Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-01-28 / 4. szám
Thursday, Jan. 28. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. VILÁGGAZDASÁG HOGYAN JUTOTTUNK IDÁIG? Mr. Sakamoto a japán külkereskedelmi intézet vezető közgazdásza. Analízise annál érdekesebb. Érvelése szerint a második világháború után a hadi versengés a Szovjetunióval arra vezetett, hogy az USA a Nyugat honvédelmi terheinek aránytalanul nagy részét vallalta. Ugyanakkor hozzájárulása a háború által sújtott európai országok és Japán gazdasaga uiiáépitéséhez, ártalmas gazdasági versenyre vezetett, pontosan azoktól a szövetségesektől, amelyeket az USA hadikiadásai védelmeztek. f Megjegyzi, ho^y az Egyesült Államok 1983-ban 40.4 százalékát termelte a sajat, a japán, a nyugat-német, a francia és az angol Össztermelésnek együttvéve. Ugyanabban az évben azonban az öt ország honvédelmi költségeinek 56.7 százalékát szolgáltatta. Ehhez képest Japan hozzájárulása össztermelésben 14, hadikiadásban 3.3 százalék volt, a három másik ország: Nyugat-Nemet- ország 8.7-8.3, Franciaország 7.1-8.3, Anglia 6.4-7.7 arányszámot mutatott. Mr. Sakamoto az óriási USA haditeher kezdetét, úgyszintén a fizetési mérleg problémáit a koreai háborúra vezeti vissza, amelynek következtében a hadi költekezés az országos össztermelésnek 5 százalékáról 1949-ben 13.3 százalékra növekedett 1953-ban. Habár ezt adóemeléssel és a nem hadiköltségek redukálásával fedezték, a háború vésztjosló hagyatéka lett az oroszoktól való félelem által inspirált hadi kötelezettség, ami. az össztermelésnek 8-10 százalékát kötötte le, ami az amerikai gazdaságnak állandóan beépített részévé vált. ^ Egy évtizeddel később, a Johnson kormány alatt a problémák megsokasodtak. Richard Nixon próbálta csökkenteni az USA részét a nyugati országok honvédelmi kiadásaiban. Az ő "detente stratégiája a Szovjetunióval" a hadi költekezést 7.4 százalékról 1979-re 4.6 százalékra csökkentette. Ez az enyhülés rövid életű volt. A szovjet hadi felkészültségtől való megújult félelem és 1981-ben a Reagan kormány beköszöntése a hadi kiadások gyors növekedését eredményezte. Brazília vezeti a latin-amerikai adóslistát, 113 milliárd dolláros külföldi tartozással. Az élcsoport további sorrendje: Mexikó 106, Argentina 53.4 milliárd. A tizennégy latin-amerikai ország összesen 400 milliárd dolláros külföldi adóssága után tavaly több. mint 27 milliárdot fizetett ki kamattartozások fejében. Nem kopik fel az álluk a felkelő nap országában a minisztereknek. A tárcák irányítói közül a leggazdagabb a japán diplomácia elén álló Szöszöké Unó. A külügyminiszter vagyona 282 és fél millió jen (körülbelül 2.2 millió dollár). A második helyen Hadzsima Tamura kereskedelmi és iparügyi miniszter áll, akinek 256 millió jenje van. A japan miniszterelnök havi fizetése 1.7 millió jen (körülbelül 13,2 80 dollár), vagyona 135 millió jen értékű. Takesita kormányfő - miként minden állami tisztviselő - évente egy alkalommal rendkívüli fizetést is kap. TERJESSZE LAPUNKAT 23 billiós komat külföldieknek LUSZTIG IMRE RIPORTJA Volt idő, nem is olyan régen, amikor az ország elnöke, akár demokrata, akár republikánus volt, ezt mondta: nem fontos a( kormány deficitje, mert annak kamatjai amerikai cegek, vagy egyenek kapják. Ez azonban alapjában megváltozott. 1980-ban a kormány deficitje 121.7 billió dollár volt és 12 billió dollár kamatot fizettünk külföldieknek. Reagan elnók politikája következtében 1987-re a szövetségi kormány külföldi adóssága 268.4 billió dollárra emelkedett, ami után évi 23.5 billió dollár kamatot kellett fizetni - külföldieknek. Azon polgárok nagy része, akik kétszer is Reagan elnökre szavaztak, nem tudnak erről a tényről. Nem tudjak, hogy társadalmi érdekektől elvont billiók külföldi bankárok zsebébe jutottak. 1980-ban 31.8 billió dollárt költött a szövetségi kormány közoktatásra, társadalmi juttatásokra. Ez az összeg 1987- re 9.8 billió dollárra csökkent, noha a dollar érteke lényegesen esett a hét év folyamán. Azok a billiók, amelyeket elvontak a társadalmi szolgáltatásoktól, külföldi bankárok kofferjébe vándoroltak. Ezek a dollár billiók nem álltak rendelkezésre a társadalmi szükségletek fedezésére, a hadikiadásokra, sem újabb adóengedményekre. 