Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-28 / 17. szám
6. Thursday, April 28. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO Bokor Peter (Budapest) TÖRTÉNELEM FELÜLNEZETBÖL Portugáliai beszélgetés Horthy István özvegyével Ahhoz a fekete kötésű könyvhöz, amelyik a számok megfejtéséhez kellett, csak mi hárman férhettünk hozza. Maga a rádióberendezés a Vár legfelső emeletén volt, egy manzardjellegű szobában. Amint ez a rádió működésbe lépett, nyomban nemet repülők kezdtek el körözni a Var felett. Valószinüleg vették ezeket az adasokat, csak nem tudták megfejteni. Azon a címen volt ott ez a rádió, hogy apósomnak, mint Legfelsőbb Hadúrnak kapcsolatban kell állnia a csapatokkal. A hadseregek parancsnokaival.-Hogyan gondolta a kormányzó a fegyverszünet megvalósítását?-ő döntötte el, hogy kihirdeti a fegyver- szünetet, előtte azonban a németek tudomására hozza. Az volt az álláspontja, hogy magyar katona nem támad hátba szövetségest, még ha az cserben hagyta is. Nem egészen egyeztünk ebben, mert úgy találtuk, itt már szó sem volt szövetségről, de hat ő ragaszkodott ehhez.-Október 14-én már egyértelmű volt, hogy másnap kihirdetik a fegyverszünetet?-Igen. Volt egy tanácskozás, a legszűkebb körben, amelyen mi is részt vettünk; a család. Akkor született a döntés, hogy Veesenmayert néhány órára hívják meg a Varba, hogy apósom ott közölje vele a tényt, közben Ambrozy Gyula, a helyettes kabinetfőnök várjon jeladásra valakitől, aki hallja a párbeszédet. Erre a feladatra apósom engem szemelt ki. Nekem tehát a szomszéd szobában kellett csöndben várnom, és amint ő kimondja, hogy a "fegyverszünetet kértem", én jelzem ezt Ambró- zynak, ő nyomban telefonál Hlatky Endrének, a sajtófőnöknek, aki már bent a Rádióban, kezében a proklamációval várja az értesítést és nyomban beolvastatja. Csapatokat is vártunk Budapestre, de ezt már megzavarta az, hogy Bakay Szilárd altábornagyot, a budapesti hadtestparancsnokot, aki mindenbe be volt avatva, néhány nappal korábban a Gestapo elrabolta.-Térjünk vissza október 15-hoz!-Tizenegy felé lehetett, amikor a testőr jelentette sógorom elhurcoltatását. Délben jött apósomhoz Veesenmayer. Heny- nyey altábornagy, külügyminiszter, és azt hiszem, Lakatos, a miniszterelnök volt ekkor apósommal. Én pedig a szomszéd szobában, az ajtó mellett. Ahogy apósom kimondta a "fegyverszünetet kértem", én kisiettem Ambrózyhoz. Legnagyobb meglepetésemre Hlatky is ott volt. Hiszen neki mar a Rádiónál kellett volna lennie! Miért nincs ott? Azt mondták: mert Amb- rózy attól tartott, (hogy Veesenmayer távozása után a kormányzó esetleg változtatni kiván valamit a proklamáción. Ezen igen felháborodtam, hiszen az egésznek az volt a célja, hogy Veesenmayer meg ne hagyja el a Varat, amikor már elhangzik a rádiószózat. Nehogy valamilyen intézkedéssel elhallgattassák a rádiót. De Ambrózy, mint jogász, ragaszkodott hozzá, hogy a hozzájárulást magának a kormányzónak kell meeradnia. Láttam, hogy nem tudok ezen változtatni. Legalább anpyjt elértem, hogy Hlatky azonnal induljon ej és bent a Rádió székházban álljon a telefonnál, amig Ambrózy Veesenmayer távozása után megkérdezheti a kormányzót. Az én felfogásom szerint a rádiónyilatkozat nagyon is fontos volt: az egyetlen mod arra, hogy az ország és a külföld a valódi helyzetről tudomást szerezhessen. Mindarról a rettenetes küzdelemről, amelyben mi már hosszú hónapok óta éltünk, a külföld, a világ mit sem tudott. A külföld csak a német hírekből hallott rólunk, ahol áldozatkész szövetségesként beszéltek rólunk; azt állították, hogy mi deportáltuk a zsidókat, hogy minden a^ mi egyetértésünkkel történt. Én ezért éreztem olyan fontosnak a rádió- nyilatkozatot. Amikor Veesenmayer távozott, Ambrózy nem ment be, nem történt semmi. Én nyitottam be apósom dolgozószobájába azzal, hogy a rádiószózat nem ment ki és kiván-e valami változtatást? Apósom igen ingerülten azt mondta: "Miért nem hangzott még el?" ezt továbbadtam Ambro- zynak, aki telefonon azonnal összeköttetésbe lépett Hlatkyval. Én akkor egyenesen a lakásomba mentem, a rádiókészülékhez, és ott vártam, amig végre aztán elhangzott a szózat. Megkönnyebbülést éreztem, mintha teher hullott volna le rólam.