Amerikai Magyar Szó, 1988. január-június (42. évfolyam, 1-26. szám)
1988-04-28 / 17. szám
Thursday, April 28. 1988. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. mmwmmi mm A porcelán Néha alkalmam van elbeszélgetni olyan középosztálybeli egyénekkel, akiknek évi keresete az 50-75 ezer dollár között mozog. Sokan aggodalmaskodnak amiatt, hogy mire elérik a nyugdíj korhatárt, nem lesz elég pénz a társadalmi biztosítási (Social Security) alapon, hogy megkapják a törvényben előirt nyugdijukat. Ezzel egyidőben a közgazdászok egy része amiatt siránkozik, hogy hatalmas többlet halmozódik fel az évek múltával a társadalmi biztosítási alapon. Egyes számítások szerint a század végére, illetve a 21. század első évtizedeire több trillió dollár lesz ezen az alapon. Vannak közgazdászok, akik azért aggódnak, hogy a trilliók felhalmozódása káros lesz a közgazdaságra, mert nem lesz elég pénz az ipari üzemek modernizálására, új gyárak építésére. Mielőtt elemeznem a közgazdászok e magatartását, szeretném kihangsúlyozni, hogy az S.S. alap rohamos növekedése bizonyítja, hogy nem volt szükség három évvel ezelőtt arra, hogy elvonják a 30 millió nyugdíjastól a törvényben előirt és őket megillető inflációt ellensúlyozó nyugdíjemelést. Reakciós elemek megkongattak a vészharangot: veszélyben a Social Security alap! A republikánus Dole es a demokrata Moynihan szenátorok kezdeményezésere kongresszusi határozatot fogadtak el, mely elvonta az esedekes nyugdíjemelést és Reagan elnök örömmel irta alá a javaslatot. Milliókat raboltak el a nyugdíjasoktól és a rokkantaktól, ami valóban karos hatással volt a nemzetgazdaságra, mivel a nyugdíjasok jutalékának minden centje visszamegy havonta a nemzetgazdaságba: miután kifizetik a házbért, megvásárolják a szükséges élelmet, megfizetik az orvosságot, nem marad pénz másra. Milliókra rúg azoknak a száma, akiknek a hónap vegén pénzhiány miatt választanak kell, hogy orvosságra, vagy élelemre költsék megmaradt dollárjaikat. De térjünk vissza a közgazdászok, véleményére, amely szerint a dollártrilliók felhalmozódása a Social Security alapon karos a nemzetgazdaságra. Ez igaz, ha a felhalmozódott 'összeget parlagon hagyjuk heverni, vagy ha a trilliókat fegyverkezésre fordítjuk. Ha azonban felhasználjuk pl. olyan házak építésére, ahol a kis- és középkeresetüek milliói meg tudják fizetni a házbért, akkor ez nemcsak, hogy nem káros, de kétségtelenül előnyös lesz a nemzetgazdaságra. Lakások építése nemcsak az építkezési munkásoknak nyújt munkaalkalmat, hanem azoknak is, akik az ehhez szükséges anyagot előteremtik. S miután a hazak felépültek, a lakóknak bútort, hűtőszekrényt, stb. kell vásárolniok, ami újabb ezreknek ad munkát. Nem kell tehát aggódni a dollártrilliók felhalmozódása miatt. Sőt, ez jo fejlemény, csupán helyesen kell kezelni. L. I. A McGraw-Hill Book Company tudományos könyveiből Budapesten a Kossuth Klubban kiállítást rendeztek. A fennállásának 100. évfordulóját idén ünneplő cég évente több ezer tudományos és szakkönyvet, oktatóanyagot, audio-vizuális eszközt, tanulási programot és computerszoftvert állít eló oktatási és információs célokra csaknem valamennyi tudományág területéről. Az ipari kémkedés régebbi, mint a katonai hírszerzés. Mindig akadtak felfedezők, akik valamilyen új találmánnyal gazdagították az emberiséget. Aki pedig va- lams.,fen találmány birtokában volt, az meglehetős előnyt szerzett a többiekkel szenlben' Akik viszont a találmányt nem ismerték, mindent elkövettek a megszerzéséért, lényegében ellopásáért. A p0rcelan kinai találmány. Készítését, ^yár- tási technológiáját kinai alkimisták dolgozták ki. Előállításának, összetételének kifür- készesére ipari kémek sokasaga lepte el Kínát, s nem ok nélkül. A porcelángyártást ugyanis számtalan mendemonda kisérte, ami majdhogynem ( úgy ;járt < szájról szajra, mint a népköltészet. Az egyik legenda szent helyeket y említ, ahol a föld