1987-ben a külföldi bankároknak fizetett 23.5 billió dollár háromszorosa volt annak, U.S. Government Debt Held by Foreigners (In billions of dollars) FEDERAL ANNUAL DEBT INTEREST FISCAL HELD BY PAID TO YEAR________FOREIGNERS FOREIGNERS 1980__________$121.7________$12.0 1984___________17ÍÚ5_________1ÍM) 1986 __________256.3 _________2^3 1987 ___________268.4_________2^5 Source: Estimates by Treasury and Commerce Departments mint amit lakásépítésre irányoztak elő, 50 százalékkal volt több, mint amennyit a szövetségi kormány közoktatásra fordított, kétszer annyi volt, mint amennyit uj hadihajók építésére költöttünk és több volt, mint amennyit a szövetségi kormány a rákkutatásra, a Nemzeti Parkok rendben- tartásara, a légi közlekedés biztonságára, a külkereskedelem előmozdítására és a Környezet védelmi Hivatal költségeire költött. 1987 volt az első év, amelyben a külföldiek amerikai befektetéseikből többet kollektaltak, mint az amerikaiak a külföldi befektetéseikből. Befejezésül hadd idézzünk H. Onno Ruding, holland pénzügyminiszter nyilatkozatából: "Amerikai barátaink nagy része még a mai napig sem hajlandó elismerni, hogy az USA a legnagyobb hitelező országból a legnagyobb adós országgá vált." >sztrák napilap Üres zsebek fosztogatói Ausztriában a kölcsonközveti tÖ-irodák jól hangzó "szuperajánlatokkal" toborozzak kuncsaftjaikat, de már sokan megbán- ták^ hogy hozzájuk fordultak szorult helyzetükben. F.P. kétségek között hányódott. Nem elég, hogy nyakig el volt adósodva, már érkezett is az újabb számla. Ekkor figyelt föl egy jól hangzó hirdetésre: "20 percen belül 70 ezer schillinges kölcsön! Fizetési felszólítás vagy üres bankszámla nem akadály!" Az ajánlkozó kölcsönközvetitő szolgálatai drágának bizonyultak. F.P. nem kapott tőle pénzt, egy hónap múlva viszont levélben fölszólítottak, hogy 5 százalékos jutalék címen fizessen 3500 schillinget. "Mostanában gyakorta találkozunk efféle esetekkel" - mondja Fritz Koppe, a Fogyasztói Információs Egyesület fonóké. Es az efféle kölcsonközveti tőknek többnyire igazuk van. Néhány iroda olyan Most már vehet 5-től '30 éves használatra Lakást vagy házat Magyarországon anélkül, hogy külföldi állampolgárságát és jogait feladja Hívja a magyarországi eladási szerv USA képviselőiét részletes információért Retur Realty Corp. 350 Fifth Ave. Suite 5620 NEW YORK.N.Y. 10118 Tel: <212) 695-2245, este: (718) 793-7093 szerződéseket tesz az ügyfelek orra elé, amelyekben a következő kitétel szerepel: "az aláíró nincs szorult helyzetben". De hát van olyan kölcsönért folyamodó, aki ne volna? - kérdezhetnénk. Tehát F.P. a szerződés aláírásával "valótlan adatot szolgáltatott", igy a kölcs'ónközvetitövel szemben kártérítésre kötelezhető "A kölcsönközvetitök újabban jutalék- kasszirozó irodaként működnek" - dühöng Fritz Koppe. Az ember könnyelműen lépre- megy, mikor meglátja a "fizetési felszólítás vagy üres bankszámla nem akadaly" reklámszöveget. Fritz Koppe egyébként meg van győződve róla, hogy aki végül is kölcsönt kap a közvetítőktől, nyugodtan fordulhatna a bankokhoz is; nem utasítanák el kérelmét. Ehelyett sokan "felülnek" a közvetítők "szuperajánlatainak": "20 ezer schilling 20 évi visszafizetésre". S a visszafizetés végül is összesen 78 ezer schilling lesz. A világhírű olasz divatház, a Gucci élére egy 47 éves milánói közgazdász-professzor- no, Maria Martellini állt. Ezzel alighanem sikerült véget vetni a családi viszálynak, amely az alapító Guccio Gucci három unokája, Maurizio, Robert és Giorgio között dúlt. A főleg kézitáskákat, cipőt és egyéb divatcikkeket, a 70-es évek közepe óta pedig parfümöt is gyártó cég jobbára az USA-ba szállít. 1982-ben 86 milliárd lira volt az üzleti forgalma, 1985-ben már 227 milliárd. Úgy látszik, még a dollár arfolyamzuhanasa sem okoz túlságos gondot a cegnek. A család mindenesetre az okosabb megoldást választotta, részvényesként csak a hasznot fölözi le és nem dirigál.
