik a támaszpontokkal szemben. Sok mindenért, ami rosszul alakul, vagy korábban rosszul alakult a Fülöp- szigeteken, az Öt helyi amerikai katonai berendezést teszik felelőssé, amelyek közül a legfontosabbak: a Subic Bay haditengerészeti támaszpont, Manilától északra és a közelben levő Clark Field légitámaszpont. Az amerikaiakat bírálók szerint a legmélyebb sebet, amelyet az ország ebben a században elszenvedett, a japánok invázióját es a brutális megszállást, elkerülhettek volna, ha nincsenek jelen az amerikaiak. A támaszpontokkal szemben ellenségesen fellépők elítélik az Egyesült Államokat azért is, mert segítette a tekintélyuralmi rendszerek egymást követő sorát, beleértve Ferdinand Marcosét. A legerőteljesebben a CIA szerepét bírálják a Fülőp- szigetek politikájában. Emlékeztetnek arra, hogy a CIA kábítószerrel befolyásolta az egyik elnököt, Elpidio Quirinot (1948- 53), hogy megfossza a közvélemény támogatásától, és titkos kampányt folytatott egy másik elnök, Ramon Magsaysay (1953- 57) megválasztásáért. A Fülop-szigetek nacionalistái, akik mar negyedszázados kampányt folytatnak a támaszpontok ellen, azzal érvelnek, hogy nélkülük reformista kormányok kerültek volna hatalomra, es nem került volna sor a kommunista felkelésre sem. Hangsúlyozzák, hogy a Fülöp-szigeteknek nincsenek külföldi ellenségei. Áz országnak meg kellene szabadulnia a gyarmati korszak maradványaitól. Marcos elnök, aki nem sokra tartotta ezt a véleményt, mégis őrömmel kihasználta a nacionalizmust arra, hogy egyre nagyobb pénzösszegeket zsigerel- jen ki az amerikaiakból. 1979-ben kormánya kérte, hogy az Egyesült Államok fizessen hivatalos bérleti dijat a 30,000 acre földterületért, amelyet a berendezések elfoglalnak. (Ez a terület elméletileg, de nem a gyakorlatban, a Fülöp-szigetek haderejének ellenőrzése alatt áll.) Az amerikaiaknak nem tetszik a gondolat, hogy bért fizessenek egy országnak, amelynek a területen azért tartózkodnak, hogy megvédjék, s úgy érzik, nagylelküek, ha bármit is fizetnek. A mostani ötéves pénzügyi rendezes (1984-89) Ígéretet tartalmaz, hogy az amerikai elnök "legmesszebbmenő erőfeszítéseket" tesz a kongresszus meggyőzésere, hogy fizessen a Fülop-szigetek- nek 900 millió dollárt (évi 180 milliót) gazdasági és katonai segélyben. Amerika hajlandó többet fizetni a jövőben. Egy amerikai kongresszusi albizottsággal közöltek, hogy a ( támaszpontok, amelyek valamilyen formában mar több, mint 80 éve léteznek, szinte pótolhatatlanok. Kedvező pozíciójuk lehetővé teszi az amerikai erők ellenőrzését Japántól Ausztráliáig, az Indiai-óceántól, a Csendes-óceánig. Elvesztésük csökkentené a nyugati befolyást Ázsiában. Felszereltségük bőséges, a katonák szórakozási lehetőségei - a jachtkirán- dulasoktól a lovaglásig mindenre van mód - a (Fülöp-szi ^eteket rendkívül kívánatos szolgalati hellye teszik. Amennyiben máshová költöztetnék őket, ez 10 milliárd dollárt emésztene fel (a számadatot lehetetlen ellenőrizni), közölték az albizottsággal, és az uj támaszpontok csak felannyira lennének hatékonyak. „Népeket és nemzetiségeket nem lehet akaratuk ellen áttelepíteni” BUDAPEST. A( Romániában meghirdetett települesfejlesztési politikával szemben újabb magyar társadalmi és tömegszervezetek, tudományos műhelyek tették közzé allasfoglalast, csatlakozva a hazai és külföldi testületek, szervezetek és intézmények nyomatékos tiltakozásához. A Szakszervezetek Országos Tanácsa ölesen foglalkozott a Romániában élő nemzetiségi kisebbségeket sújtó bukaresti döntéssel, a több ezer kistelepülés lerombolásának szándékával. A testület nyílt levélben fogalmazta meg a tervezett intézkedéssel szembeni véleményét, s azt a dolgozó emberek jogainak korlátozása elleni állásfoglalásként eljuttatja a Román Szocialista Köztársaság szakszervezeteihez. A Szakszervezetek Országos Tanácsa több mint négymillió magyar szervezett dolgozo neveben tiltakozik a terv végrehajtása ellen. A SZOT külön is megküldi nyílt levelét a Szakszervezeti Világszövetségnek, mert mélységes meggyőződése, hogy a szakszervezeti mozgalom erejét a nemzetközi összefogás mindig megsokszorozza. A Magyar Tudományos Akadémia az emberi jogok es szabadságok egyetemes tiszteletben tartásának gondjától áthatva és az egesz emberiség kultúrájának részét alkoto építészeti föld- és néprajzi, valamint a nyelvi tudományok megőrzésére törekedve, a tudomány fejlődésének alapvető érdekeit szem előtt tartva kéri a világ tudományos akadémiáit, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat az évszázados emberi települések lerombolása, az áttelepítési politika tényleges végrehajtása ellen. Az MTA legjobb hagyományai alapján hivatottnak és jogosultnak tekinti magát, hogy szót emeljen a Románia településszerkezetet erőszakoltan átalakítani kívánó, úgynevezett modernizációs terv ellen. Sajátos feladatának tekinti, hogy felhivja a nemzetközi tudományos közvélemény figyelmet azokra a veszélyekre, amelyek a terv megvalósítása esetén magát a tudományt, a tudomány műhelyeit és művelőit, az egyetemes tudományosság érdekeit súlyosan fenyegetik és helyrehozhatatlanul károsítják. SZÖUL. Dél-Korea fővárosában folytatódik az egyetemi diákok tüntetése. Követelik, hogy Észak-Korea is részese legyen az Olimpia szervezésének.