-Mit tettek ezt követően?-A továbbiakban mind a rádiónál ültünk. Megrázó volt Vörös Jánosnak, a vezérkar főnökének proklamációja, amikor azt mondta, hogy folytatjuk a háborút. Éppen az ellenkezőjét mondta, mint az apósom. Röviddel azután, hogy a rádióban ezt beolvasták, Vörös Janos megjelent a Varban és kijelentette, hogy ez nem az ő parancsa volt. Amikor ezt meghallottam, sógorom már fogoly volt. Tost aznap szárnysegédi szolgálatban volt, egyedül rajtam volt a felelősség; éreztem, hogy nagyon fontos volna ezt tudatni Moszkvával, hogy a Vörös nevében elhangzottak nem tőle származnak... Gyorsan megfogalmaztam egy táviratot, Tost szárnysegéddel beküldtem apósomhoz, aki éppen valamilyen ülésen volt. Tost rövidesen visszajött a jóváhagyással. Egyedül kódoltam a táviratot. Ez volt az egyetlen esemény a délután folyamán, amiben részt vettem. Estefelé már vártuk a Vár elleni német támadást. Leköltöztünk a földszintre, két szobába. Az egyik szobában voltak apósomék, a másikban István fiam, Ilus nővér, a kisfiam nörsze és én. A kormányzóék szobájába csak a mienken keresztül lehetett bemenni. Késő este Tost bekopogott, hogy apósomat ki kellene hívnia. Apósom ki is ment. Néhány perc múlva, amikor egyedül jött vissza, nagyon erélyesen csukta be az ajtót, mint aki bosszankodik, és bement az ő szobájukba. Egy pillanat múlva Tost kopogott és engem hivott ki. Ott volt Vattay fohadsegéd, Ambrózy és Tost. Előadták, hogy javasolták apósomnak: helyezze magat nemet védőárizet alá, különben nem látják, hogyan menthetnék meg az életét. (folytatjuk) A WANNSEEI KONFERENCIA ÉS EGYEBEK (folytatás az 1. oldalról) Jelenet a "Transports of Death" című filmből. elismerést kaptak azért, amit a zsidók védelmében tettek. A bolgárok sokkal többet tettek és mégis alig hallunk róluk. Engem mélységesen meghatott a bolgár nép ellenállasa. A film megrendítő erejű." Mr. Lantos megjegyezte, hogy ifjú korában ó' is részt vett a nácik elleni földalatti küzdelemben Magyarországon. A filmbemutatón természetesen ott volt a bolgár nagykövet, Zsulev is, aki igy nyilatkozott: "Az én népem évszázadokon át szenvedett a török elnyomástól és igy nagyon is együtt erez más nép szenvedéseivel." Tisztelgés Szent István emléke előtt Sok ezer ember gyűlt össze az esztergomi várhegyen emelkedő bazilikánál, ahol ünnepélyes külsőségek között fogadtak nagy becsben tartott István-ereklyénket, a szent jobbot. Esztergom után május 7-én és 8-án Veszprémbe^ majd az ország valamennyi püspöki székhelyén bemutatják az ereklyét. Az egyházi ünnepségeken magas szintű állami, a társadalmi megemlékezéseken pedig egyházi vezetők vesznek részt; ezzel is hangsúlyozni kívánják a közös nemzeti múlt vállalását, a haza sorsáért érzett közös felelősséget. MAGYAR UROLÓGUS Dr. George Kiéin Comell-diplomás, urológiai szakorvos RENDELŐK: 120 East 79th St„ New Yoifc, N.Y. 10021 110-45 Queens Bhd. Feiest Hüls, N.Y. 11375 Telefon: (212) 744-8700 RENDELÉS ELŐZETES BEJELENTÉSRE: • Prosztata problémák • Vasectomy Húgyúti fertőzések • Impotencia O Vesekő e Vese- és kóiyogdogonatok 24 ÓRÁS DÍJTALAN TELEFON-KONZULTÁCIÓ Medicare-t és Blue Cross-Blue Shield biztosítást elfogadunk