felszíne alatt meglelhető a massza, ami a napsugártól porcelánná változik. Am ezeket a helyeket fúriák őrzik az idegen betolakodóktól. A massza megszerzése tehat kockázatos vállalkozásnak tűnt, mégis mindent megtettek a megkaparintásáért. A francia jezsuita rendbeli pap, d'Entre- colles Kína császári porcelángyárának városába, King To Csenbe utazott és amit ott sikerűit ellesnie, azt mind papírra vetette. Kiváló kémnek bizonyult, mert még nyersanyagmintákat is küldött Reaumur francia fizikusnak, aki azonos az 1730- ban bevezetett hómérsékleti skála feltaláló— javpl. Érdekes, hogy ebben az időben - az 1700- as evek első harmadában - a közép-francia- országi Limoges város közelében kaolin- lelÖhelyre találtak, s miután d'Entrecolles atya kémkedései révén már tudták, hogy a porcelán egyik alkotóeleme a kaolin, megkezdődhetett Franciaországban is a keménycserép gyártása. A Párizs melletti Sevres városában 1764- tól dolgozni kezdett a később világhirúvé vált sevres-i porcelángyár, amelyben már természetesen a kaolin hozzáadásával készült gyártási eljárást alkalmazták. A franciaktól angol ipari kémek loptak el a titkot. Éspedig egyenesen a sevres-i porcelángyárból. De az angoloknak már könnyebb volt a dolguk, mert a francia jezsuitának a kinai technológiáról szóló részletes kém jelentése, miután az megjelent egy Kínáról szóló kiadványban, tálcán kínálta a lehetőséget. Ezek után az angolok szabadalmaztattak, amely szabadalom Angliára volt érvényes, s tulajdonosának kizárólagos jogot adott a gyártásra és a nyersanyag importálására. A németek maguktól jöttek rá a porcelán- gyártás mikéntjére. Friedrich Bottger, német alkimista reprodukálta a kinai módszert, illetőleg a kinai porcelánt. Ez pedig azt jelenti, hogy az európai porcelánt Bottger talalta fel. De állítólag csak Ágost szász választófejedelem unszolására készített keménycserepet. Pontosabban szólva ez már nem is nógatás _hon^nrL—sikertelen—-----' fenyegetőzés. Ezért Bottger, aki aranyat is gyártott, ezt irta ki laboratóriumának ajtajára: "Isten, a mi alkotónk, akinek akarata kifürkészhetetlen, hogy aranycsináló- ból fazekast csinált." Bottger a gyártás titkát senkivel sem osztotta meg teljes mértékben, han^m csak részleteiben. A titok egyik felet, hogy tudniillik mitől fényes a porcelán, az egyik tudósra bizta, a titok másik felét - a készítést - egy másikkal tanultatta meg kivülrol. Ettől kezdve Drezda lett a XVIII. századi porcelánkémkedés centruma. A kémek időnként meg Don Juan szerepben is tetszelegtek. Képesek voltak arra is, hogy a gyártási eljárás megszerzésének reményében elszeressék a porcelánkészi- tők leányait. A porcelán gyártásának titka ez idŐ tájt árucikk lett: hamis és valódi áru, mert nemcsak az igazi eljárást kinálták megvételre, hanem a hamisakat is eladták. A börtönök dugig voltak seftelökkel, a Drezda környéki fogadók pedig kémekkel. SÓt, az újonnan épülő porcelángyárak ezekből a fogadókból verbuválták a szakembereket. A bécsi porcelángyárban egy Stolzel nevű mesterember - meglehet etikai indíttatásból - szándékosan tisztátalan anyagot kevert a kaolinhoz. Ezután visszatért, ha úgy tetszik megtért Meissenbe e kettős kém. Mára mar semmilyen homály nem takarja a porcelán készitését. De egyetlen egy azért mégis megmaradt: a rózsaszinti keménycserép készítési eljárása. A monda szerint a kínaiak a rózsaszín színárnyalataihoz egy szűz vérének hozzáadásával jutottak el. De ezzel a módszerrel nem valószínű, hogy Európában eredményesen lehetne próbálkozni, "s az eljárás nehezen is volna szabadalmaztatható..." - irja Jacques Bergier Ipari kémkedés cimü könyvében. B. Lengyel Anna ma OVERSEAS C0RP. im ORSZÁGOS FÓÜGYHÖKSEG 330 East 79th Street SUITE IC New York, N.Y. 10021. Tel: (2tÍ) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki'cikkek * Kocsik * Televíziók Csemegecsomag * Háztartási gépek Ismét kaphatók azIl£K.Á.NAL Pénzküldés UTAZÁSI IRODA - — 1
